Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-01-01 / 1. szám
Vízügy és a természetvédelem Dr. Kaliczka László KDT Vízügyi Igazgatóság veszprémi szakaszmérnökség Vízrendezés természetvédelmi területeken Veszprém megyében ______________Közhiedelem_____________j Természetvédelmi területen végzett vízrendezési munkákat a közhiedelem szerint nem lehet úgy végezni, hogy azzal ne okozzunk a természeti értékekben károkat. E vélemény feltételezhetően azon alapul, hogy az 1960—1985— 1990. közötti időben a vízrendezési munkáknál figyelembe kellett venni a központi irányelvet, mely szerint: „Minden talpalatnyi helyet szántóföldi művelésbe kell venni.” Ugyanakkor a vízfolyások medréből a gépi karbantartás követelményeként a mederből minden fát, bokrot el kellett távolítani és a táblakialakítás miatt hosszú, egyenes, csatorna jellegű medreket kellett lehetőleg kialakítani. A vízépítőmémök, az általános kötelező követelmények mellett azonban (ha lehetősége volt), kereste az alkalmat a természeti értékek megóvására is. ( A Cuha patak völgye — fogalom ) A Veszprém megyében lévő Cuha patak általában elsősorban az országjáró turisták között ismert vízfolyás. A Cuha patak völgye — fogalom. Egy szakasza Zirc város belterületén átmetszi a Zirci Arborétuma területét. Az Arborétum 1951 óta védett természeti terület. A park 1948-ig a ciszterci szerzetesrend kolostorához tartozott. A ciszterci szerzetesrend 1182-ben telepedett le Zirc területén. A zirci apátság a ХШ-XIV.században élte első virágkorát. A XV. században vesztett jelentőségéből. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. A török hódoltság után 1718-tól népesedett be ismét a terület. 1726-ban kezdték meg a mai rendház ősének építését. _______Arborétum a 18. századból._______J Az Arborétum létesítését a XVIII. századra vezetik vissza. 1766-os térképen már vázlatosan jelöli az Arborétumot. Korabeli térkép (1766) a Cuha patak medrét a mai park területét érintően három tavon vezeti át. Vízfolyás szerinti alsó (északi tó) Hámor-tó megnevezéssel szerepelt. Valószínűleg azért, mert közelében vashámor működött.) 1850 után a Hámor-tóba ömlő Cuha patak számára keletről új megkerülő medret építettek. Ezzel a patak medrét a természetes völgyfenékről a völgy peremére helyezték, az Arborétumot érintő medret malomcsatoma jellegűvé változtatták. ( Három tóból egy maradt J A korábbi három tó helyett a XVIII-XIX. században már csak egy tó maradt, amelyben a XIX. században egy szigetet is kialakítottak. A sziget az idők során eltűnt, a park területén lévő nagyobb tóból a mai kis felületű tó maradt. A tavat a korábbi völgyfenéken alakították ki, északi oldalán völgyzárógáttal, amely völgyzárógát ma már belesimul a környezetbe, csak a szakember számára ad tájékoztatást. A XVIII. századi térképek szerint a meder a tavakon átfolyt, külön táplálóműre nincs utalás. A tó táplálását jelenleg az áthelyezett völgy peremén lévő mederből kapja, ha a mederben van víz. Sajnos az elmúlt évek csapadékhiánya miatt a Cuha patak medréből is eltűnt az állandóan átfolyó víz. Az 1850-es évek során kialakított mesterséges meder tó melletti szakasza terméskőből épített, „U” szelvényű. A tó vízkivételét a mederben 5 db 20-25 cm szintkülönbségű lépcsősorból megépített fenéklépcső felett alakították, nagyon egyszerű módon. A fenéklépcső felett 20 cm 0 csővel vezették át a vizet a néhány méterre lévő tóba. Az eredeti völgyfenéken megjelenő és a tó által akadályozott vizek elvezetésére egy kisszelvényű vízvezető földmedret építettek az újonnan kiépített földmederbe történő betorkolással. A lecsapoló árok merőlegesen csatlakozott a fenéklépcső alvízi szelvényébe, fenékesése 0,001 % körüli. A főmederben lefolyó árvízi vízmennyiség visszaduzzaszt a lecsapoló árokba. A rend megszüntetése, 1948 óta eltelt negyven év alatt a főmeder erősen feliszapolódott, közepes árhullámnál is kilépett a mederből. ( A folyamatos vízmozgás megszűnt. ) A kisvízi vízmennyiség is lecsökkent. Az utóbbi évtizedben az év jelentős részében a vízfolyás medrében a folyamatos vízmozgás megszűnt. Csapadékos időben viszont rövid idő alatt hirtelen árhullámok alakulnak ki a vízfolyáson és a víz gyakran lép ki a medréből. A parkban lévő tó ma telepített halakkal és néhány vízimadár családdal dísztóként üzemel. A tó üzemeltetése az Arborétum szempontjából fontos, a létesítmény igen lényeges elemét képezi és elhelyezése is (főbejárat mellett) aláhúzza jelentőségét. A II. világháború utáni évtizedek során a Cuha patak medrében gyakorlatilag semmilyen karbantartás, felújítás nem történt. A főmederben a feliszapolódás mintegy 0,8-1,0 m mértéke miatt csak a kisvizek vezetésére volt megfelelő. í Előnytelen beavatkozás ^ káros következmények Az Arborétum területén a legkisebb vízmennyiség tóba történő bevezetése érdekében, az egyébként is kedvezőtlen fenékesést különböző elzárásokkal tovább rontották. A feliszapolódás, a kedvezőtlen esésviszonyok eredményeként, a nagycsapadékok árvizei az Arborétum feletti mederszakaszon, a mederből kiléptek és rendszeresen elöntötték a völgyfenéken időközben kiépített utca lakóházait. A 70-es évek második felétől 1988-ig évenként egyszer, esetleg kétszer is 40-60 cm mélységű víz borította el az utcát és az utcában lévő épületek környékét. Az árvízi elöntések hatása, következményei nagy mértékben rontották a lakosság hangulatát, mely sürgetővé tette a meder jókaibahelyezését. A terület (Arborétum) természetvédelmi oltalma nehézzé tette a jogos lakossági igény kielégítését. Tekintve, hogy az Arborétum, ill. a tavacska lezárta a völgy mélypontját, az árvízi vizek megnyugtató megoldása csak a meglévő meder jókarbahelyezésével volt megoldható. 6
