Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-02-01 / 2. szám
Állami főművek A vízügyi igazgatóság az általa kezelt művek kétharmadán végzett fenntartási munkát. A rendelkezésre álló anyagi források figyelembevételével a munkák rangsorolásánál a lefolyási akadályok eltávolításának és a műtárgyak üzemképességének biztosított elsőbbséget. Egyéb fenntartási feladatát egyszeri kaszálással teljesítette, amellyel műszaki, vízkárelhárítási szempontból korántsem tudja kielégíteni a hosszútávú követelményeket. Megállapításra került, hogy a jelenlegi aszályos körülmények között nem várható konkrét veszélyhelyzet. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a vízjárás változása esetén, illetve az infrastrukturális beavatkozásokra fellendülő gazdaság az állami kezelésű vízfolyásokra is hatást gyakorol, azokkal szemben a mainál magasabb igényeket támaszt, amelyek kielégítésére a szakmai szervezetnek, és az ágazatnak is fel kell készülni. Rendszeres fenntartási munkák mellett felújításokat, fejlesztéseket — új beruházásokat — is be kell ütemezni a vízelvezető rendszerek működőképességének elősegítése céljából. Közcélú társulati kezelésű művek A közcélú társulati műveknél az érdekeltségi hozzájárulások befizetésének késése, csökkenése vagy teljes elmaradása miatt a fenntartottság színvonala évről-évre romlik. Az érdekeltségi hozzájárulás reálértékének csökkenése nem teszi lehetővé a művek időszakos felújítását és rendszeres fenntartását. (Itt kell megjegyezni, hogy a társulati kezelésű vízi létesítmények fenntartására, felújítására az érdekeltségi terület egy hektárjára eső hozzájárulást 80- 100 Ft között állapították meg 7-10 évvel ezelőtt, ami azóta sem változott!) Az előbbi tevékenységek pénzügyi fedezete állami támogatásból, a Vízügyi Alap támogatásából és a társulati művek fejlesztésére-fenntartására szolgáló saját pénzeszközökből (az érdekeltségi hozzájárulásból) tevődik össze. A fenntartási kiegészítő támogatások elnyerésére bevezetett pályázati rendszer sok nehézséget támasztott a társulatokkal szemben, ennek feloldására keresnek megoldást most a főhatóság szakemberei. A társulati kezelésű művek állapotában megmutatkozó hanyatlást az is előidézte, hogy a társulatok, a meliorációs munkák fénykorában ahhoz kapcsolódóan igen sok fejlesztési-beruházási munkát végeztek, miközben a fenntartási munkák egy része elmaradt. Ha a közcélú műveknél (s ez általában érvényes) elmaradnak a fenntartási munkák, igen értékes művek mennek tönkre, berendezett területek vál(hat)nak funkcióképtelenné. Pénzszűke, sőt! A társulatok, illetve érdekképviseletük a többéves tendencia, és a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változások alapján jelezték, hogy 1994-ben az érdekeltségi hozzájárulások befizetésénél radikális visszaesés várható. A társulatok nem rendelkeznek olyan jogi eszközökkel, amelyek segítségével az új tulajdonosokat fel tudnák kutatni, illetve az érdekeltségi hozzájárulásokat behajtani. Kiemelték azt is, hogy egyértelműen meg kell határozni a közérdekű vízgazdálkodási feladatokat, és az ehhez szükséges eszközöket törvényi garanciákkal előteremteni. Ez nem társulati, hanem államigazgatási-törvényhozási feladat. Azon félelmüknek is hangot adtak, hogy a kedvezőtlen vagy nem várt nagyságú vízjárási időszakban bekövetkezett kár esetén akár több milliós kártérítési igénnyel is felléphetnek ellenük, amennyiben nem tudják tisztességesen teljesíteni kezelői kötelezettségüket. Továbbélést elősegítő törekvések A jelenlegi labilis helyzetben a társulati munkaszervezetek részéről továbbélést elősegítő törekvések tapasztalhatók. A közcélú feladatokra létrehozott munkaszervezetek rákényszerülnek arra, hogy kapacitásaikat esetenként az alapfeladataiktól eltérő piacokon is versenyeztessék, és a befolyt érdekeltségi hozzájárulások arányában végezzék feladataikat, tartsák életben a társulatot. Belterületi vízrendezés A belterületi vízrendezéssel az önkormányzatoknak csak igen kis része foglalkozik. Akik foglalkoznak vele, azok szerepeltetik éves programjaikban a belterületi vízfolyásszakaszok fenntartását és számítanak is a társulatok közreműködésére. Igényük a legtöbb esetben meghaladja az általuk befizetett érdekeltségi hozzájárulás mértékét. Megoldásként célszerűnek látszana a településeknél a differenciált érdekeltségi hozzájárulást megállapítani, illetve egy-egy konkrét rendezési feladatra a társulatnak az önkormányzattal külön megállapodást kötni. Üzemi vízrendezési művek A régen többségében nagyüzemekhez (termelőszövetkezetekhez, állami gazdaságokhoz) tartozó mederhálózat kezelési viszonyai ma igen rendezetlenek. Egyelőre a száraz időszak miatt nem voltak problémák, de egy erősebb vízjárás esetén gondokkal számolhatnak a területet használó régi-új tulajdonosok. Állami feladatvállalás és eszközrendszer Látható, hogy óriási a feszültség az állami feladatvállalás és a rendelkezésre álló eszközök teljesítőképessége között. A végrehajtásra létrehozott szervezetek ugyan rendelkezésre állnak, de működésük hatékonysága, eredményessége a pénzügyi források által behatárolt. Ezzel a problémakörrel az államháztartási reformnak is számolni kell, mert vagy csökkenteni kell az állami feladatvállalás mértékét, vagy pedig biztosítani kell a feladat ellátásához szükséges pénzügyi-anyagi feltételeket. Ezzel összhangban a vízügyi törvény módosítása keretében meg kell teremteni a közcélú feladatok ellátásának szervezeti, pénzügyi, törvényi feltételeit. Az érdekeltek önkéntességére és szakmai belátására a végtelenségig hivatkozni nem lehet. Tanulságok A felülvizsgálat láttatta, a kiértékelés jelezte a megoldásra váró feladatokat. Visszajelzést adott arról is, hogyan voltak képesek gazdálkodni a kezelők a rájuk bízott vagyonnal és a rendelkezésre álló pénzzel. Az előrejelzések szerint a szervezetek több anyagi forrásra nem számíthatnak, ezért a rendelkezésre álló eszközök hatékony felhasználására kell leginkább figyelmüket fordítani. LOVRET1TY MÁRIA 13
