Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-08-01 / 8. szám
I д rendelet a szabványosításról A Parlament beleegyezésével a kormány kérte Magyarország felvételét az Európai Unióba. Az Európa számottevő részére kiterjedő integrációs szervezetbe történő belépésünk érdekében az elmúlt időszakban már több erőfeszítést tettünk. Például a teendőink koordinálására tárcaközi bizottság alakult. A szabványosítás és a minőségügy területén információcsere létrehozásán fáradozunk. Ebben a folyamatban egyre nagyobb szerepet kapnak a szabványok. A magyar szabványok és a hazai szabványosítás jelentőségét tükrözi az a tény is, hogy az 1988-óta érvényes 78/1988. (XI. 16.) MT. számú rendelet — amelyik a szabványosításról és a minőségügyről szólt — helyébe 1994. április 1-től új kormányrendelet lép. A kormány 42/1994. (III.25.) számú rendelete a nemzeti szabványosítási, valamint a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálási rendjének ideiglenes szabályairól, továbbá a Magyar Szabványügyi Hivatal ideiglenes feladat- és hatásköréről intézkedik. A következőkben a rendelet néhány fontosabb részére szeretnénk a figyelmet fölhívni. Például arra, hogy az európai és a nemzetközi szabványokat közzétenni a Magyar Köztársaságban csak nemzeti szabványként lehet. A nemzeti szabvány (állami szabvány) csak az MSZH felhatalmazása alapján hozható forgalomba. A korábbi rendelettel ellentétes az új rendelet 2. -ának (1) bekezdése, amely a következőképpen intézkedik: A nemzeti szabvány alkalmazása e rendelet hatálybalépésétől önkéntes, kivéve ha a jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja. Az előző időszakban érvényes szabványosítási rendelet 6. (1) bekezdés szerint: Az állami szabványt a hatálybalépésétől kezdve alkalmazni kell! Tehát az állami szabványok alkalmazása kötelező volt. Az új rendelet a szabványok alkalmazásáról továbbá a következőképpen intézkedik: E rendelet hatálybalépéséig kiadott szabvány alkalmazása — a korábban hatósági eltérési engedélyhez kötött szabványok kivételével — e rendelet hatálybalépésétől, a hatósági eltérési engedélyhez kötött szabványoké e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap elteltével nem kötelező, kivéve, ha jogszabály a szabvány alkalmazását a 6. (3) bekezdése alapján kötelezővé teszi. Április 1-ig az MSZH felügyeletét az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke látta el. Ez a feladat a következőkben a kormány által kijelölt miniszter hatáskörébe tartozik. Ezzel kapcsolatosan a miniszter tanácsadó szerve a Szabványügyi Tanács lesz, amely tagjainak egyharmadát a szabványosításban érdekelt központi közigazgatási szervek kijelölt képviselői, kétharmadát pedig a szakmai szövetségek, a gazdálkodó és a társadalmi szervezetek, az egyesületek, az intézetek, az intézmények és az országos érdekképviseleti szervek képviselői képezik. A nemzeti szabványosítási tevékenység társadalmasításának elősegítéséhez az MSZH szakmai segítséget ad. Az új szabványosítási rend bevezetésével összefüggésben az 1994. április 1-je előtt kiadott hatályos állami (országos és ágazati) szabványok vonatkozásában az MSZH elnöke és a kibocsátó miniszterek e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül állapodnak meg arról, hogy mely ágazati szabványokat kell a nemzeti szabványok rendjébe felvenni. A tartalmilag elavult állami szabványokat az MSZH elnöke és a kibocsátó miniszterek e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül hatályon kívül helyezik. A következőképpen intézkedik a rendelet azokról a szabványokról is, amelyek alkalmazását kötelezővé szükséges tenni: Azokat a nemzeti szabványokat, amelyek alkalmazása kötelező, a szakmailag illetékes miniszter