Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-03-01 / 3. szám
A Balatonról - őszintén vezetek létrehozására, azok hatásköreinek meghatározására. Ez szétforgácsolta az erőket és a meglévő pénzt. Tekintve, hogy ezen idő alatt a Balaton igénybevétele nem csökkent, törvényszerű a vízminőség romlása. 2. Hogyan illeszthető a Balaton vízminőségváltozásaiba az 1994 őszén kialakult vízminőség? Erősen romló, romló, stagnáló helyzetet jelez-e? Esetleg lokális jelenségekről van-e szó, amit egyesek a sajtóban felnagyítanak. Az 1994 őszén kialakult vízminőségi helyzet rosszabb állapotot mutat, mint a tényleges, ilyen kiugró adatok korábban is előfordultak (például 1982-ben). Mindenesetre jelzik a romló tendenciákat. Különösen figyelmeztető a siófoki medence nyár végi állapota, hiszen korábban itt ilyen probléma nem fordult elő. 3. Mi a véleménye az 1983-ban készült, a Balaton vízvédelmét célzó minisztertanácsi rendeletről? Egy átgondolt, minden területre kiterjedő, anyagiakat is biztosító program volt. Ami hibájául felróható az az, hogy túlzottan hangsúlyozott naturáliákat tartalmazott (kotrandó m\ feltöltés hektárban, partfal fm-ben). A rendeletén látszik, hogy az előző kormány utolsó időszakában kapkodva született. Az alapgondolata jó, azonban a megfogalmazása helyenként pontatlan, a határidők gyakran irreálisak, és ami a leglényegesebb, nincs mellérendelve a pénzügyi oldal. Márpedig egy ilyen programot kellően átgondolt pénzügyi rendszer megteremtése nélkül nem hajthatnak végre. 4. A kis-balatoni védőrendszer az elmúlt évek során csökkentett ütemben épült. Mikorra várható a befejezése? Ez elsősorban pénzügyi kérdés. Amennyiben a kormány a beruházás megfelelő üteméhez a pénzügyi fedezetet biztosítja, ez esetben a kormányrendeletben meghatározott határidőre, 1999-re megépíthető. 5. Mi a helyzet a nádasokkal? Ismerik-e már a nádaspusztulások, romlások okait? Szomorú tény, hogy a balatoni nádasok elsősorban az északi parton jelentősen pusztulnak. 1985 óta közel 1 km2-rel csökkent a nádasok felülete. A megmaradó nádasok esetében az I. és II. osztályú minőség rosszabbodott, ezért növekedett a III. osztályú nádasok mennyisége. Több kutatási program foglalkozott már a náddal, azonban a mai napig nincs egyértelmű válasz arra, hogy a nádasok mitől pusztulnak. Véleményem szerint ez az a kutatási terület, melyet az eddigieknél nagyobb intenzitással kellene végezni, és megtalálni a pusztulás okait. Ezzel együtt megkezdeni a nádasok visszatelepítését, ellenkező esetben a kipusztuló nádasok helyén épülő partvédelem miatt valóban betonteknő lehet a Balaton. 1994-ben mi saját erőből végeztünk nádtelepítési kísérletet Fűzfő és Tihany térségében a gödöllői Agrártudományi Egyetem szakmai irányításával. Ennek eredménye azonban csak ez évben lesz látható. 6. Mi a helyzet a halpusztulások okainak felderítésében? Az elmúlt évtizedek halpusztulásainak okairól, tudomásom szerint, egyértelmű ténymegállapításról nincs ismeretünk. A pusztulás okainak felderítéséről nincsenek pontos ismereteim, tekintve, hogy egész más véleményem van a halászati jogot gyakorló vállalat és a környezetvédelmi vonalról. Abban nagyrészt egyetértek, hogy nem a vízminőség a közvetlen okozó, hanem valami más, esetleg több tényező egybeesése a kiváltó ok. Ezt igazolja az a tény, hogy a pusztulások alkalmával csak egy bizonyos fajta hal hullott el (angolna, tavaly keszeg). E témában további vizsgálatok szükségesek egyrészt azért, hogy az ok felderítése kapcsán megelőző intézkedéseket meg lehessen tenni, másrészt azért, hogy a kárelhárításokra időben és megfelelő szinten lehessen felkészülni. 