Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1994-09-01 / 9. szám

HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • Konferencia a vízminőségvédelemről 1994. július 24-29. között tartotta a Nem­zetközi Vízminőségi Szövetség 17. biennális konferenciáját a budapesti Vigadóban. A konferenciát — melyhez kiállítás is társult — az IAWQ ( International Association on Water Quality) szervezte, mely közel húsz év után első' ízben tartja összejövetelét közép­­kelet-európai országban. A mintegy ezer fő — tudósok, mérnökök — részvételével magtartott konferencián az ipari és lakosság szennyvízkezelést, kelet-közép-eu­­rópa speciális vízminőségi problémáit, a víz mikrobiológiáját, a Duna szennyezettségét, a Balatonhoz hasonló tavak vízminőségi prob­lémáit érintő kérdéseket vitatták meg. • Vízhozammérési gyakorlat Szegeden 1994-ben az ATIV1ZIG vállalkozott arra, hogy az évente szokásos vízhozammérési gya­korlatot megrendezze. Ez nemcsak kötele­zettség volt az igazgatóság számára, de meg­tiszteltetés is, mert tizenegy vízügyi igaz­gatóság, a VITUKI mérőcsoportja és a fő­hatóságok képviselői is részt vettek a rendezvé­nyen. így lehetőség adódott az ATIVIZIG munkájának, egyben a Tisza alsó szakaszának bemutatására is. Az idei gyakorlatot dr. Szekeres János vezet­te, aki annak lefolyásáról a következő értékelést készítette: A vízhozamméréseket 1982-től a hálózat de­centralizálásának befejezése óta a vízügyi igaz­gatóságok mérőcsoportjai végzik. 1994-ben a Tisza szegedi szelvényére esett a választás, azzal a megfontolással, hogy a nemrég beszerzett SEBA gyártmányú vízse­bességmérő műszereket (amelyek a korábbinál pontosabban mérik a kisebb sebességeket is) egy kimondottan lassú vízfolyáson, mármint az újbecsei duzzasztó által befolyásolt, visszaduz­­zasztott szegedi folyószakaszon próbáljak ki. A mérések időpontjául több hónappal koráb­ban a május 31. és június 1. időszak lett ki jelölve. Mindössze egy körülményre nem terjedhetett ki a gondos szervezők figyelme. Mármint arra, hogy a Tisza lassú, lomha mozgásával az újon­nan beszerzett vízsebességmérő műszereknek a kis .sebességele mérése terén vélhetően meglévő előnyeit tudják kamatoztatni. A mérések idejére ugyanis egy igen takaros árhullám alakult ki (a remélt vízhozam mintegy háromszorosával), úgyhogy már a méró'gyakorlat későbbre ha­lasztásával foglalkoztak. Végül mégis a gyakorlati terv lebonyolítása mellett döntöttünk, és így valamennyi mérőcso­portnak alkalma volt megmérni a mintegy 1300 köbméteres vízhozamot, ami kb. 15 százalékos tartósságú érték és a középvíznek is mintegy kétszerese. Különösen figyelemre méltó ez a tény akkor, ha tudjuk, hogy a csoportok között olyan is volt, amelyik napi tevékenysége során legfeljebb a Berettyót vagy a Sió csatornát szokta mérni. • Ülésezett a Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodás-tudományi Bizottsága Ritkán tudja a magyar vízgazdálkodás-tu­domány legmagasabb szintű bizottsága a tartó­san külföldön tartózkodó tagjait is az ülésen megtisztelni. 1994. július 10-én, vasárnap a Mű­egyetem Vízépítési Tanszékén dr. Mosonyi Emil professzor, akadémikus elnökletével szin­te teljes létszámban ülésezett a bizottság. Először akadémiai levelező tagsági javaslatot tárgyaltak meg, majd az akadémiai törvény végrehajtására vonatkozó elvekről esett szó, ezután a Bös-Nagymaros, vízlépcsőrendszer ügyével kapcsolatos szakmai és egyben szak­mapolitikai álláspont kialakítása történt meg. A vízépítő társadalmat képviselő szakmai bi­zottság nem először tesz kísérletet arra, — ahogy ez a világon mindenütt szokás — hogy multidiszciplináriai