Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1994-10-01 / 10. szám

HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK •Sajtótájékoztató az Országos Meterológiai Szolgálatnál Az 1994. évi aszályos körülmények és a követ­kezmények kiértékelése céljából az Országos Me­teorológiai Szolgálat augusztus 19-én sajtótájé­koztatót tartott. Ezen — meghívott vendégként — az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakemberei­nek is lehetőséget biztosítottak a pillanatnyi hely­zet, illetve az előzmények vízgazdálkodási szem­pontú bemutatására. A kérdések többsége alapvetően arra irányult, hogy kell-e Magyarországon klímaváltozásra számítani és mikortól, továbbá hogyan lehet erre felkészülni. A válaszok során részletes értelmezésre került a légköri, a talaj-, a hő- és a vízaszály fogalma, mibenléte. A pillanatnyi helyzet jellemzésére az a körülmény került kiemelésre, hogy az idei június az utóbbi 120 év 3. legmelegebb júniusa volt. A sokat emlegetett felmelegedésre vonatkozóan is­mertették, hogy ugyan az 1870-es évek — tehát a több mint 100 évvel ezelőtti — középhőmérsékleti értékeihez képest bizonyos emelkedés tapasztal­ható, az 1700-as éveket azonban a jelenleginél magasabb hőmérsékletek jellemezték. A klímaváltozások bekövetkezésének való­színűségét különböző modellekkel kísérlik meg­határozni, a modellek eredményeinek pontosságát azonban a megbízhatóságuk behatárolja. Az OVF részéről egyrészt az ismert — és itt is közölt — aszályossági mutató (PAI) alapján összeállított aszály-előrejelzés került közreadásra, másrészt Vasziljevics Sömjén György és Scfreffel Rudolf adott átfogó, szóbeli helyzetértékelést a vízkészle­tek alakulásáról, a tározók és főművek vízszolgál­tató képességéről és műszaki állapotáról, valamint a mezőgazdasági vízszolgáltatás körülményeiről. Lényeges eleme volt a tájékoztatásnak, hogy a mezőgazdasági vízigények korlátozás nélküli ki­elégíthetőségéhez — a megismert súlyos aszályos körülmények között — jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy az engedélyezett területnek csak mintegy 30 százalékát öntözték. Igen fontos volt annak kifejtése, hogy az ese­tenként, különböző fórumokon kifogásolt magas öntözési költségnek csak töredéke a vízszolgál­tatási díj, illetve a vízkészletjáiulék. A vízszolgál­tató rendszerekben a 18-20 Ft/m3-es teljes öntözési költségből gravitációs üzemmód esetén átlagosan csak 0,5-0,8 Ft a m3-enkénti vízszolgáltatási díj, melyet azonban jelentősen növelhetnek az egyéb (elsősorban az energia) költségek. A vízkészletjá­rulék mértéke pedig — melyet minden víz­használónak fizetnie kell öntözési célú igénybevé­tel esetén — átlagosan 0,2 Ft/m3 míg a halasta­vaknál 0,04 Ft/m3 Számos kérdés hangzott el a Duna—Tisza közi hátság mind közismertebb vízgazdálkodási prob­lémáival kapcsolatban. A problémák megoldási lehetőségeiről és az érintett tárcák közös szándé­kairól az éppen elkészült és napokon belül egyez­tetésre szánt kormányhatározat tervezetével ad­tunk aktuális ismertetést. Összességében megál­lapítható, hogy az aszályos időszak vízgazdál­kodási vonatkozású bemutatása szempontjából kedvező volt a tájékoztató időzítése, mivel ekkor már az előrejelzések alapján múlt időben számol­hattunk be az aszályos körülmények között is ered­ményesen végzett, vízkorlátozás mentes víz­szolgáltatási, illetve vízbiztosítási tevéke­nységünkről. •Bevált az aszály-előrejelzés Az 1983 óta tartó rendkívülien hosszú és súlyos aszály ráirányította a kutatók és szakemberek fi­gyelmét az aszályjelenségek vizsgálatának szükségességére, az aszály előrejelzésének fon­tosságára. