Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-05-01 / 5. szám
HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK 1994. március 22—23-án a hollandiai Noordwijkban konferenciát rendeztek, amelynek témája az ivóvízellátás és az ártalommentes szennyvízelhelyezés volt. A rendezvényen Magyarországot a dr. Tarján Lászlóné, a KTM államtitkára, valamint dr. Hajós Béla, a KHVM vízügyi helyettes államtitkára által vezetett delegáció képviselte. *** Átadták rendeltetésének a Bábolnai szennyvíztisztító telepet A hazai szennyvíztisztítási program részeként Dr. Hajós Béla vízügyi helyettes államtitkár 1994. április 14-én ünnepélyes keretek között átadta rendeltetésének Bábolna község új biológiai szennyvíztisztító telepét. Bábolna község önkormányzata még 1991-ben elhatározta a telep megépítését, melynek tervezett költsége 118 millió forint volt. A létesítményt az OMS Hungária Kft. rekord idő alatt, 94 millió forint felhasználásával építette meg. A szennyvíztisztítómű (melynek kapacitása 1000 m /nap) OMS rendszerű totáloxidációs technológiájú és e technológiának egyben referencia telepe is lesz. *** Évadnyitó a Balatonon Dr. Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 1994. május 1-jén 10 órakor ünnepélyes keretek között megnyitotta a balatoni szezont. A megnyitót követően (melyet a keszthelyi hajóállomásnál rendeztek) a miniszter elhelyezte a 71-es számú út alapkövét. *** Szakmai fórum a Kis-Balaton és a Keszthelyi öböl problémáiról 1994. május 1-jén délután 15 órai kezdettel szakmai fórumra került sor a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság keszthelyi telephelyén. A rendezvényen Dr. Hajós Béla vízügyi helyettes államtitkár tartott előadást a Kis-Balaton és a Keszthelyi öböl problémáiról. Kihirdették a Csepeli Víztisztítómű megvalósítására kiírt pályázat eredményét. Népes résztvevősereg, a Rádió és a Televízió és szinte valamennyi napilap tudósítójának jelenlétében került sor arra a rendezvényre, mely a főváros egyik legnagyobb közmű-beruházásával kapcsolatos (több éves) előkészítőmunka lezárását, és ugyanakkor a kivitelezési munkák megkezdését is jelenti. A Fővárosi Vízművek Rt. által a Csepeli Víztisztítómű megvalósítására kiírt pályázat ugyanis sikerrel zárult. A szakemberekből álló zsűri, a meghívott neves cégek közül a Hídépítő Rt. pályázatát fogadtad. A létesítményt várhatóan 31,2 millió dollárnak megfelelő forintba kerül majd és a világkiállítás kezdetére készül el. A téma részleteire lapunk hasábjain még visszatérünk. HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK MHT-hírek Dr. Mistéth Endre tiszteleti tagunk díszdoktor lett A Budapesti Műszaki Egyetem Rektori Tanácsa 1994. március 28-án ülést tartott. Ennek első napirendi pontja volt három díszdoktori cím odaítélése és az új díszdoktorok avatása. A felavatottak egyike Mistéth Endre, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja, a BME címzetes egyetemi tanára volt. A javaslatot az Építőmérnöki Kar dékánja tette, aki elmondta, hogy az új díszdoktor a Temes vármegyei Buziásfürdőn született 1912. szeptember 10-én. Középiskolái befejeztével a BME-n folytatta tanulmányait, és 1935-ben mérnöki oklevelet nyert. Két évig kivitelezésen dolgozott, majd 1937-től a Magyar Királyi Közlekedési Minisztérium hadosztályán volt tervező, 1940-től az egyetemen tanársegéd, 1945-től adjunktus. Aháború után, 1945-ben iparügyi államtitkár, 1946-ban újjáépítési, majd építés- és közmunkaügyi miniszter lett. Koncepciós pernek lett a fővádlottja 1947-ben. A börtönből 1955-ben szabadult. Ezt követően az UVATERV IV. Hídosztályának volt a vezetője. Ezután, 1962-től nyugdíjazásáig a VIZITERV irodavezetőjeként, majd szakági főmérnökeként dolgozott és ma is folyamatosan részt vesz annak a munkáiban. Mérnöki munkáját 59 éve megállás nélkül folytatja. Ismert, hogy a rabságában is tervezési munkákat vezetett, Életében eddig mintegy 300 mérnöki létesítmény, köztük a Kossuth híd alkotásának volt többnyire meghatározó részese. A BME vasbeton tanszékének a megalakulása óta kutatója. Egyetemi doktori címet kapott 1963-ban, 1969-ben kanditátus és 1978-ban a műszaki tudományok doktora lett. Oktatómunkáját ismerték el 1981-ben, amikor címzetes egyetemi tanár lett. A két gyakorlati év és 40 évi tervezés mellett eddig 30 évet töltött tudományos kutatással. A mérnöki létesítmények komplex szemléletű tervezésével foglalkozik, ezen belül a valószínűségi elméletnek a méretezés terén való felhasználásával. Ismertek a földrengéseknek a mérnöki létesítményekre gyakorolt hatásával kapcsolatos vizsgálatai és azok eredményei. Közéleti munkásságát az ország vezetői a Magyar Köztársaság Középkeresztje a Csillaggal kitüntetéssel ismerték el. Tudományos munkásságáért 1991-ben Akadémiai Díjat adományozott a Magyar Tudományos Akadémia. Dr. Bognár Gyó'ző a Tájékoztatási Bizottság elnöke v_____________________________________________________J 18