kérdésekben ezúttal is a szakmaköziséget hangsúlyozza. Egyszeri, de nagyon határozott megkötéssel: SZAKKÉRDÉSEKBEN CSAK AU­­DITÁLT SZÓNOKOK NYILATKOZHAS­SANAK MEG, legyen az külföldi vagy hazai. Ezzel együtt reménykedjünk, hogy előbb­­utóbb bekövetkezik Magyarországon (is) a valóságos szakértői párbeszéd kora. Ez az 1994. július 10-i dátum talán mérföld­köve lehet ennek az igen rögös, de mindenké­pen reménybeli útnak. • Vízerő-konferencia Budapesten Ismét Budapestre utazhattak azok, akik Eu­rópát akarták látni. Azaz nemcsak: Európát, mert hisz a világ minden tájáról érkeztek szak­emberek arra a konferenciára, melyet 1994. jú­lius 11-13. között rendeztek Budapesten. A rendezvényre — melynek szervezését a HYDROPOWER AND DAMS vállalta magá­ra, a Közgazdaságtudományi Egyetem épületé­ben került sor. Az UNESCO támogatását is bíró rendezvé­nyen több mint félszáz előadás és ismertető hangzott el, melyek felölélték a vízerőtelepek modellezése, vizsgálata és megfigyelése teljes témakörét. A rendezők (a hazai bizottság nevében dr. Kozák Miklós professzor) lehetővé tette, hogy a rendkívül magas részvételi díjat megfizetni nem tudók is meghallgathassák az előadásokat. így nyílt mód arra is, hogy újra találkozhassa­nak a hazai szakemberek dr. Mosonyi Emil és dr. Erich Hausier professzorokkal. Európa tehát itt van a Dunánál. Csak le kell hajolni érte. •A Holland Királyság nagykövete a Tisza-tónál A VITUKI Rt. évek óta szervezője egy olyan nemzetközi hidrológiai tanfolyamnak, melynek fő szponzora a PHARE-program keretében a Holland Királyság. A tanfolyam résztvevői minden alkalommal megtekintik a Kiskörei Víz­lépcső létesítményeit, ahol folyamatosan tájé­koztatást kapnak a Tisza-völgy és a Tiszántúl vízgazdálkodási helyzetéről. Ebben az évben a június végi rendezvényen részt vett dr. Hans Sondaal úr, a Holland Királyság magyarországi nagykövete és Gier­­veld úr, a követség harmadik titkára is. A vendégeket dr. Nagy István, a Közép-Ti­­szavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője kalau­zolta, bemutatva a Tisza-tó vízi világát, egyben tájékoztatást adott a térség vízgazdálkodási helyzetéről. A vendégek nagy érdeklődéssel követték a programot, hiszen Hollandia vízgazdálkodási problémái — főleg az árvízvédelem területén — sok tekintetben hasonlóak a Tisza-völgyihez. •Kárpátaljai delegáció a Közép-tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságnál 1994. május 24-26. közötti időszakban Ivva­­nitskij Orest Mihajlovicha, a Kárpátaljai Víz­­gazálkodási Bizottság igazgatója vezetésével négytagú delegáció érkezett Ukrajnából a Közép-tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósághoz. Az ukrán delegáció tagja volt a téesői és a huszti szakaszmérnökség, valamint az ungvári telep­helyű gépüzem vezetője is. A vendégeket a KÖTIVIZIG vezetője hívta meg, viszonzásul az igazgatóság Kárpátaljai látogatásának. A látogatás első napján a vendégek az igaz­gatóság általános tevékenységével ismerked­tek, majd megtekintették a Kiskörei Vízlépcső létesítményeit. Ez utóbbi vizes diplomáciai szem­pontból is fontos volt, hiszen itt találkoztak először a Felső-Tisza menti román és ukrán szakaszmérnökök. E találkozás láttán lehet csak igazán értékelni a magyar határvízi kapcsolatok rendezettségét. A vendégek nagy érdeklődést tanúsítottak árvízvédelmünk szervezeti felépítése iránt. Ennek eredményeként az igazgatóság vezetése meghívót kapott az ez év szeptemberében Ungvárra összehívott és egész Ukrajnát érintő vízgazdálkodási értekezletre. HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK 18

Next

/
Thumbnails
Contents