Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 6. szám
KINT VAGYUNK A VÍZBŐL Árvízvédelmi gyakorlat Adony-Ercsi térségében A Fejér megyei Védelmi Bizottság a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság éves Munkatervének megfelelően, árvízvédelmi gyakorlatot szervezett Adony-Ercsi térségében 1996. szeptember 24-én, a 04.04. számú árvízvédelmi szakaszon. A Fejér megyei gyakorlaton részt vettek az igazgatóság kirendelt dolgozói a Magyar Honvédség 4. Gépesített Hadtestparancsnokság parancsnoki állomány, valamint a 37.11. Rákóczi Ferenc Pontonos Hidász Ezred kijelölt alegységei, továbbá a BM Polgári Védelem Fejér megyei Parancsnokságának hírközlő egysége, az árvízvédelmi célra létrehozott árvízvédelmi csoportok és árvízvédelmi komplex csoportok parancsnoki állománya. A közös gyakorlat célja: a különböző - polgári, katonai - szervezetek együttműködésének erősítése, tekintettel arra, hogy a Vízügy egy esetleges védekezésben, mint irányító tevékenykedik majd. Elöljáróban kijelenthetjük, hogy mind az előkészítés, mind a gyakorlat lebonyolításának fázisaiban az együttműködés igen jó volt. A gyakorlatozás szükségességét mindhárom szervezet fontosnak tartotta, s tartja a jövőben is, tekintettel a drasztikus létszámcsökkentésekre, a honvédségnél és a polgári védelemnél is. Átérezve az együttműködés fontosságát a gyakorlaton ennek megfelelően a tájékoztatásra és bizonyos védekezési elemekre - szállítás, hírközlés - helyeztük a hangsúlyt. A feladatok a következők voltak:- Vízügyi Igazgatóság: irányította a gyakorlatot, biztosított fizikai munkásokat a hagyományos védekezési módok bemutatására, saját vonalain biztosította a hírközlést, valamint előadásokat tartott a megjelent önkormányzatok képviselőinek, a honvédség és a polgári védelem parancsnoki állományának.- A honvédség: biztosította a szállítást a védekezésben alkalmazható harci járműveivel, anyagkitermelést végzett.- A polgári védelem: saját frekvenciáján biztosította a hírösszeköttetést a munkahelyek és a védelmi központ között. A gyakorlat első felében, a délelőtti órákban, előadások hangzottak el. Ennek során a szervezetek vezetői áttekintést adtak a jelentősebb változásokról, felvázolták az együttműködés törvény adta lehetőségeit. így szó esett a Vízgazdálkodási Törvényről (1995./LVII. tv.), a honvédelemről szóló törvényről (1993. CX. tv.), valamint a polgári védelemről szóló törvényről (1996. XXXVII. tv.). Ezt követően előadás hangzott el az árvíz-védekezési módszerekről, videofilmen az 1991. évi árvíz tapasztalatait mutattuk be a védekezőknek. A számításctechnika alkalmazási lehetőségeiként a VIR egyes moduljait mutattuk be. A honvédség előadásából megtudhattuk, hogy az 1987 óta tartó folyamatos A honvédség biztosította szállítást átszervezés, valamint az új törvény, szükségessé tette új (honvédségi) vízkárelhárítási rendelet kidolgozását a HM és a KHVM között, ami folyamatban is van. A vízügyi kárelhárítási tevékenységek segítésére összesen tíz katonai csoportot hoznak létre. Ezeket vetik be majd védekezéskor:- Védelmi munkacsoport- Könnyű mentéscsoport- Nehéz mentéscsoport- Robbantó csoport- Földmunkagép csoport- Tábori egészségügyi és ellátó csoport- Légi csoport- Víztisztító csoport- Vízi szállító csoport- Közúti szállító csoport A katonai csoportokat Székesfehérvár (HM. 4. gépesített Hadtestparancsnokság) felügyeli, állítja ki. A polgári védelem részéről az előadó felhívta a figyelmet a nem rég született törvényre (1996. XXXVII. tv.), amely már keretet ad a további együttműködésre. Elemezte az árvíz-belvíz és egyéb vízkárelhárítási együttműködés lehetőségeit. A helyszíni bemutatón, Ercsi gátszakaszon, az Igazgatóság brigádjai néhány (hagyományos) védekezési módot mutattak be - nyúlgát, jászolgát építés, töl-20 A Vízügyi Igazgatóság irányította a gyakorlatot