Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-01-01 / 1. szám
Az édesvízi algák sorsa Algatermesztés magyar módra Az édesvízi algák tömegtermesztése az 1940-es évekre nyúlik vissza, amikor is Németországban, Göttingenben az egyetemen próbálkoztak különböző célú hasznosításukkal. Hazánkban az 1960-as évek elején ismét előkerült ez a téma. Tihanyban, a Kutató Intézetben vizsgálták az édesvízi algák tömeges elszaporítását. A kezdeti próbálkozások gazdaságossági szempontból nem vezettek pozitív eredményre. Ezekben az években Mosonmagyaróváron, az Agrártudományi Egyetemen dr. Márton Géza professzor vezetésével végzett algaszaporítási kísérletek már előrelépést jelentettek ezen a téren. Megteremtették a lehetőségét annak, hogy az algatermesztés hazai viszonyok között is megvalósítható (Az 1964-ben megjelent Természettudományi Lexikon első kötetében ez olvasható: algák: korábbi elnevezése a moszatoknak. Egy vagy többsejtű, asszimiláló növények. A szerző megjegyzése). Mi a helyzet napjainkban az algatermesztés és -hasznosítás terén? Ezt kérdeztük dr. Pécsi Sándor egyetemi adjunktustól, a téma kiváló ismerőjétől. — Az 1980-as évek elején Ördög Vince egyetemi tanárnak, a Mosonmagyaróvári Egyetemhez kerülésével ismét előtérbe került az algatermesztés kutatása. Időközben Ördög Vincének lehetősége nyílott arra, hogy hosszabb időn át Brazíliában folytathasson, többek között az e témába tartozó, kutatásokat. Távollétében, 1988-ban az egyetem növényvédelmi tanszéke kapott megbízást az algakutatások mezőgazdasági célú hasznosíthatóságának vizsgálatára. Ebben a munkában, vezetésemmel, munkatársaimmal közösen elért eredményeket szeretném a gyakorlat számára átadni — kezdi tájékoztatóját a szakember. — Hogyan fogtak ehhez a kutatási témához? — A már eddigi alapkutatások felhasználásával kerestük azokat a technológiai eljárásokat, amelyekkel az egészséges emberi táplálkozás megvalósítható lehet. Kutatási feladataink egyike volt elsősorban olyan algatenyésztési technológia kidolgozása, amely segítségével fontosabb szántóföldi és kertészeti kultúrnövényeink tápanyagellátása, szervetlen kemikáliák felhasználása nélkül, gazdaságosan biztosítható. — Milyen technológiai folyamatot sikerült kidolgozni? — Indulásként feltérképeztük a Magyarországon leggyakrabban előforduló algafajokat, amelyek közül a Chlorella fajt választottuk ki. Laboratóriumunkban e fajból morfológiailag különböző törzseket különítettünk el, amelyeket tiszta tenyészetben tartottunk fenn. A tömegszaporítás érdekében, a kereskedelemben kapható makro- és mikroelemeket tartalmazó műtrágyák felhasználásával, új összetételű tápoldatokat dolgoztunk ki. így sikerült a legnagyobb szárazanyag-produkcióra képes törzset elkülöníteni, és a szaporodásához szükséges legmegfelelőbb tápoldatot kiválasztani. Kutatásaink során e törzs esetében kidolgoztuk a tömeges algatenyésztés feltételeit. — Hogyan kerül az alga felhasználásra ? — Az alga mintegy 10-12 nap alatt éri el a szaporodásának felső határát. Ekkor az algás vizet egyrészt öntözéses módszerrel juttathatjuk ki a talajra, vagy a folyamatos termesztés érdekében az algát finomra őrölt dolomit hozzáadásával néhány perc alatt kiülepítjük és az üledéket a talajba bedolgozzuk, iEetve hígítás nélkül a növények levélfelületére permetezzük. A Győr-Moson-Sopron Megyei Növény-egészségügyi és Járványügyi Állomás laboratóriumában végzett vizsgálatok szerint, idézem: a dolomittal kiülepített és szűrt tápközeg (víz) nitrátmentesnek bizonyult. Ez a tápközeg tápelemekkel történő újbóli kiegészítéssel és oltással ismételten hasznosítható. — Milyen gyakorlati eredményekről számolhatnak be? — A dolomitos algás üledék nem fitotoxikus, a lombozatra kijuttatva nem csökkenti a növények asszimilációját, másrészt növeli a termés mennyiségét és minőségét. A tükröző felület létrehozása következtében gátolja a vírusvektor levéltetvek betelepülését, továbbá a levélbetegségeket előidéző gombák, például Phoma, Altemaria, Cercospora fertőzését. Szántóföldi vizsgálatokat végeztünk cukorrépa- és sárgarépakultúrákban. A vizsgálatok alapján az algás kezelések a növények mennyiségi és minőségi mutatóit kedvezően befolyásolták. A technológia egyszerűségéből adódik, hogy a mezőgazdasági termelés bármely területén, zárt és szabadföldi rendszerekben, kevés energia ráfordításával, szintetikus kemikáliák felhasználása nélkül a növénytáplálásban és növényvédelemben egyaránt alkalmazható. — Végezetül, van-e lehetőség más környezetben is e technológia egyes elemeinek alkalmazására ? —Ismert élővizeink algásodási folyamata, ami napjainkban jelentős probléma. Véleményünk szerint megfelelő technika alkalmazása mellett, például dolomitszűrővel, az algák eltávolíthatók. Az így nyert melléktermék, iszapként vagy beszárított formában, talajjavításra kiválóan hasznosítható a mezőgazdaságban vagy a kertészetben. A Pannon Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karán 1990-től új lendületet kapott az Alga-biotechnológia. Több tanszék kutatóiból álló munkacsoport Ördög Vince egyetemi tanár szakmai irányításával fitohormonszerű és antimikrobális anyagokat kutat cyanobaktériumok és mikroalgák tenyészeteiben. A magyar—német kutatási program keretében folyó munkát a brandenburgi tartomány 1993-tól jelentős anyagi eszközökkel támogatja. A kutatás fő célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari gyakorlatban használható algatenyészetek, illetve termékek előállítása. Dr. LÁSZLÓ LÁSZLÓ 17
