Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-10-01 / 10. szám
HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK •Sajtótájékoztató az Országos Meterológiai Szolgálatnál Az 1994. évi aszályos körülmények és a következmények kiértékelése céljából az Országos Meteorológiai Szolgálat augusztus 19-én sajtótájékoztatót tartott. Ezen — meghívott vendégként — az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakembereinek is lehetőséget biztosítottak a pillanatnyi helyzet, illetve az előzmények vízgazdálkodási szempontú bemutatására. A kérdések többsége alapvetően arra irányult, hogy kell-e Magyarországon klímaváltozásra számítani és mikortól, továbbá hogyan lehet erre felkészülni. A válaszok során részletes értelmezésre került a légköri, a talaj-, a hő- és a vízaszály fogalma, mibenléte. A pillanatnyi helyzet jellemzésére az a körülmény került kiemelésre, hogy az idei június az utóbbi 120 év 3. legmelegebb júniusa volt. A sokat emlegetett felmelegedésre vonatkozóan ismertették, hogy ugyan az 1870-es évek — tehát a több mint 100 évvel ezelőtti — középhőmérsékleti értékeihez képest bizonyos emelkedés tapasztalható, az 1700-as éveket azonban a jelenleginél magasabb hőmérsékletek jellemezték. A klímaváltozások bekövetkezésének valószínűségét különböző modellekkel kísérlik meghatározni, a modellek eredményeinek pontosságát azonban a megbízhatóságuk behatárolja. Az OVF részéről egyrészt az ismert — és itt is közölt — aszályossági mutató (PAI) alapján összeállított aszály-előrejelzés került közreadásra, másrészt Vasziljevics Sömjén György és Scfreffel Rudolf adott átfogó, szóbeli helyzetértékelést a vízkészletek alakulásáról, a tározók és főművek vízszolgáltató képességéről és műszaki állapotáról, valamint a mezőgazdasági vízszolgáltatás körülményeiről. Lényeges eleme volt a tájékoztatásnak, hogy a mezőgazdasági vízigények korlátozás nélküli kielégíthetőségéhez — a megismert súlyos aszályos körülmények között — jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy az engedélyezett területnek csak mintegy 30 százalékát öntözték. Igen fontos volt annak kifejtése, hogy az esetenként, különböző fórumokon kifogásolt magas öntözési költségnek csak töredéke a vízszolgáltatási díj, illetve a vízkészletjáiulék. A vízszolgáltató rendszerekben a 18-20 Ft/m3-es teljes öntözési költségből gravitációs üzemmód esetén átlagosan csak 0,5-0,8 Ft a m3-enkénti vízszolgáltatási díj, melyet azonban jelentősen növelhetnek az egyéb (elsősorban az energia) költségek. A vízkészletjárulék mértéke pedig — melyet minden vízhasználónak fizetnie kell öntözési célú igénybevétel esetén — átlagosan 0,2 Ft/m3 míg a halastavaknál 0,04 Ft/m3 Számos kérdés hangzott el a Duna—Tisza közi hátság mind közismertebb vízgazdálkodási problémáival kapcsolatban. A problémák megoldási lehetőségeiről és az érintett tárcák közös szándékairól az éppen elkészült és napokon belül egyeztetésre szánt kormányhatározat tervezetével adtunk aktuális ismertetést. Összességében megállapítható, hogy az aszályos időszak vízgazdálkodási vonatkozású bemutatása szempontjából kedvező volt a tájékoztató időzítése, mivel ekkor már az előrejelzések alapján múlt időben számolhattunk be az aszályos körülmények között is eredményesen végzett, vízkorlátozás mentes vízszolgáltatási, illetve vízbiztosítási tevékenységünkről. •Bevált az aszály-előrejelzés Az 1983 óta tartó rendkívülien hosszú és súlyos aszály ráirányította a kutatók és szakemberek figyelmét az aszályjelenségek vizsgálatának szükségességére, az aszály előrejelzésének fontosságára. