Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-08-01 / 8. szám
„Mocskolván magukat szegyig, koholt képekkel és szeszekkel” (József Attila) uyi az annyi? nyesek voltak, de 1976-ig a Rajna szennyezettsége vetekedett a Sajóéval. Ugyanezt bizonyítják az oxigéntelítettségek is. Titokban hálát is adhatunk a sorsnak, hogy a német ipari bázis elsősorban a Rajna vízgyűjtőjén jött, létre, mert ha a Dunáén, most vajon höT tartanánk? Az is megállapítható, hogy a sokmilliós ráfordítások nem mindenben vezettek eredményre, hisz a Rajna sótartalma ma is meghaladja az agyonterhelt Sajónkét, s a Duna és Tisza sótartalmának körülbelül kétszerese. Ez műszakilag érthető, hisz ma még nem ismeretesek olyan eljárások, amelyekkel, a szennyezés gazdaságosan megszüntethető lenne, de mi mégis sokmilliós bírságokkal próbáljuk kikényszeríteni az ilyen irányú problémáink megoldását. Ehhez csak egy adalékot.fűznék; a BASF 1990 évi környezetvédelmi beszámolójában szinte kérkedve közli, hogy a Rajnába másodpercenként csupán 8,5 kg kloridiont bocsátanak. Ez 720 tonna/nap terhelésnek felel meg, ami a 7 legnagyobb magyar vegyipari létesítményünk öszszes sóterhelésének több mint kétszerese. A gyáróriás ásványisó-terhelése valószínűleg megközelíti a teljes hazai sóterhelést, ami körülbelül 3000 tonna/nap. (Ez nem szerecsenmosdatás, de a hőn áhított Európához való csatlakozás, a fejlett országokhoz való felzárkózás esetleg ilyen következményekkel is jár, ezek elviselésére is fel kell készülnünk.) Sok szó esik befogadóink nitrátionszennyezettségéről. Ábráink alapján azt is megállapíthatjuk, hogy a Rajna nitrátion-koncentrációja átlagosan a Dunáéhoz és Tiszáéhoz képest közel kétszeres, tehát a fejlett országok sem tudták e kérdést igazán rendezni. Ehhez még hozzá tartozik, hogy a Rajna a közel 20 mg/l-es átlagos nitráttartalom ellenére Hollandia fő ivóvízbázisa, e problémáról mégis viszonylag keveset hallani. (Itt zárójelben megjegyezném, hogy az éves adatok részletes elemzése arra mutat, hogy a Duna .nitrátion-koncentrációja a 10-12 mg/1 körül stabilizálódik, s a már nem kívánatos 20 mg/l-es értéket csak elvétve — télen, esetleg tavasszal — lépi át.) (folytatjuk) Császár József OVF c (fl/m*) 20-19-18-17-16-15-14-13-12-11-10-9-8-7-6-5-4-3-2-1-120-100-80-60-40-га Az'éves átlagos BŐI, koncentrációk változása Duna (Hercegszántó). Tisza (Tápé) ; Sajó (Sajószentpéter)'. Rajna (Lobitti) 68 70 72 74 76 78 80 82 84 86 88 90 Az éves átlagos O, telítettségi % változása Duna (Hercegszántó) Tisza (Tápé) Sajó (Sajószentpéter) Rajna (Lobith) 68 70 72 74 76 78 80 82 84 86 88 90 C (O/m*) 26-24-22-20-18-16-14-12-ia 8-6-4-2-Az éves átlagos elektromos vezetőképesség változása Dana'(Hercegszántó) Tis^ (Tápé) Sajó (Sajószentpéter) Rajna (Lobith) 68 70 72 74 76 78 80 82 84 86 88 90 Az éves átlagos NO, koncentrációk változása Duna (Hercegszántó) Tisza (Tápé) Sajó (Sajószentpéter) Rajna (Lobith) 68 70 72 74 76 78 80 82 84 86 88 90 13
