Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1994-01-01 / 1. szám

KÖSZÖNÖM A BIZALMAT ÉS A TÜRELMET ! II. RÉSZ FOLYTATJUK Dr. SZLÁVI К LAJOSSAL, A BAJAI VÍZGAZDÁLKODÁSI INTÉZET IGAZGATÓJÁVAL KÉSZÍTETT INTERJÚT. V.T.: ,,Ép testben ép lélek" — tartja a közmondás. Sajnos az eddigiek a diáksport feltételei tekintetében nem kényeztették el az általad vezetett intézményt. Szándékod szerint, mit lehet ezen a téren tenni, illetve lehetséges-e egyáltalán valamiféle elmozdulás? Dr. Sz. L.: A PMMF VGI az egyetlen olyan területileg önálló felsőoktatási egység az országban, amelynek nincs tornacsarnoka, tornaterme. Jelenleg október végétől március közepéig a testnevelési órákat szervezett formában gyakorlatilag nem lehet megtartani; a tanév többi részében is csak esőmentes napokon kerülhet sor beme­legítő szabadtéri gimnasztikára, majd pedig kosarazásra, focizásra, teniszezésre, megfelelő vízhőmérséklet esetén pedig kajakozásra. Egy tornaterem bérlete a városban évente minimum félmillió Ft -ot igényelne, amire nincs fedezetünk. Az órarendi testnevelési foglalk­ozások költségvetési támogatása hallgatónként évente mindössze 60 Ft. Ez még a sporteszközök karbantartására, felújításra sem elegendő, a pótlásról nem is beszélve. Egy tornaterem ma 22-25 millió Ft-nál kezdődik. Nem tehetünk le arról, hogy ezt egyszer elérjük, de jelenleg nincs rá reális lehetőség. Ezzel a helyzettel azonban semmiképpen sem békülhetünk meg. Úgy gondolom, hogy több lépésben lehet és kell cselekedni. Ha­ladéktalan feladatnak tartom, hogy megvalósítsuk a korábban el- és megtervezett konditermet Keresni kell továbbá olyan tomaterem-bérleü konstrukciót a város valamelyik iskolájával, ahol a bérleti díjnak legalább egy részét valamilyen általunk nyújtott szolgáltatásért viszonossági alapon elengednék vagy mérsékelnék. VT.: És a vízisportok? Baja a vizek városa. Kihasználj átok az ebben rejlő lehetőségeket? Dr. Sz. L.: Természetesen, mint minden lehetséges adottságot, ezt a helyzetet is kihasználjuk. A kajak-kenu terén egyedülálló adottságaink vannak. Megoldandó viszont a hajók tárolása (az 1 millió Ft összértékű hajópark a szabadban van) és folyamatos pótlása. VT..- Híres a sportkörötök. Lehet rá továbbra is építeni? Dr. Sz. L.: Nemcsak lehet, de kell is, hiszen utunk igazából nincsen. Az intézeti Diák Sportkör a tömegsport jellegű versenyek szervezője. A testnevelés és sport helyzetének javításához viszont legfeljebb csak a városi önkormányzati támogatás megszerzésével és a csekélyke tagdíjbevételekkel tud anyagilag hozzájárulni, de működni az intézeti támogatás nélkül már nem. VT..- Mindig jó kapcsolatod volt az általad irányított szerezet valamennyi munkatársával. Mondhatnám: erről is híres voltál és vagy. Milyen kapcsolatokra számítasz a hallgatósággal? Dr. Sz. L.: Szeretnék partneri viszonyt kialakítani a közelmúltban személyi összetételében is megújult Hallgatói Önkormányzattal, Diákjóléti Bizottsággal és a Kollégiumi Bizottsággal.A tanulmányi követelmények teljesítésének kívánalmai, az oktatási-nevelési célkitűzések mellett és azok érdekében is fontos feladatnak tekintem, hogy az intézetbe bekerült, felnőttként első önálló lépéseiket tevő fiatalok számára az Intézet a vonzó és emlékezetes diákélet színtere is legyen. Ehhez biztosítani szeretném az Intézet létesítményei által nyújtott lehetőségeket, valamint szinten tartani, lehetőleg fejleszteni is a diákszociális feltételeket. Vannak kihasználatlan lehetőségek egyes - tanulmányi ered­ményük alapján arra érdemes - hallgatók anyagi támogatásában. A Dél-Dunántúli VÍZIG 2 hallgatónknak erre az évre is adományozott ösztöndíjat; máshonnan (pl. Miskolcról) is kaptunk ilyen felajánlást. Meggyőződésem, hogy számos további helyen készek lesznek anyagi támogatást nyújtani hallgatóink számára. Számos felsőoktatási intézményben bevált hagyomány, hogy az elsőévesek számára Gólyatábort szerveznek. Tapasztaltam, hogy hallgatóink között is lenne igény az évindítás, a főiskolai életkezdés ilyen formájára. A feltételeink itt Baján erre megvannak, ill. megteremthetők. Szeretném kezdeményezni a Hallgatói Önkor­mányzat felé, hogy az 1994/95-ös tanév indításakor szervezzünk ilyen Gólyatábort. A diákszociális feltételek biztosításának kulcskérdése a kollégium. Mindannyian tudjuk, hogy itt sok gond tapasztalható: nemcsak a kollégium állapota, hanem a belső viszonyok is kifogásolhatók. Közös erővel úrrá kell lenni ezeken, hogy hallgatóink nyugodt, kulturált körülmények között élhessenek és tanulhassanak. VT.-.Térjünk vissza egy korábban már érintett kérdésre, a beis­kolázás meglehetősen problematikus témakörére. A vízügy presztízse csökkenésével lesz-e elég jelentkező az Intézetbe? Dr. Sz. L.: Intézet érdeke, hogy a képzés lehetőségeinek meg­felelően az arra rátermett hallgatók a rendelkezésre álló kereteket kitöltsék. Ezt kétségtelenül nehezíti, hogy a vízimémöki szakma a közvélemény szemében - különböző, igen összetett okok követ­keztében - méltatlanul leértékelődött, illetve a környezetgazdálkodás még nem nyerte el azt a rangot, amely jelentőségének megfelelő lenne. Számolni kell azzal az oktatási versenyhelyzettel is, amelyet az előzőekben már megfogalmaztam. Arra is gondolni kell, hogy új, országosan egységes felvételi rendszer kidolgozását és bevezetését tervezik, amely Intézetünkre nézve hátrányos lehet, mivel felte­hetőleg szűkíteni fogja a felvételi eljárásban alkalmazható ked­vezmények, mentességek körét. A beiskolázási érdeklődés visszaesése, a hallgatói létszám csök­kenése a működés normatív támogatása miatt okoz gondokat, hiszen egy optimális méret alatt igen nehéz egy főiskolát színvonalasan működtetni.

Next

/
Thumbnails
Contents