Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-12-01 / 12. szám
Kézfogások A Körösök vízgazdálkodása román szemmel Készült: Latlu Viorel (Románia) kisjenői szakaszmérnök előadása alapján, mely a Kézfogások magyar—román baráti találkozó vízgazdálkodási szekcióján hangzott el, 1994. június 23-án. Romániám.'' a földrajzi fekvéséből következően a természetes vízkészlete elég kicsi, az ország vízfolyásai nem biztosítják a teljes vízigényt. A folyókon évente lefolyt vízmennyiség 37 milliárd m , mely 1600 m3/fő/év vízmennyiséget jelent. Ezzel a mennyiséggel Románia Európa országai között csak a 21. helyen áll. A felszín alatti vizekből évente 4,55 milliárd m víz biztosítható, tehát a vízhasználatok jórészt a felszíni vizekből elégíthetők ki. A vízkészletek időbeli eloszlása nem egyenletes, évszakonként változik, így a lakossági, ipari, mezőgazdasági vízfelhasználók vizének folyamatos biztosítása érdekében a vízgyűjtők rendezésére (vízátvezetések, -kivételek, -tározók megvalósítása) volt szükség. A vizeknek emellett romboló hatásuk is van, ha nincsenek megfelelően szabályozva. A legnagyobb árvizeket a hirtelen esőzés, a hóolvadás vagy ezek együttes hatása okozza. Az árhullámok vízhozamai a Körösökön 100- szor nagyobbak, mint a kisvizes időszakban. S mivel a vizek már nem fémek el a mederben, nagy anyagi károkat okoznak, mint például 1970 és 1980 között. A vízfolyások szállítókapacitásának megnövelése érdekében jelentős munkákat végeztek, tározókat, szükségtározókat létesítettek. A Körösök völgyében több mint 97 millió m3 vizet tudnak tározni. A szabályozási munkák és töltéserősítések is a folyók levezetőképességét növelik. Más területeken a vizek pangása és a túl sok eső következtében lecsapolási, illetve drénezési munkák váltak szükségessé. A hasznosítástól függően a vizeknek meg kell felelni bizonyos előírásoknak. A felhasználás során a vizek különböző anyagokkal szennyeződnek, ami nagy ökológiai és technológiai veszélyt jelent. A folyók vizének értékét a ráfordítások függvényében kell mérni, milyen feltételekkel tudjuk a felhasználónak a megfelelő vízhozamot biztosítani. Minden liter víz, amely a felhasználóhoz ér, a lakosság érdekében végzett nagy munkát jelent, megerőltető anyagi, technikai energiát, ráfordítást igényel. Mindez arra kell ösztönözzön, hogy jobban vigyázzunk erre a forrásra, csökkentve a veszteséget, pazarlást, a legoptimálisabban használják fel. Arad megye több folyó által metszett területén a vizek főként a lakosság vízellátását, öntözési és haltenyésztési célokat szolgálnak. A forrástól egészen a határig biztosítani kell ezeket az igényeket, ezért a rendszer állandó figyelmet igényel. Bőséges csapadék vagy hóolvadás idején hirtelen megnő a vízhozam, csapadékhiányos időszakban viszont lecsökken. E szélsőségeket figyelembe véve végeztek az utóbbi időben munkálatokat, töltésépítéseket, tározásokat a Körösökön. Jelenleg a Fehér-Körös felső szakaszán a Mihelényi tározó építése folyik. A Mihelényi tározó a Brád környéki bányavidék vízellátása céljából épül 12 km-re a város fölött, közel a Fehér-Körös forrásához, a Falu patak torkolatánál. 