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság többéves előkészítő munka után 1994 áprilisától rendszere­sen közzétette a havi aszály-előrejelzést. Az aszály mértéke meghatározásának, illetve előrejelzésének módszerét dr. Pálfay Imre dolgoz­ta ki. Alapelve, hogy az aszály nagy hőséggel párosuló tartós csapadékhiány, amely elsősorban a mezőgazdaságot sújtja. Az aszály mértékét kife­jező aszályossági index (PAI) a levegő középhőmérséklete, a súlyozott csapadékösszeg, a hőségnapok és a csapadékszegény időjárás tartóssága, valamint a talajvízviszonyok figyelem­­bevételével számítható. A meteorológiai és hidrológiai adatsorok feldol­gozása és hazai tapasztalatok alapján az aszály mértéke az alábbiak szerint minősíthető: PAI < 6 aszálymentes év, 6-8 mérsékelt aszály, 8-10 közepes aszály, 10-12 erős aszály, 12 < rendkívüli aszály. Az 1990 és 1994 közötti ötéves időszakban négy év volt rendkívül súlyosan aszályos. Annak ellené­re, hogy 1992 és 1993 után egy ismételt aszály statisztikai valószínűsége rendkívül csekély volt, az 1994. június 6-i előrejelzésünk egyértelműen aszályt, míg a hidrometeorológiai helyzet ked­vezőtlen változása következtében a július 5-i már súlyos aszályt jelzett az Alföld szinte teljes terü­letére. Aszály-előrejelzésünk bevált, a mezőgazdasá­got idén is igen jelentős, az újságokban megjelen­tek szerint mintegy 30-35 milliárdos aszálykár sújtja. •Kitüntetés Örömmel tudat­juk, hogy Murányi Lászlót, az OVF nyugalmazott fő­tanácsosát a Ma­gyar-osztrák közös Fertőtó-Neusieder See-Seewinkel Nemzeti Park létre­hozásában kifejtett sokéves eredményes tevékenységéért az osztrák kormány ARANY ÉRDEMREND KISKERESZTJE kitüntetéssel jutalmazta. A kitüntetést a Nemzeti Park avatásán adták át. •Korszerű együttműködéssel a biztonságos üzemért Már a jövő évre készülnek a Dunántúli Regioná­lis Vízmű Rt. és a vízátvételben érdekelt társvízművek. A Dunántúli Regionális Vízmű Rt. vezérigaz­gatója, Szántó Imre és a társaság ügyvezetősége augusztus 16-án Siófokon értekezlet keretében találkozott a víz átadás-átvételben érdekelt Fejér, Veszprém, Baranya megyék, valamint Pécs és Ka­posvár város víziközmű-vállalatainak vezetőivel. A tárgyalás középpontjában az 1995. évi vízdí­jak előkészítése, a korszerű együttműködés kérdé­sei szerepeltek. A változó gazdasági környezet, a dunántúli ré­giókban vállalt ellátási kötelezettség, a tervezés optimalizálása (átadott-átvett vízmennyiségek nagyságrendje) és az alkalmazott díjtételek tették időszerűvé, hogy közös és kétoldalú szerződések­ben rögzítsék a gazdasági (pénzügyi) és műszaki együttműködés szabályait. Szükségesnek ítélték, hogy a folyamatba a tulaj­donos önkormányzatok is bekapcsolódjanak, mert a térség lakosságát érzékenyen érintő közszolgál­tatás kérdéseiben részvételük elengedhetetlen. A kezdeményezés példaértékű a szakmai össze­kovácsolása szempontjából is, hiszen korábban az állami tulajdonú főművek üzemeltetői és az ön­­kormányzati vízművek között komoly érdekel­lentétek feszültek. •Dunai vízgazdálkodási konferencia Budapesten Demszky Gábor főpolgármester és dr. Hajós Béla, a KHVM vízügyi helyettes államtitkára részvételével egyhetes vízgazdálkodási konferen­cia volt Budapesten 1994. szeptember 5—10. között. A rendezvény témáira következő számunkban részletesen visszatérünk. •Magyar—francia vízgazdálkodási konferencia A francia nagykövetség szervezésében 1994. szeptember 22—23. között Budapesten az Átrium Hyatt szállóban rendezett konferencia a francia— magyar vízgazdálkodási kapcsolatok szem­pontjából kiemelkedő jelentőségű, s ezt az is jelez­te, hogy a megnyitót Michel Bamier francia kör­nyezetvédelmi miniszter és Lotz Károly magyar közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter tartot­ta. A népes résztvevő gárda két szekcióban: — a víz- és csatornamű-üzemeltető szervezetek működtetése, — a vízbázisok integrált kezelése témaköröket vitatta meg. • Vízépítő-ipari konferencia Kaposváron Harmadízben rendezte meg 1994. szeptember 22—23 között Kaposváron a Magyar Hidrológiai Társaság vízépítő-ipari szakosztálya és a Somogy megyei területi szervezet az Országos Vízépítő­ipari Konferenciát, melyen a népes részt vevő sereg a vízépítés helyzetéről és időszerű kérdése­iről tanácskozott két szekcióban, úgymint — vízellátás-csatornázás — általános vízépítő-ipari kérdések. HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK 18

Next

/
Thumbnails
Contents