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság többéves előkészítő munka után 1994 áprilisától rendszeresen közzétette a havi aszály-előrejelzést. Az aszály mértéke meghatározásának, illetve előrejelzésének módszerét dr. Pálfay Imre dolgozta ki. Alapelve, hogy az aszály nagy hőséggel párosuló tartós csapadékhiány, amely elsősorban a mezőgazdaságot sújtja. Az aszály mértékét kifejező aszályossági index (PAI) a levegő középhőmérséklete, a súlyozott csapadékösszeg, a hőségnapok és a csapadékszegény időjárás tartóssága, valamint a talajvízviszonyok figyelembevételével számítható. A meteorológiai és hidrológiai adatsorok feldolgozása és hazai tapasztalatok alapján az aszály mértéke az alábbiak szerint minősíthető: PAI < 6 aszálymentes év, 6-8 mérsékelt aszály, 8-10 közepes aszály, 10-12 erős aszály, 12 < rendkívüli aszály. Az 1990 és 1994 közötti ötéves időszakban négy év volt rendkívül súlyosan aszályos. Annak ellenére, hogy 1992 és 1993 után egy ismételt aszály statisztikai valószínűsége rendkívül csekély volt, az 1994. június 6-i előrejelzésünk egyértelműen aszályt, míg a hidrometeorológiai helyzet kedvezőtlen változása következtében a július 5-i már súlyos aszályt jelzett az Alföld szinte teljes területére. Aszály-előrejelzésünk bevált, a mezőgazdaságot idén is igen jelentős, az újságokban megjelentek szerint mintegy 30-35 milliárdos aszálykár sújtja. •Kitüntetés Örömmel tudatjuk, hogy Murányi Lászlót, az OVF nyugalmazott főtanácsosát a Magyar-osztrák közös Fertőtó-Neusieder See-Seewinkel Nemzeti Park létrehozásában kifejtett sokéves eredményes tevékenységéért az osztrák kormány ARANY ÉRDEMREND KISKERESZTJE kitüntetéssel jutalmazta. A kitüntetést a Nemzeti Park avatásán adták át. •Korszerű együttműködéssel a biztonságos üzemért Már a jövő évre készülnek a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. és a vízátvételben érdekelt társvízművek. A Dunántúli Regionális Vízmű Rt. vezérigazgatója, Szántó Imre és a társaság ügyvezetősége augusztus 16-án Siófokon értekezlet keretében találkozott a víz átadás-átvételben érdekelt Fejér, Veszprém, Baranya megyék, valamint Pécs és Kaposvár város víziközmű-vállalatainak vezetőivel. A tárgyalás középpontjában az 1995. évi vízdíjak előkészítése, a korszerű együttműködés kérdései szerepeltek. A változó gazdasági környezet, a dunántúli régiókban vállalt ellátási kötelezettség, a tervezés optimalizálása (átadott-átvett vízmennyiségek nagyságrendje) és az alkalmazott díjtételek tették időszerűvé, hogy közös és kétoldalú szerződésekben rögzítsék a gazdasági (pénzügyi) és műszaki együttműködés szabályait. Szükségesnek ítélték, hogy a folyamatba a tulajdonos önkormányzatok is bekapcsolódjanak, mert a térség lakosságát érzékenyen érintő közszolgáltatás kérdéseiben részvételük elengedhetetlen. A kezdeményezés példaértékű a szakmai összekovácsolása szempontjából is, hiszen korábban az állami tulajdonú főművek üzemeltetői és az önkormányzati vízművek között komoly érdekellentétek feszültek. •Dunai vízgazdálkodási konferencia Budapesten Demszky Gábor főpolgármester és dr. Hajós Béla, a KHVM vízügyi helyettes államtitkára részvételével egyhetes vízgazdálkodási konferencia volt Budapesten 1994. szeptember 5—10. között. A rendezvény témáira következő számunkban részletesen visszatérünk. •Magyar—francia vízgazdálkodási konferencia A francia nagykövetség szervezésében 1994. szeptember 22—23. között Budapesten az Átrium Hyatt szállóban rendezett konferencia a francia— magyar vízgazdálkodási kapcsolatok szempontjából kiemelkedő jelentőségű, s ezt az is jelezte, hogy a megnyitót Michel Bamier francia környezetvédelmi miniszter és Lotz Károly magyar közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter tartotta. A népes résztvevő gárda két szekcióban: — a víz- és csatornamű-üzemeltető szervezetek működtetése, — a vízbázisok integrált kezelése témaköröket vitatta meg. • Vízépítő-ipari konferencia Kaposváron Harmadízben rendezte meg 1994. szeptember 22—23 között Kaposváron a Magyar Hidrológiai Társaság vízépítő-ipari szakosztálya és a Somogy megyei területi szervezet az Országos Vízépítőipari Konferenciát, melyen a népes részt vevő sereg a vízépítés helyzetéről és időszerű kérdéseiről tanácskozott két szekcióban, úgymint — vízellátás-csatornázás — általános vízépítő-ipari kérdések. HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK 18
