Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 1-2. szám
MEGVÁLTOZOTT AZ ÁGAZATI VÍZIKÖZMŰ STATISZTIKAI RENDSZER A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a közelmúltban módosította a víziközmíí szolgáltatással kapcsolatos statisztikai adatlapot. Az adatlap korábban nem kért adatok gyűjtését nem írja elő, ám kétségtelen, hogy az adatok egy része a kért formában csak némi műszaki gondolkodás és számolás után állítható elő. A következőkben a cikk szerzői indokolják a változtatás szükségességét, majd segítséget kívánnak nyújtani a szemléletében új típusú adatlap kitöltéséhez. Minden adatgyűjtés megtervezésénél két lényeges szempontot kell meghatározni. Az egyik azt mondja meg, hogy miről (milyen dolgokról, szervezetekről) gyűjtünk információkat, a másik pedig azt, hogy mik legyenek ezek az információk. A vízügyi államigazgatás víziközmű szakágazata számára a települési víziközmű infrastruktúra két legfontosabb statisztikai adatgyűjtése • a KSH településsoros víziközmű statisztikája, illetve • a vízügyi ágazat víziközmű statisztika. Vizsgáljuk meg ezt a két statisztikát az előbb említett szempontok szerint. A KSH településsoros víziközmű statisztikában nyilvánvalóan a települések állnak a középpontban. A településekről gyűjtenek különböző, a víziközmű infrastruktúra területére vonatkozó információkat. Az ágazati víziközmű statisztikában eddig maga az üzemeltető állt az adatgyűjtés fókuszában. Ez a statisztika az üzemeltetőre jellemző adatokat tartalmaz (hány szennyvíztelep, hány km hosszú csatornahálózat van az üzemeltető kezelésében, ennek milyen az átmérő, anyag és kor szerinti megoszlása stb.). _______Jó ez így?_______ Mielőtt válaszolnánk erre a kérdésre, vizsgáljunk meg néhány szempontot. A két statisztika által gyűjtött szakmai adatok nagyrészt nincsenek átfedésben egymással (ami nem baj, sőt...), tehát felmerülhetne, hogy kapcsoljuk össze a két adatgyűjtés adatbázisait és így vessünk vizsgálat alá pl. egy régiót vagy egy megyét, viziget, települést stb. Ez az összekapcsolás jelenleg azonban csak országos szinten kivitelezhető. Sajnálatosan sem megyei, sem vízügyi igazgatósági, sem régió-, sem településszinten nem köthető össze ez a két rendszer, hiszen az üzemeltetők által lefedett terület ezekkel legfeljebb csak véletlenszerűen esik egybe. A statisztikai adatgyűjtések egyik alapvető célja az lenne, hogy belőlük elemzésekkel információhoz juttassuk a vízügyi ágazatot, annak vezetését. Ehhez a mai világban korszerű 12
