Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-08-01 / 8. szám
Piacgazdaság és vízgazdálkodás A piacgazdaságra való áttérés jellemző folyamatai a vízgazdálkodás területén A vízgazdálkodás műszaki problémáinak megoldási módszerei politikától, társadalmi berendezkedéstől függetlenek. Hiszen a felszíngörbék, az átereszek méreteinek, a hasznosítható vízenergiának a számítása, az áj folyószabályozási megoldás révén várható hordalék becslése a természeti adottságokon és a természettudományi törvényeken alapul. Nem tartható azonban a politikától, társadalmi-gazdasági berendezkedéstől való függetlenség, ha olyan kérdésre kell válaszolnunk, mint: • Mik a vízzel kapcsolatos fontosabb társadalmi követelmények? • Mik a vízzel kapcsolatos prioritások? • Kik az érdekeltek? • Hogyan történjen az érdekeltek bevonása a döntések meghozatalába? 4 • Mi az állam feladata? • Kik legyenek a teherviselők? • Van-e a vízzel kapcsolatos szolgáltatásoknak szociális aspektusa, és ha igen, akkor milyen mértékű és az hogyan fogalmazható meg? • Milyen államigazgatási, kezelői (üzemeltető', fenntartó), beruházó, építő' szervezetek lássák el a vízzel kapcsolatos feladatokat? Lehetne sorolni a fontosabbnál fontosabb kérdéseket, melyek megválaszolása elsősorban nem a természeti törvényektől, hanem a társadalmi-gazdasági struktúrától függ. Nem kétséges, hogy a felsorolt vagy azokhoz hasonló kérdések megválaszolását országonként más-más módon befolyásolják a természetföldrajzi, gazdasági fejlettségi, történeti szempontok is. Nyilvánvaló azonban az is, hogy a meghatározó jelenségek többsége magából a társadalmi-gazdasági rendszerből következett. Ezen — a rendszerváltozásból következő—folyamatok áttekintése fontos, mivel: • Csak a jelenségek azonosítása révén határozhatók meg a konkrét teendők. • Közép- és Kelet-Európábán mintegy öt éve folyik a négy évtizednyi szocialista struktúra átalakítása. A kívánatos tendenciák — a fejlett országok, nemzetközi pénzintézetek részéről történő — segítése is csak az általánosítható tapasztalatok áttekintése, azok elvi kezelése révén lehetséges. A szerző nem veszi a bátorságot, hogy a régió országaiban zajló eseményekre állításokat tegyen, azonban a magyarországi folyamatok jó ismerőjeként kísérletet tesz az általa tapasztalt jelenségek elvi, országos specifikumoktól független vázolására. Az érzékelhető, számbaveendő folyamatok • A vízzel kapcsolatos szolgáltatások kizárólag szociális alapon történő kezelése, a költségektől és piaci értéktől független állami finanszírozása átértékelendő. • A megváltozott gazdasági feltételrendszerre és nem utolsósorban a környezeti elvárásokra is tekintettel nem indokolt az extenzív, mennyiségorientált fejlesztési szemlélet. • Csökkentendő az állami tulajdon és az állami szerepvállalás mértéke. Ez mind a magántulajdon előtérbe kerülése, mind a gazdasági hatékonyság, mind az államháztartási feszültségek indokolják. • Mind a tulajdonváltás, mind a hatékonyság növelése indokolja, hogy a vízgazdálkodás területén is növekedjék a privatizáció mértéke, illetve a korábbiaktól eltérő, például koncessziós üzemeltetési struktúrák kerüljenek bevezetésre. • A gazdasági nehézségek, a társadalom megváltozott értékítélete, az állami hozzájárulás csökkenése és a tulajdonváltás együttesen vezet a vízigények mértékének radikális változásához, általában csökkenéséhez. • A fejlett demokráciák elvei alapján átértékelendő volt a szervezeti rend. Indokolt, hogy korszerű, jogi ellentmondásoktól mentes, tiszta közigazgatást hozzunk létre. • A köztársaságok demokratikus elveivel öszszeegyeztethetetlen a döntések meghozatalának régi gyakorlata. A túlnyomóan központi, önkényes, diktált döntéseket az érdekeltek vagy képviselőik bevonása, a velük való egyeztetés kell, hogy felváltsa. • Apolitikai szempontból is kívánatos decentralizáció érvényesítése, a tulajdonváltás folyamatával párhuzamosan elősegítheti a nagy, komplex feladatokat ellátó szervezetek, rendszerek felbomlását. Ez esetenként — tekintettel a lokális érdekek erősödésére — ellentétes lehet az integrált vízgazdálkodás szemléletével. • A feladatokban való szerepvállalás, illetve a tulajdoni viszonyok megváltozásával megnő a vízzel kapcsolatos társadalmi érzékenység is. A kisebb üzemek tulajdonosai érzékenyebbek a szolgáltatott víz minőségére, a kisebb területeken gazdálkodó farmerek érzékenyebbek az öntözővíz árára, a víz hiányára, illetve az esetleges elöntésekből adódó károkra. • A társadalmi átalakulás, demokratizálódás, európai integrációs folyamat kinyitotta a határokat. Megnyilvánul ez az európai előírások alkalmazásának szükségességében, illetve a gazdasági összefüggések kiterjedésében egyaránt. A felsorolt jelenségek részletesebb kifejtése I. A vízzel kapcsolatos feladatok jelentős része a szociális és létbiztonsághoz kötődik. így az egészséges ivóvíz biztosítása, az árvízkatasztrófák elleni védelem, a vízbázisokat érintő haváriák elhárítása a napi életvitel minimális feltételei. így ezen feladatok kizárólag gazdasági, illetve gazdaságossági megközelítése csak részben indokolt. Ennek szellemében az említett feladatok ellátására, a lakossági szolgáltatásokra vagy díjmentesen, vagy minimális ellenszolgáltatás fejében, jelentős állami hozzájárulás mellett kerül sor. A társadalom természetesnek tekintette az öntözővíz-szolgáltatást, az ipari vízellátást vagy a helyi érdekeket szolgáló vízrendezést egyaránt — gyakorlatilag ingyen, nagy állami támogatás mellett. Nyilvánvaló, hogy a piacgazdaságra való áttérés az ivóvíz- és a csatornaszolgáltatás területén is a korábbi támogatási rendszer megszüntetését indokolja. A teljes bekerülési költségekkel történő' ármegállapítás azonban esetenként olyan díjakat eredményezne, amely a lakosság egy részét lehetetlen helyzetbe hozná. Míg a fejlett országokban a vizes csatornaszolgáltatás a jövedelmek 1-2 százalékát teszi ki, ez például Magyarországon, egyes helyeken — ellentételezés nélküli árak esetén — 7-10 százalékot is kitehet. Ez, valamint a lakosság elszegényedési tendenciája A cikk az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programja keretében Moszkvában rendezett, A vízkészlet-gazdálkodás fejlesztésének környezetvédelmi és társadalmigazdasági következményei című konferencián elhangzott előadás írásos változata. Ez nyilvánvalóan a Magyarország vízgazdálkodási politikája című dokumentum figyelembevételével készült — ennek azonban általánosítható, országoktól független vonatkozásait foglalja keretbe. 10
