Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1994-12-01 / 12. szám

FELVÉTELI VIZSGÁVAL

Ha a középiskolai eredmény alapján a hozott pontok száma kevesebb mint 45, akkor felvételi vizsgát kell termi (csak írásbeli vizsga matematikából és fizikából).

A PONTSZÁMÍTÁS MÓDJA

1995-ben érettségizőknek:

A hozott pontszám és a matematika és fizika írásbeli pontszám összegének kétszerese. 1992-, 1993-, 1994-ben érettségizőknek:

az előző módszer, vagy a matematika és fizika írásbeli pontszám összegének négyszerese. 1992 előtt érettségizettek:

a matematika és fizika írásbeli pontszámának négyszerese.

A felvételi eljárás során elért pontszámot növelő pontok:

* szakirányú technikusi végzettségért: 4 pont,

* OKTV-n felvételi vizsgatárgyból elért 11-20. helyezésért: 4 pont,

* OSZTV-n (a szakiránynak megfelelő területen) a 20. helyig bezárólag elért olyan helyezésért,

amely nem jelent felvételt: 4 pont,

* nyelvtudásért:

a nyelvvizsga típusa:

A

В

C

alapfok

2

2

2

középfok

4

4

6

felsőfok

6

6

8

INTÉZMÉNYI BELSŐ PONTSZÁM

A felvételi eljárás során elért pontszám és a növelő pontok összege.

ÁTJELENTKEZÉS

Amennyiben a jelentkezés más intézményben történt, de a felvételi írásbeli vizsgára matematikából és/vagy fizikából került sor, lehetőség van átjelentkezést kérni (ha csak egy felvételi tárgy azonos, kétszeres súllyal kell számolni).

VIZSGA ALÓLI MENTESSÉG

A Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban megjelentek szerint.

Részletes felvilágosítást ad:

a PMMF Vízgazdálkodási Tagozat Tanulmányi Csoportja. Telefon: (79) 326-344, fax: (79) 322-763, levélcím: 6501 Baja, Pf.: 107.

Víziút- és kikötőhálózat-fejlesztési tanácskozás Baján

1994. november 9. és 11. között Baján, a Sugovica Hotelban megrendezett háromnapos tanácskozáson a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, az országos hatáskörű szervek vezető munkatársai, önkormányzati képviselők, hajózási és vízügyi szakemberek - az érdekeltek és az érintettek bevonásával - kísérletet tettek az országos közforgalmú kikötőfejlesztési programban szereplő kikötők fejlesztésével, illetve létrehozásával kapcsolatos tulajdonosi, hatósági, önkormányzati feladatok összehangolására. Konkrét javaslatokat fogalmaztak meg az egyes kikötők irányítási, működtetési formáira és szervezeti rendjére.

Az összejövetelen szó esett- a belvízi hajózás és a kikötők szerepéről, illetve fejlesztéséről az új közlekedéspolitikában;- a kikötőknek mint áruforgalmi központoknak a szerepéről a térség fejlesztésében;- kombinált szállítási módok lehetőségeiről újabb kikötők igénybevételével;- a vízi utakkal és kikötőkkel szemben támasztott nemzetközi elvárásokról;- a környezetvédelem és víziút-fejlesztés összefüggéseiről;- a vízi utak szerepéről a víziturizmus és idegenforgalom fejlesztésében.

A résztvevők megismerkedtek az új közlekedéspolitikában országos közforgalmú kikötőként szereplő Baja, Győr—Gönyü, Budapest—Csepel, Dunaújváros, Szeged kikötők fejlesztési terveivel.

A tanácskozás eredményeiről a zárónapon sajtótájékoztatót tartottak.

18