Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-07-01 / 7. szám
— Nehéz meghatározni, melyek a nem kizárólagosan helyi érdekek, mindenesetre az idegenforgalom csak egy a lehetséges esetek közül. — Igen bonyolult meghatározni az érdekeltek körét, az érdekeltség mértékét. — Ezek a rendszerek nem öncélúan épültek ki, adott esetben az idegenforgalom bevételeiben is meg kell termelődnie a reális ráfordításoknak. Véleményem szerint a Szántó Imre által is említett, az adott térségben jelentkező bevételekből történő finanszírozás, díjmérséklés lehet a megoldás. A kérdést helyi, illetve regionális közügyként kell tekinteni. d) Ösztönző, szankcionáló elemek beépítése miatt Ezen elemeknek a díjba való beépítését egyedileg kell mérlegelni, a megoldás általánosságban nehezen megítélhető. Azt semmiképpen sem tartom jónak, ha a díjnak olyan szankcionáló (vagy ösztönző) összetevője van, amit a fogyasztó érdemben nem tud befolyásolni. A fizetési fegyelem erősítése szempontjából is fontos, hogy a fogyasztók értsék és elfogadják a díjstruktúrát, a díjszámítás alapjait. A szennyvízbírság, mint elég jól kalkulálható költségtényező ma is beépül a díjakba, a helyzet azonban kétségkívül igen ellentmondásos. Kicsit leegyszerűsítve a dolgot azt lehet mondani, hogy két ok miatt válhat szükségessé szennyvízbírság fizetése: 1. A szennyvíztisztító mű technológiája nem felel meg a környezetvédelmi követelményeknek. 2. Az üzemeltetés nem megfelelő. Ma a bírságot az első esetben is az üzemeltető fizeti — noha a fejlesztés a tulajdonos önkormányzat kötelezettsége—az önkormányzat pedig felhasználási kötöttség nélkül megkapja a bírság 1/3-át. Ha a megkapott bírságrészt az önkormányzat szennyvíztisztítás-fejlesztésre kívánja is fordítani, kérdés, van-e elég anyagi ereje a beruházáshoz, kap-e hozzá kellő állami támogatást? A szennyvízbírság példáján azt szerettem volna érzékeltetni, hogy egy ilyen átmeneti időszakban, amikor a múltban végbement egyenlőtlen fejlődés következtében a víziközmű-ellátásban igen sok felhalmozódott adósságot kell felszámolni, a díjjal való szankcionálás eszközét igen megfontoltan kell alkalmazni. Az állam részéről ilyen megoldást nem tartok célszerűnek, helyi vagy regionális szinten alkalmazható ez az eszköz például a szenynyezőanyag-kibocsátással arányos csatornadíj formájában, ami lehetővé teszi a lakossági és egyéb fogyasztók differenciált kezelését, a keresztkompenzációt. Végezetül néhány szót arról, hogy az előzőekben elemzett magyarországi viszonyok között milyen közüzemi díjrendszer alkalmazását tartanám legcélszerűbbnek. A vízdíjat illetően összetett lakossági tarifa alkalmazása jelenthet megoldást. Ez egy országosan rögzített díjú fix részből és egy átlagköltség szerinti mennyiségalapú díjrészből tevődne össze. A lakosság 4-5 m3/fő/hó mértékig juthatna országosan egységes tarifa szerint ivóvízhez. A nem lakossági fogyasztók teljes egészében a tényleges költségek szerinti díjat fizetnék. A csatornadíjak megállapításánál a fogyasztók differenciált kezelését tartom célravezetőnek. A differenciálás a kibocsátás menynyiségi és minőségi mutatóinak együttes figyelembevételével is lehetséges, a legjobb megoldást helyi, illetve regionális szinten kell megtalálni. A közüzemi díjrendszer korszerűsítésének kérdéseit a vízügyi államigazgatásban dolgozó szakember szemüvegén keresztül vizsgáltam. Nyilvánvaló, hogy az általam vázolt gondolatok egy része — a kérdéskört más összefüggésekben vizsgálva — vitatható lehet. Érdeklődéssel várom a vita folytatását, mert meggyőződésem, hogy segít az elfogadható megoldások megtalálásában. Ezért hát, beszéljünk róla! BAK SÁNDOR