Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-12-01 / 12. szám
Tájék a Pollack Mihály Műszaki Fó'isko mérnökképzésről és az 1995/96-os A vízügyi felsőoktatás Baján több mint három évtizedes múltra tekint vissza: 1962-ben alapították meg itt jogelődintézményünket. Az eltelt több mint 30 év alatt csaknem két és fél ezer hallgató kapott Baján üzemmérnöki — az 1993 szeptemberétől hatályos felsőoktatási törvény szerint — mérnöki diplomát. Tájékoztatónk célja, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára röviden bemutassuk a műszaki szakemberképzés azon területeit, amelyeken a pécsi székhelyű Pollack Mihály Műszaki Főiskolához tartozó bajai Vízgazdálkodási Tagozaton oktatás folyik. Képzési irányainkat a közelmúltban jelentősen kibővítettük. Az építőmérnök szakon folyó képzésben a hallgatók — szakmai érdeklődésüktől függően — öt szakirány közül választhatnak. Építőmérnöki diplomát szerezhetnek a vízi környezet, vízrendezésvízhasznosítás, vízellátás-csatornázás, víz- és közműépítés, valamint a víz- és környezetgazdálkodási informatika szakirányokon. Az építőmérnök-képzés keretében az egyes szakirányok hallgatói saját választott szakterületük részletes megismerése mellett természetesen elsajátítják a többi szakirány alapvető szakmai tudnivalóit is, vagyis a szakosodás, a szakirányválasztás nem jelent a végzés utáni elhelyezkedést, a mérnöki pályán való boldogulást akadályozó túlzott speciahzálódást. A képzés gyakorlatias jellege lehetővé teszi, hogy friss diplomásaink viszonylag rövid betanulási időt követően önálló mérnöki tevékenységet folytassanak. A tanterv erős építőmérnöki alapozása hivatott kielégíteni a konvertálhatóság igényét, a szakirányok szerinti specializáció pedig az adott témakörben való fokozottabb elmélyülést szolgálja. A képzés szakterületei, az öt szakirány egy része hagyományos, nagy múltra visszatekintő szakterület. Kettőről azonban részletesebben kell szólni: A vízi környezeti szakirány épít a több mint 30 éves múltra visszatekintő bajai vízügyi képzés tapasztalataira. A tanterv és a képzési cél összeállításakor abból indultunk ki, hogy a vízgazdálkodás nemcsak mennyiségi, de minőségi gazdálkodást is igényel, mivel a víz az egyik legérzékenyebb környezeti elem, s az egyéb környezeti közegek terhelése rá is kihat. Eredményes vízgazdálkodás tehát csak a környezeti közegek együttes védelmével érhető el. A környezeti képzés alapismeretek szintjén lefedi a környezetgazdálkodás teljes problémakörét, de hagyományaink arra köteleznek bennünket, hogy a környezeti oktatáson belül figyelmünket elsősorban két környezeti elemre: a vízre és a talajra koncentráljuk. A képzés a felszíni és felszín alatti vizek védelmével, a talajvédelemmel és a hulladékgazdálkodással kapcsolatban nyújt mélyrehatóbb ismereteket. A környezeti irányú képzéssel olyan oktatást kívánunk nyújtani, amely a hallgatóinkat felkészíti nem csak a környezeti károk értékelésére, kimutatására, előrejelzésére, de a károk megelőzésére, elhárítására és megszüntetésére is. Az építőmérnöki alapokon álló képzésnek köszönhetően, a végzett szakemberek képesek a környezetvédelmi technológiák tervezésén és üzemeltetésén túl az azokhoz szükséges, igényelt létesítmények tervezésére és megépítésére is. A víz- és környezetgazdálkodási informatika szakiránya teljesen új képzés főiskolánkon. Abból indultunk ki, hogy a vízgazdálkodás és a környezetvédelem mindennapi gyakorlatában, a tervezés, az üzemeltetés és a hatósági feladatkörök ellátásának területén napjainkban már nélkülözhetetlenek a korszerű információs rendszerek, a kor fejlett technikai-technológiai színvonalát tükröző számítástechnikai (hardver és szoftver) eszközök szolgáltatásai. A víz- és környezetgazdálkodás építőmérnöki szakterület informatikusa megismeri az információs rendszerek tervezéséhez szükséges elméleti tudnivalókat és módszertani fogásokat (például egy vízmű operatív irányításának modellezését vagy egy vízkárelhárítási riasztási rendszer optimális kialakítását stb.). A mérnök-informati-14
