Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 1-2. szám
; MAGYARORSZÁGON •ész___________ A folyók vízállása a mederben szállított víz mennyiségének függvénye. Ezért a vízhozam meghatározására már a XVIII. század végén kísérletet tettek a szakemberek. Kezdetben vízhozam méréseket csak a Dunán és a Tiszán végeztek, később a méréseket kiterjesztették a nagyobb mellékfolyókra. Napjainkban gyakorlatilag minden fontosabb vízfolyáson, vízhasználaton folyik vízhozammérés. A vízhozammérések módszerei igen változatosak. A bukótól kezdve a modem ultrahangos sebességmérőkig az egyszerű mérőszámytól a lézeres távmérővel, ultrahangos mélységmérővel, hordozható számítógéppel ellátott mérőhajóig igen széles az alkalmazott felszerelések skálája. A felszín alatti vizek megismeréséhez kisebb és nagyobb mélységű, megfelelő sűrű hálózatban fúrt kutak szükségesek. A talajvizek (újabban felszínközeli vizek) megfigyelésére vonatkozó első kísérletek hazánkban a XIX. század végén történek. A nagy térségekre - mint például a Duna-Tisza közére, vagy a Tiszántúlra - kiterjedő hálózatokat századunk 20-a és 30-as éveiben telepítették. A földkéreg mélyebb rétegeiben elhelyezkedő vízadó rétegek megfigyelése jóval később, századunk 50-es, 60-as éveiben, a kistelepülések ivóvízellátásnak kiépítésével kezdődött el. Az észlelések rendszeresítésének elsődleges oka az, hogy hazánk településeinek (és lakosságának) több mint 90 %-ának ivóvízellátást a mélységi vízrétegek biztosítják. A karsztvíz megfigyelő hálózat első állomásait szintén az 1950-es évek elején telepítették. Döntően a földtörténeti középkorban lerakodott mészkőrétegekben található karsztvíz az ország számos vidékén a vízellátás legfontosabb bázisa. A Varázslatos vízivilág A víz világnapja alkalmából a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium segítségével és anyagi támogatásával 2., változatlan kiadásban ismét megjelent dr. Nádai Magda: „Varázslatos vízivilág” című könyve. Az ismert szakíró legújabb könyve egyrészt vezérfonal azoknak a pedagógusoknak, akik a településkömyéki folyó- és állóvizek életét folyamatosan és rendszeresen szeretnék megismertetni tanítványaikkal másrészt hasznos önfoglalkoztató a fogékony gyermekek számára, akiket érdekelnek a vízimadarak, a vízparti fák, a színpompás mocsári növények, a víz sokféle arca, romantikája, s az élő (éltető) vizeinket fenyegető környezetszennyező ártalmak. Felnőtt és gyermek, szakember és laikus, pedagógus és szülő - minden jóakaratú ember - a tiszta víz érdekeltje, hiszen az élet függ ettől. Hozzájuk, a víz és a vizek barátaihoz szól e könyv ötletekkel, tanácsokkal, hasznos információkkal. A víz és a vizek világa megismerésének a könyvben kidolgozott programja őszelőtől nyárutóig tart. A szakember-irányította csoportos foglalkozások a terepen vagy a tanteremben zajlanak, de jut idő bőven az egyéni megfigyelésekre is. Az ismeretek közlése játékos módszerrel, számos kiszínezhető ábra, gondolkodásra inspiráló rejtvény, megválaszolandó kérdés alkalmazásával történik, s ezek révén a könyv olvasója szórakozva jut a természet titkainak birtokába. 75 éves a Hidrológiai Közlöny A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztálya 1921-ben indította el önálló folyóiratát HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY címmel. Akaratunkon kívül kissé megkésve, de annál nagyobb tisztelettel köszöntjük a szakma kiváló szaklapját és megjelenéséhez további sok sikert, szerkesztőjének és szerzőinek nemes munkájukhoz erőt és egészséget kívánunk! karsztvízi észlelőhálózat létrehozásával egyidejűleg indult meg a források hozamának, hőmérsékletének és elektromos ellenállásának rendszeres mérése is. 1996-ban a vízrajzi észlelések és mérések az országos és regionális léptékű áttekintést biztosító törzsállomásokon, valamint helyi üzemirányítási, illetve kutatási célú üzemi és tanulmányi állomásokon folynak. Az észlelő állomások száma meghaladja a hétezret (2744 felszíni, 2384 felszínközeli, 304 rétegvíz, 262 karsztvíz, 25 termálvíz, 93 forrás, 625 hidrometeorológiai, 951 vízhasználati és 419 felszín alatti vízminőséget észlelő állomás működik). A vízrajzi munkát közel 150 fő főállású és néhány ezer külső munkatárs látja el. A vízrajzi tevékenység irányítását a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a mérőhálózat üzemeltetését a 12 területi Vízügyi Igazgatóság végzi. A törzshálózatok mért és észlelt adatok feldolgozása egységes elvek szerint történik. Az ellenőrzések elvégzését követően az adatok a vízügyi igazgatóságok adattáraiba és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt.-ben helyet kapott Országos Vízrajzi Adattárba kerülnek. Egy évszázada (1895 óta) Napi Vízjárási Térkép és Vízrajzi Évkönyv jelenik meg, a Magyar Rádióban több mint 60 éve napi vízállásjelentés hangzik el. Az utóbbi évek fejlesztései eredményeképpen az észlelt és a mért adatok döntő többsége számítógépen kerül feldolgozásra. Ily módon az adatok és az információk az érdeklődők legszélesebb tábora számára is bármikor könnyen hozzáférhetőek. (Folytatása következik) 35
