Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 6. szám

KINT VAGYUNK A VÍZBŐL Árvízvédelmi gyakorlat Adony-Ercsi térségében A Fejér megyei Védelmi Bizottság a Kö­zép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság éves Munkatervének megfelelően, árvízvédel­mi gyakorlatot szervezett Adony-Ercsi térségében 1996. szeptember 24-én, a 04.04. számú árvízvédelmi szakaszon. A Fejér megyei gyakorlaton részt vettek az igazgatóság kirendelt dolgozói a Magyar Honvédség 4. Gépesített Had­testparancsnokság parancsnoki állo­mány, valamint a 37.11. Rákóczi Ferenc Pontonos Hidász Ezred kijelölt alegysé­gei, továbbá a BM Polgári Védelem Fejér megyei Parancsnokságának hír­közlő egysége, az árvízvédelmi célra létrehozott árvízvédelmi csoportok és árvízvédelmi komplex csoportok pa­rancsnoki állománya. A közös gyakorlat célja: a különböző - polgári, katonai - szervezetek együtt­működésének erősítése, tekintettel arra, hogy a Vízügy egy esetleges védekezés­ben, mint irányító tevékenykedik majd. Elöljáróban kijelenthetjük, hogy mind az előkészítés, mind a gyakorlat lebonyolításának fázisaiban az együtt­működés igen jó volt. A gyakorlatozás szükségességét mindhárom szervezet fontosnak tartotta, s tartja a jövőben is, tekintettel a drasz­tikus létszámcsökkentésekre, a honvéd­ségnél és a polgári védelemnél is. Átérezve az együttműködés fontos­ságát a gyakorlaton ennek megfelelően a tájékoztatásra és bizonyos védekezési elemekre - szállítás, hírközlés - helyez­tük a hangsúlyt. A feladatok a következők voltak:- Vízügyi Igazgatóság: irányította a gyakorlatot, biztosított fizikai mun­kásokat a hagyományos védekezési módok bemutatására, saját vonalain biztosította a hírközlést, valamint előadásokat tartott a megjelent ön­­kormányzatok képviselőinek, a hon­védség és a polgári védelem parancs­noki állományának.- A honvédség: biztosította a szállítást a védekezésben alkalmazható harci járműveivel, anyagkitermelést vég­zett.- A polgári védelem: saját frekvenciá­ján biztosította a hírösszeköttetést a munkahelyek és a védelmi központ között. A gyakorlat első felében, a délelőtti órákban, előadások hangzottak el. En­nek során a szervezetek vezetői áttekin­tést adtak a jelentősebb változásokról, felvázolták az együttműködés törvény adta lehetőségeit. így szó esett a Vízgazdálkodási Tör­vényről (1995./LVII. tv.), a hon­védelemről szóló törvényről (1993. CX. tv.), valamint a polgári védelemről szó­ló törvényről (1996. XXXVII. tv.). Ezt követően előadás hangzott el az árvíz-védekezési módszerekről, video­filmen az 1991. évi árvíz tapasztalatait mutattuk be a védekezőknek. A számításctechnika alkalmazási lehető­ségeiként a VIR egyes moduljait mutat­tuk be. A honvédség előadásából megtudhat­tuk, hogy az 1987 óta tartó folyamatos A honvédség biztosította szállítást átszervezés, valamint az új törvény, szükségessé tette új (honvédségi) vízkárelhárítási rendelet kidolgozását a HM és a KHVM között, ami folyamat­ban is van. A vízügyi kárelhárítási tevékenysé­gek segítésére összesen tíz katonai cso­portot hoznak létre. Ezeket vetik be majd védekezéskor:- Védelmi munkacsoport- Könnyű mentéscsoport- Nehéz mentéscsoport- Robbantó csoport- Földmunkagép csoport- Tábori egészségügyi és ellátó csoport- Légi csoport- Víztisztító csoport- Vízi szállító csoport- Közúti szállító csoport A katonai csoportokat Székesfehér­vár (HM. 4. gépesített Hadtestparancs­nokság) felügyeli, állítja ki. A polgári védelem részéről az előadó felhívta a figyelmet a nem rég született törvényre (1996. XXXVII. tv.), amely már keretet ad a további együttműkö­désre. Elemezte az árvíz-belvíz és egyéb vízkárelhárítási együttműködés lehetőségeit. A helyszíni bemutatón, Ercsi gátsza­kaszon, az Igazgatóság brigádjai néhány (hagyományos) védekezési módot mu­tattak be - nyúlgát, jászolgát építés, töl-20 A Vízügyi Igazgatóság irányította a gyakorlatot

Next

/
Thumbnails
Contents