e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül külön jegyzékbe foglalva — jogszabállyal — meghatározott időre egészben vagy részben kötelezően alkalmazandóvá nyilvánítja. A rendelet szabályozza az akkreditálást is. Kinyilvánítja, hogy az akkreditálás önkéntes. Újszerű, hogy az e rendelet hatálybalépéséig kiadott akkreditálási okiratok csupán az esedékes felügyeleti ellenőrzésig érvényesek, továbbá az, hogy az okiratok érvényességének a fenntartását, illetve megújítását az MSZH-nál kell kezdeményezni. Az akkreditálást ezen túl két szervezet, az MSZH (a vizsgáló laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek esetén) és az Országos Mérésügyi Hivatal (a kalibráló laboratóriumok esetén) végzi. A Szabványügyi Tanácshoz hasonlóan létrehoznak Akkreditálási Tanácsot is ugyancsak e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül. A rendelet Ш. fejezete tartalmazza az MSZH feladatait és hatáskörét. Az MSZH feladatai közül külön figyelmet érdemelnek azok, amelyek: — a termék, a szolgáltatás nemzeti szabványoknak való megfelelőségének tanúsítására, — a jogszabályoknak vagy előírásoknak való megfelelőség tanúsítására, — a munkaeszközökre vonatkozó megfelelőségi tanúsítványok kiadására, — információs állomás működtetésére a GATT (Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény) követelményeinek megfelelően vonatkoznak. Az MSZH a működéséhez támogatást kap a központi költségvetéstől. További pénzbevételi forrásai: a szabványok kidolgozásáéért, az eladott szabványokért, az akkreditálási és tanúsítási szolgáltatásokért kapott díjak, valamint a támogató adományok és egyéb támogatások. Amint az az előzőkből is látható, az új szabványosítási rendelet nemcsak az MSZH-ra ró az eddigiektől eltérő, meglehetősen nehéz feladatokat, hanem a gazdaságunk különböző szakterületein tevékenykedő szakemberektől is a gyorsan változó körülményeknek megfelelő szakmai magatartást kíván. Dr. IVICSICS FERENC Kútból termelt víz szűrése: A Wolverhamptonhoz közel fekvő Neachleyben, a SEVERN TRENT WATER Ltd. fúrt kútjainál működő szivattyúállomáson a kiülepedett vasat és mangánt egyszerű szűrőrendszerrel, а В WK automatikus, gravitációs homokszűrővel, (a SUPERIOL INDUSTRIAL PRODUCTS terméke) távolítják el. A rendszer rendkívül alacsony üzemelési költsége következtében az eljárás nagyon gazdaságos. A különböző tervezésű homokszűrők üzemeltetésénél általában sűrített levegőt és folyamatos visszamosást vagy visszamosás alatt sűrített levegőt igényelnek, melyek növelik az üzemeltetési költséget. Továbbá a sűrített levegő felhasználása zajcsökkentő berendezések alkalmazását is megköveteli. Az alkalmazott szabványmódszemél a vas- és mangánsók kútvízből történő eltávolítására a vízhez klórt adagolnak, mely az oldott fémsót oldhatatlanná alakítja, és ez a vízből már szűréssel eltávolítható. A kén-dioxid szűrés utáni, irányított adagolása révén a klórkoncentráció olyan alacsony szintre süllyeszthető, amely megfelel a vízügyi előírásoknak, és így a víz közvetlenül a tárolóba szivattyúzható. A BWK rendszernél a visszamosásra szivomyát alkalmaznak. A Neachleyben alkalmazott szűrőrendszer két függőleges acéltartályból áll, melyek belül részben cinkbevonattal, majd ezt követően a WRC (Vízügyi Kutató Központ) által jóváhagyott, ivóvízminőséget biztosító, epoxifestéssel vannak ellátva. A szűrők három szakaszból állnak: A fenéken helyezkedik el a szűrt vizet tároló kamra, e felett a szúTőágyazat található és végül, legfelül a visszamosó vizet tárolják. A visszamosó vizet tároló kamrát úgy tervezték, hogy alkalmas legyen szabványmennyiségű mosóvíz befogadására, mely automatikusan a szűrt vizet tároló kamrából áramlik, egyenletes visszamosási sebességet és mennyiséget biztosítva. 10