7. Mi a véleménye a sajtóban megjelenő, időnként katasztrófa képét megjelenítő írásokról? Egy nagyon furcsa helyzet, amennyiben a Balaton állapotát reálisan ábrázolják, úgy a megóvására igen kevés pénzt fordítanak, ezért a romlási folyamat tovább folytatódik. Ha az állapotot túlzottan rossznak, katasztrofálisnak ábrázolják, jó magyar szokás szerint, az ijedtség megnyitja a pénzcsatomákat, ugyanakkor távol tartja a vendégek jelentős részét. El kellene odáig jutnunk, hogy a szakemberek jelzéseit az állapotról komolyan vegyék, és nagyobb hangsúlyt fordítsanak a bajok megelőzésére, mint azok kezelésére. Az idegenforgalom jelentős valutatermelő ágazat, ezért én felelőtlennek tartom a túllihegős, szenzációhajhász újságírókat, akik személyes vagy kisebb csoportérdekből a reálisnál lényegesebb, rosszabb képet festenek a Balaton állapotáról. 8.1994-ben megszűnt a vízügyi igazgatóság termelési szervezete. Korábban a BVK-hoz tartozó részleg végezte a tó területén a jelentkező mederkotrási feladatokat, s egyéb művek karbantartását. Hatással lesz-e a termelési részleg megszüntetése a tó vízminőségére? A megszűnt termelési részleg a vízminőség alakulására nem lesz hatással, hiszen a vékonyréteg-kotrási feladatok és az ahhoz tartozó személyi állomány megmaradt a kirendeltségnél. A levált rész elsősorban idegenforgalmi érdekeket érintő munkákat végzett (strandhomokozás, kikötőkotrás stb.). 9. Jelenleg alakult-e ilyen feladatokra vállalkozó szervezet, amely megfelelő pénzügyi lehetőségekkel képes lesz-e kotrási feladatok végrehajtására? Az előző pontban említett idegenforgalmi feladatokat ellátó géplánc (garnitúra) ez év januárjától a MAHART Balatoni Hajózási Kft. tulajdonába került, így az ilyen jellegű munkákat ezentúl ők végzik. А В VK-tól leépített termelési részleg dolgozóiból alakult kft. pedig képes az egyéb jellegű (partfal-, kikötőépítés) feladatokat ellátni. 10. A foszfortartalmú iszap eltávolítása a tudósok szerint alapvetően fontos. Ez azonban csak állami költségvetésből finanszírozható. Várható-e, hogy e feladatokra lesz pénz? 1994-ben gyakorlatilag e témában nem történt munkavégzés. Örömmel mondhatom viszont, hogy erre az évre az előrejelzések szerint 60 millió forint áll majd rendelkezésünkre. Ebből az összegből körülbelül 1,2 km2-nyi terület kotrása végezhető el a Keszthelyi-öbölben. A munkának azonban csak akkor van értelme, ha a következő években minimum ilyen nagyságrendű hitel rendelkezésre áll. 11. A korábbi évek során a zagy elhelyezése miatt problémák voltak a természetvédelmi igazgatósággal. A gondok a földek tulajdonviszonyainak változása miatt is növekedhetnek. Megoldható-e a kikotort iszap elhelyezése? A Balaton iszapkotrásának, a hajózó út fenntartási kotrásoknak legnagyobb problémája a zagyelhelyezés. A természetvédelmi és környezetvédelmi szervekkel mi is egyetértünk abban, hogy a Balaton közvetlen parti zónájában a nádasok rovására további zagytereket nem szabad építeni. Az pedig nyilvánvaló, hogy a kotrásból keletkező anyagokat el kell helyezni, ezért jelenleg az egyik legfontosabb feladat olyan területeket találni, ahol a kikotort anyag elhelyezhető anélkül, hogy természeti vagy környezeti értékeket sértene. E munka tervezése megkezdődött. Nyilvánvaló azonban már most is, hogy természetvédelmi, környezetvédelmi, önkormányzati érdekek összeegyeztetéséhez minden szervezet részéről megfelelő kompromisszum készségre van szükség. * A válaszokat hallva, a gondokat ismerve, nincs könnyű helyzetben a Balatoni Vízügyi Kirendeltség. Munkájukhoz, feladataikhoz kívánunk nagyon sok türelmet, megértést a Balaton ügyében tenni akarók felé és eredményes szakmai munkát a tó vízgazdálkodási ügyeinek intézéséhez. A tó üdülőtóként megtartása, a vízminőség javítása, akömyezet védelme, a térség fejlesztése a tavat közvetlenül, illetve közvetve használók feladata. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a tó állapota, vízminősége a tavat használó, nyáron közel egymillió embertől függ! Dr. KALICZKA LÁSZLÓ 15
