Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1994-05-01 / 5. szám

93. december 24. Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság a határvízi együttműködés ke­retében rendszeresen szolgáltatott. A készültség időszaka alatt a szomszédos országok vízügyi szervezeteivel a kap­csolat folyamatos volt. A magyar vízü­gyi szervek rendszeresen kaptak, illet­ve adtak információkat, melyek a­­lapján a felkészüléshez szükséges intézkedéseket még idejében, a rendel­kezésre álló csekély időelőny ki­használásával megtehették. sodást szenvedtek a hegyvidéki víz­folyások partvédő művei. A védekezés során igen veszélyes helyzet alakult ki Vári községnél és Kárpátalján a Borzsa tiszai torko­latánál. A magyar határtól alig 5 km-re lévő műtárgy hibája következtében töltésszakadás közvetlen veszélye fe­nyegetett. Bekövetkezte esetén további településeket öntött volna el az árvíz, immár magyar területen is, a beregi öblözetben. A katasztrófát a helyi szer­vek — a veszélyeztetett lakosság és katonai erő bevonásával — 4000 db homokzsák beépítésével az utolsó pil­lanatban hárították el. Egyes híradások szerint román terü­leten is jelentős károkat okozott az árvíz, közvetlen adatokkal azonban nem rendelkezünk. A szomszédos Ukrajna és Románia vízügyi szervei által szolgáltatott in­formációk, továbbá a hidrometeoroló­­giai és vízjárási helyzet elemzése alapján hazánkban december 21-én 12 órától rendelték el a Felső-Tisza és a Túr véd­vonalaira az I. fokú árvízvédelmi készültséget. Az áradás következtében a Túron még aznap 18 órától, a Felső- Tiszán pedig másnap 04 órától III. fokúra növelték a készültség szintjét, és készültségbe helyezték az igaz-Az árvíz következtében, ukrán területen—főként a betöltésezés nélküli völgyekben — számos település került részben vagy egészében víz alá. (Egyes források sze­rint 138 települést, azon belül 15 000 családot érintett az elöntés. Tönkrement 15 híd, valamint sok út és vasúti pálya­­szakasz.) A jelentések 5 halálos áldoza­tot említenek. Különösen jelentős káro­7

Next

/
Thumbnails
Contents