Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-11-01 / 11. szám
Az értük gyújtott gyertyák fénye Különösek a temetők október végén, november elején. Apró gyertyák, mécsesek lobbanó lángja jelzi az emlékezést, a már eltávozottakra. Szeretteinkre, közeli és távoli rokonokra, ismerősökre, barátokra emlékezünk, akik ma már nincsenek közöttünk. A mécsesek lángjánál fel-feltűnik egy-egy arc, egy kedves mosoly, egy gesztus. Korábbi életek villanásai. Hol vagytok, ti, régi játszótársak? Tréfáltok-e valamelyik túlvilági traccspartiban? Vagy ott talán már erre nincs is szükség? Emlékezni a szakmában is lehet és kell is. A múltkoriban az egyik barátom kezembe nyomott egy régi tablót. Valamikor mi csináltattuk. Szűk szakmabeliek. Dégen Imre, Vajda József, Ungváry György, Lángos Antal, Szakvári Jenő, Kardos László, Rácz Tamás, Gaál László nézett vissza rám. Rácz Tomi talán a fejét is csóválta. Nekem úgy tetszett. Vagy talán valamennyien elégedetlenek volnának velünk, a még itt maradottakkal? — Miért nem bíztok magatokban? — hallom a meg nem fogalmazott kérdést. Bizony az égi vízügyi szolgálat megsokasodott az elmúlt években. És láthatatlanul is kérdez. Mert a szolgálat ma már a hátramaradottakon nyugszik. Jó vagy rossz sorsát ránk, az itt maradottakra táblázza a kegyetlen idő. Ók megtanulták elviselni a terheket és tudták vállalni tetteik kockázatát. Nehéz időkben, nem akármilyen körülmények között. Janovszki Karcsi, Sasvári Pista, Szalóki Jóska, Stéfán Marci. Szinte a nyugdíjig sem jutottak el. Hamarabb szólította őket az égi ügyeletes, és akkor menni kellett. Mi ugyan meddig hordozhatjuk a világ terheit, és mit hagyunk hátra az utódoknak? A temetők mécseseinek a lángja törékeny, hamar ellobban. Mint maga az élet. Arra tanít, hogy csínján bánjunk erőnkkel, és próbáljunk meg méltóak lenni az elődökhöz. Akiknek akarása, jó szándéka örökül maradt ránk, miközben ők már régen az ÉGI VÍZÜGYI SZOLGÁLAT munkatársai. Az értük gyújtott gyertyák lényénél emlékezzünk rájuk kegyelettel. Megérdemlik. TARTALOM Az értük gyújtott gyertyák fénye 2. Magyar-holland vízgazdálkodási tanácskozás 3. Mérlegen a víziközmű-szolgáltatás 4. Erdélyben jártunk 6. Céltámogatás csatornázásra 8. Megalakult a Kútfúrók Alföldi Társadalmi Egyesülete (KATE) 9. Változó Duna-táj 10. Tízéves a Magyar-holland Vízügyi Közös Bizottság 3. rész 12. Öntözéses gazdálkodás a Kisalföldön 14. „Kézfogások” Aradon 1995-ben 16. Integrált vízgyűjtő-gazdálkodás a változó társadalomban 17. írások 18. Egy vízmérő... 19. Felelős szerkesztő: PERECSI FERENC. Felelős kiadó: az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. Nyomás: PENCIL KIADÓ BT. 1089 Bp„ Vajda P. u. 12. Tel./Fax: 2-100-400/1153. Műszaki szerkesztő: LENGYEL TIBOR. Előfizethető a PENCIL BT-nél, a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (Budapest, XIII. Lehel u. 10/a,. levélcím: HELIR, Budapest 1900), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetési díj egy évre: 480 Ft. Egy-egy szám ára: 40 Ft. Külföldre terjeszti: a MAGYAR MÉDIA (H—1392 Budapest, Pf.:279. Telex: 22-6207). Anzeigen - Advertisements - Publicité: MAGYAR MÉDIA (H-1392 Budapest, Pf.:279. Telex: 22-6207) Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! HU ISSN 0139-1372 2