víziközmű-osztályvezető KÖVÍZIG, Gyula Katasztrófák és egyéb kritikus helyietek Vezetői tréning Balatonlellén A KHVM szervezési önálló osztálya a katasztrófák és egyéb kritikus helyzetek megoldásában érintett gazdálkodó szervezetek (közúti igazgatóságok, vízügyi igazgatóságok, regionális vízművek, VOLÁN-vállalatok és a Malév Rt.) vezető beosztású munkatársai részére vezetői tréninget szervezett, melyet május 2-a és 13-a között két turnusban Balatonlellén rendeztek meg. A bentlakásos vezetői képzésen turnusonként 33-an vettek részt. A tanfolyam házigazdája a Malév Rt. volt. A vezetői tréning célja az elméleti képzésen kívül a katasztrófahelyzetekben tapasztalható érzelmek és feszültségek megjelenítése és átélése volt a csoportos gyakorlat, foglalkozások segítségével. Oktatóink nagy jelentőséget tulajdonítottak a gyakorlatok során szerzett tapasztalatoknak, az élményeknek. Hangsúlyozták, hogy fontos a személyiség trenírozása, saját magunk megismerése, mert nem mindegy, hogy katasztrófahelyzetben a vezető milyen rajtállapotban kezdi a mentés levezetését. A tanfolyam oktatói a tatabányai Munkalélektani Laboratórium és a budapesti Ybl Miklós Műszaki Főiskola munkatársai voltak. Katasztrófatörvény Dr. Popelyák Pál a Katasztrófahelyzetek elhárításának szervezeti felépítése című előadásának bevezetőjében kitért arra, hogy a polgári védelmi feladatok ellátásának szabályozására új törvénytervezet készült: az úgynevezett katasztrófatörvény. A törvénytervezet újdonsága, hogy a katasztrófák elhárítását és levezetését (életmentés, műszaki mentés és kárelhárítás) decentralizált területi szervezetek feladataként határozza meg. Tehát helyi szinten kell felkészülni hatékony kárelhárító és mentőszervezetek létrehozásával. Ezek a területi szervezetek csak akkor lesznek képesek hatékonyan dolgozni, ha képzett és tapasztalt vezetőik jól felszerelt és begyakorlott személyzetet irányíthatnak. A törvénytervezet nem határozza meg, hogy a különböző polgári védelmi szakterületek parancsnokai közül ki az illetékes kárhelyvezető, személye — a tervezet készítőinek elképzelése szerint — az akcióban érintett szakterületek vezetői közül spontán módon választódik majd ki. Műszaki mentés A tanfolyam részeként láthattunk videofelvételeket hazai és külföldi katasztrófákról, melyek azért voltak igazán tanulságosak, mert a mentés és elhárítás bemutatásán és értékelésén túl a kiváltó okokat is elemezték. Egy gyakorlati bemutató során megismerhettük a RESCUE Környezetvédelmi, Daruzási és Műszaki Mentési Kft. teljes arzenálját. Vállalkoznak — egyéb műszaki mentési feladatok között — a veszélyes anyagok szállításánál és kezelésénél fellépő veszélyhelyzetek, baleseti és környezetvédelmi katasztrófahelyzetek felszámolására is. Címük: 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 5. Éjjel-nappal hívható telefonszámaik: (60)334-411 és (60)317-812. Jelenleg egyedülálló, hiánypótló vállalkozás a RESCUE Kft. Hasznos kiegészítője, segítőtársa lehet a polgári védelmi szervezeteknek. Helyzetgyakorlatok A gyakorlati foglalkozások során a meggyőzés, a konszenzusra jutás, továbbá az együttműködés fejlesztése volt a cél. Oktatóink a helyzetgyakorlatokról videofelvételeket készítettek, és ezek segítségével értékelték szereplésünket (testbeszéd, gesztusok és a szöveg összhangjának elemzésével). Számomra — és gondolom, a második turnus hallgatói számára is — a helyzetgyakorlatokat Csákay Gyula barátom tette emlékezetessé. Az egyik helyzetgyakorlat, egy sajtótájékoztató alkalmával a belügyminiszter szerepében humoros és diplomatikus válaszaival, nyilatkozataival oktatóinkat is sikerült megnevettetnie. c® ifj. P. F. 17
