Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-01-01 / 1. szám
Hogyan küzd a magyarországi Duna-Tisza közi régió a 15 éve pusztító aszállyal? Török Imre György műszaki Igazgatóhelyettes főmérnök Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság Elhangzott hozzászólás 1993. szeptember 8-án Hágában az ICID XV. kongresszusán Magyarország világszerte igen jól ismert úgy a szakemberek és a közvélemény körében, mint árvizek által veszélyeztetett ország. Az ország egynegyede ártér, a nagy magyar Alföld több mint egyharmada a folyók árvízszintjénél több méterrel alacsonyabban értékes természetvédelmi terület is található itt. A hosszan tartó szárazság és bizonyos emberi beavatkozások (erőteljes talaj és rétegvíz-kitermelés, vízrendezés, szénhidrogén-bányászat stb.) hatására a talajvízszintek erőteljes süllyedése figyelhető meg az fekszik, ilymódon hazánk Hollandiához hasonló. Az éghajlat azonban általában véve arid, semi-arid és a jellemző nyári időjárás forró csapadékszegény. Különösen az utóbbi 15 év nevezhető aszályos időszaknak. A legveszélyeztetettebb térség a Duna-Tisza közi régió amelynek mintegy 10 000 km2 területén közel 1 millió lakos él városokban, kisebb településeken és tanyákon. A térség jól erdősült, jellemzője a mezőgazdaság mint megélhetési forma, számos Kéte^j víz ki termeié* a Duna-Tisza közi hátságon 1 \JyJ 80 ч» 60 ■ о E ■o E 40 -20 ____ j 1 19 50 19 50 19 70 19 80 1990 utóbbi 15 évben. A helyzet súlyos és a régió elsivatagosodásának, következésképpen elnéptelenedésének veszélyét vetíti előre. Megoldási változatok. Az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság társintézmények és neves szakértők bevonásával többéves kutatómunkával egy, az okokat elemző tanulmányt és megoldási változatokra vonatkozó javaslatot dolgozott ki. A tanulmány és megoldási javaslat tematikája 1./ A probléma elemzése 27 Az okok elemzése 37 A vízigények áttekintése 4
