Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / Önkormányzati Különszám 1

Füstösné dr. Papp Mária főtitkár, Víz- és Csatornamű Válla­latok Szakmai Szövetsége A víziközmű-szolgáltatás szervezeti struktúrája Magyarországon Magyarország társadalmi rendjében bekövetkezett változások természetesen alapjaiban érintették a víz- és csator­naművek szervezeti struktúráját is. Az átalakulási folyamat a gazdaság e terü­letén még nem fejeződött be, az új szer­vezetek most vannak kialakulóban. A közgazdasági és jogi feltételrendszer is még állandó mozgásban, változásban van. A törvényi szabályozás a helyi ön­­kormányzatok hatáskörébe utalta a te­lepülések ivóvízellátásának, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetésének, a szenny­víztisztításnak valamennyi feladatát. Ennek következtében az infrastruktúra e fontos területén megszűnt az állami mo­nopolhelyzet, és lehetővé vált a vízi közművek vállalkozásszerű üzemelteté­se. Az ország 10,4 millió lakosságának ma már 98 százaléka vezetékes ivóvízzel ellátott, ezzel szemben csatornázott terü­leten a lakosságnak az 53 százaléka él. Ahhoz, hogy a fejlett európai országok szintjét elérjük - az anyagi feltételek megteremtésén túl - a hazai sajátossá­goknak leginkább megfelelő szervezeti struktúrát úgy kell kialakítanunk, hogy a piacgazdálkodás korszerű szemlélete is érvényre jusson. A víz-csatorna művek száma ma Magyarországon a legutóbbi felmérés szerint 195. (A rendszervál­tozás előtt 33 szervezet működött.) A 195 szervezetből 5 állami (miniszté­riumi) alapítású szervezet, a többi szer­vezetnél az önkormányzatok a tulajdo­nosok. Sajnos ez a szétaprózódási folya­mat a víziközmű-szolgáltatás területén több esetben sem műszakilag, sem gaz­daságilag nem indokolt, mindenképpen a szolgáltatás színvonala ellen hat. A szolgáltatás biztonságát és magas színvonalát hosszú távon csak jól felsze­relt, megfelelő szellemi és anyagi kapa­citással rendelkező üzemeltetők képesek ellátni. Az önkormányzat testületéinek ahhoz, hogy a legmegfelelőbb szervezeti formát tudják kiválasztani a víziközmű-szolgál­tatás területére, a következő szemponto­kat kell szem előtt tartaniuk: I тмя» — А. 1.- a szabványokban előírt minőségi víz biztosítása a mindenkori mennyiségi igények szerint,- a szolgáltató müvek, berendezések, gépek, eszközök jó állapotban tartása,- a környezetvédelmi követelmények­nek megfelelő szennyvízkezelés és -elhe­lyezés,- a lakossággal, a fogyasztókkal való korrekt, folyamatos kapcsolat kiépítése,- megfelelő víz- és csatornadíjrendszer kialakítása. A fentiekből következik, hogy az új szervezetnek biztosítania kell a tulajdo­nosi önkormányzat, és ezen keresztül a lakossági érdekek érvényesítését úgy, hogy a termelés, a szolgáltatás biztonsá­gos, folyamatos és gazdaságos legyen. Az új szervezetek kialakítását az 1992. évi LV. törvény értelmében 1996. decem­ber 31-ig be kell fejezni. Az egyes szer­vezeti formák ismertetése és annak érté­kelése során tudni kell, hogy a vagyon­hoz jutás az önkormányzat számára két dolgot jelentett:- egyrészt tulajdonos lett, és ez újfajta felelős gondolkodást igényel,- másrészt mint tulajdonos, a tulajdon tárgyaival vállalkozik, és vállalkozása során gyarapítani kívánja vagyonát. A víziközmű-szolgáltatás területén - a környező gazdasági feltételrendszer vál­tozása is ezt indokolja - célszerű az üzem­be helyezésre valamilyen gazdasági tár­saságiformát választani, amely lehetővé teszi, hogy a későbbiek során a változá­sokhoz rugalmasan tudjon a szervezet alkalmazkodni. A gazdasági társaságokról szóló tör­vény több, különböző forma létrehozásá­ra ad lehetőséget, ezek közül azonban jelenleg a vízi közművek területén két forma javasolható:- korlátolt felelősségű társaság,- zártkörű (a későbbiek során nyitott) részvénytársaság. A korlátolt felelősségű társaság a ma­gyar gazdaságban az egyik legelterjed­tebb szervezeti forma, azonban az inf­rastruktúra ezen területén a nagy kocká-12

Next

/
Thumbnails
Contents