12 millió m tározásra lesz képes. (A munkálatokat a földtulajdon változások nehezítik. A munkák folytatására jelenleg 1 milliárd lei áll rendelkezésre, de nyitott kérdés, hogy a kormány biztosít-e még támogatást a folytatásra.) A Fekete- és Fehér-Körös vízgyűjtőjén belül vízátadások történtek két csatornán, a Béli—Csermő—Feltótin 1,0 m /s és a Malom-csatornán keresztül átlagosan 1,5 m3/s kapacitással. A Körösök vízkészlete nem végtelen. Ezeket a vízrendezési munkákat azzal a céllal végezték, hogy a lakosság számára feltétlenül szükséges vízigények, öntöző és ipari vízigények biztosítva legyenek. Az anyagi megterhelés igen nagy volt, a ráfordítások a mostani körülmények között mutatják meg hasznosságukat, 10 aszályos év után. A Malom-csatorna a Fehér-Körös vízgyűjtőjének egyik legnagyobb vízgazdálkodási munkálata. A munkálatok 1860 körül kezdődtek a Fehér-Körössel párhuzamos nyomvonalat követve. A vízkivétel Bökénynél van, a vízvisszavezetés pedig Gyulavarsándnál történik a Fehér- Körösbe. A 92,2 km hosszú csatorna utolsó 10,2 km szakasza a Csohos—Malom-csatorna nevet viseli. A történelmi időkben a Malom-csatorna nem a Fehér-Körösbe folyt vissza, hanem a Pél—gyulai-csatornába. Ennek azonban megváltozott a vízszállítása, ezért kellett kiépíteni az új becsatlakozást a Fehér-Körösbe. A vízkivételtől a betorkolásig 58 m szintkülönbség van, a vizek esésének energiáját a csatorna mentén lévő 13 malom üzemeltetésére használják. A csatorna vízellátásának biztosítása érdekében Bökénynél 25 m hosszú, 1,5 m magas fenékküszöb, ez alatt hullámtörő műtárgy van. A vízkivétel a bal oldalon történik, max. 2,5 m3/s menynyiségben. A vízhozam tiltós műtárggyal szabályozható. A csatorna nagy része ásott meder, gravitációs lefolyással üzemel. (Akkor, amikor ez a csatorna épült, ezek a területek magánterületek voltak, minden tulajdonos vállalta, hogy elvégzi a területén a csatornaszakasz kézi kiásását, ezért vizet kap saját felhasználásra.) A vízkivételtől 3,7 km hosszban a csatorna töltésezve van mindkét oldalon, a Fehér-Körösbe torkollás felett 20 km szakaszon szintén töltésezve van, további 9 km-en pedig rendezett depónia készült. A csatorna nyomvonalát a Fehér-Körös bal parti völgyei metszik. Egyes patakok belefolynak a csatornába, a nagyobb hozamú patakok szifonon keresztül jutnak a Fehér- Körös felé. A csatornán a malmok nagy részét később villamos meghajtásúra alakították át. Kettő közülük törpe vízi erőműként működik. A csatorna vizét főként öntözésre és halászatra hasznosítják. Az utóbbi időszakban az aszály következtében további vízpótlás szükséges, de ezeket biztosítani nem lehet. A Malom-csatornának 16 km-es szakasza az árvizeseké, a többi a belvízvédelmi szakterülethez tartozik. A kisjenői szakaszon a víz nagy része a Pogányéren keresztül a székudvari halastavakhoz folyik el és a pogányéri sztp.-en szivattyúzással kerül vissza a Malom csatornába a jobb oldali 10 km szelvényben. Napirenden lévő kérdés a csatorna kotrása, karbantartása, mivel a csatornába torkolló patakok feltöltötték a medret. Ebben az aszályos időszakban a vízgazdálkodókat fontos kérdések foglalkoztatják. Ellenőrizzük a készletek optimális felhasználását, figyelemmel kísérjük a felhasználótól kikerülő víz minőségét, gyakoribbá tesszük a felhasználók ellenőrzését, a hatósági előírások maradéktalan betartása érdekében. Mindezek nagyon fontos intézkedések a vizek védelme érdekében. A kulturális és mitológiai hagyományokban a víznek három fő szerepe van. A víz az élet forrása, tisztító és regeneráló tényező, terápiái elem. A víz nem ismer határokat, sorompókat, politikát, csak a saját határait, a saját mennyiségi és minőségi határait ismeri. Körösi Vidéki Hírlevél 7
