Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-07-01 / 7. szám
lományos ülésről donságait (horizontális és vertikális vízvezető képesség) és hőháztartását egyaránt kedvező irányban módosítják. A fizikai, vízgazdálkodási és hidraulikai tulajdonságok javulása kedvező hatást gyakorolnak mind a talajéletre, mind a talajhasználatra. — Kötött talajú, nem vízrendezett területeken a vízkárok szempontjából kritikus március-áprilisi időszakban a talajelőkészítési munkákat az esetek 85-90 százalékában az optimálisnál magasabb (25 tömegszázalék) talajnedvesség-tartalom mellett végzik. Ezzel szemben talajcsövezett és mélylazított kötött talajú területeken az optimális talajnedvesség 2-3 héttel korábban következik be, így a talaj korábbi felmelegedése következtében a tenyészidő is meghosszabbodik, és mivel a talajelőkészítés során a gépek üzemeltetésére optimális talajállapot mellett kerül sor, mintegy 15-20 százalék üzemanyag-megtakarítás érhető el. Az őszi betakarítási munkák hasonló módon optimális talajnedvesség mellett végezhetők. — A talaj fizikai jellemzőinek kedvező irányú változása eredményeként a talajnedvesség eloszlása a talajszelvényben kedvezőbb, mint a talajcsövezés nélküli területeken. — A vízgazdálkodási tulajdonságok javulásának tudható be, hogy a talajcsövezett területek kevésbé érzékenyek a rövidebb aszályos periódusokra is. Az előzőekben kiragadott kedvező hatások mellett természetesen kedvezőtlen hatásokra is számíthatunk. Afizikai és talajhidraulikai jellemzők javulásával nő a talajban a mozgó víz sebessége, ugyanakkor a talajcsövekig rövidebb utat kell a víznek megtennie, mint a mélyebben lévő talajvízig. A lazított talajréteg kedvezőbb levegőgazdálkodása miatt fokozódik a nitrifikáció. Ezek a változások a nitrát-nitrogén drénvízzel történő jelentős kimosódását eredményezik. Ennek következtében a drénvíz nitrátkoncentrációja elérheti a 10-400 ppm értéket. Ez e talaj és a gazdálkodás oldaláról növényi tápanyagveszteséget jelent, a környezet vonatkozásában a csatornák vizének nitrátszennyeződését okozza, a befogadó felszíni állóvizek eutrofizálódását eredményezi. A tápanyagveszteség elérheti az összes kijuttatott alapműtrágya 10-35 százalékát. Természetvédelmi szempontból kedvezőtlen hatás a vízrendezés eredményeként a nedves területek, az úgynevezett wet-landek megszüntetése és ezáltal az élő-, illetve költőhelyek megszűnése. Ezt a kedvezőtlen hatást némileg enyhítheti a vízrendezett területbe beékelődő vegy szigetszerűen megmaradt érintetlen területek (például egykori holtágak). A vízrendezett területtel szomszédos, valamint a távolabbi (például belvízcsatorna melletti) területekre elsősorban a magasabb rendű belvízcsatornák lehetnek hatással. A hatás jellege a talaj, időjárási és hasznosítási viszonyoktól függ. A klímazónára gyakorolt kedvezőtlen hatások a területen kialakított tározókkal enyhíthetők. Összegezve a fentiekben tárgyaltakat, megállapítható, hogy a vízrendezésnek, a környezetre és a gazdálkodásra gyakorolt hatásai többségükben kedvezőek, az elenyészően előforduló kedvezőtlen hatások, helyes földhasználattal enyhíthetők vagy kiküszöbölhetők, — hangzott el az előadás során. «► Dr. LÁSZLÓ LÁSZLÓ — A hágai fülemileper — Több mint harminc éve dolgozom a vízügyben, de a bős-nagymarosi vízlépcsőhöz soha, még csak érintőlegesen sem volt közöm. Most mégis úgy érzem, írnom kell róla, mert már alig-alig találkozni elvi megalapozottságú érveléssel. Mintha elfelejtették volna, hogy a vízlépcső sohasem volt kizárólag magyar és vízügyi ügy, sőt, elsősorban nem az volt. Létrejöttét, eddigi történetét mindmáig a nemzetközi viszonyok alakulása determinálta. A brezsnyevi Szovjetunió számára például a vízlépcső megvalósulása azt az előnyt jelentette volna, hogy a sebtiben felfejlesztett dunai szovjet teherszállító flotta a dömpingárakkal játszva meghódíthatja a belvízi hajózás Fekete-tengerig kiterjedő európai piacát. Számunkra ma már a vízlépcső csak egy, legfeljebb vitatható tartalmú, műszaki létesítmény. A Duna túlpartján Bős az önálló államát létrehozó szlovák nemzet alkotóképességének, életrevalóságának szimbóluma. Miért hisszük azt, hogy a Hágai Bíróság döntése csak nekünk kedvezhet? Holott csak olyan döntést hozhatnak, amely Európának is megfelel: azaz, hogy a két fél között olyan gyors megállapodás jöjjön létre, amely lehetővé teszi, hogy a Dunán sokan és mielőbb hajózhassanak. Erre pedig csak akkor kerülhet sor, ha ezt Pozsony is, Budapest is el tudja fogadtatni hazai közvéleményével, és egyik kormány sem kényszerül arra, hogy elveszítse az arcát. Azaz, szerintem, Hága csak úgy állhat mellénk, ahogyan Arany János megénekelte a fülemilepert. Tudomásul vehetnénk már, hogy van szlovák megoldás, ráadásul szlovák területen, és vízgazdálkodási szempontból fölöttünk: a megépített vízlépcső. Ha ezt a saját elhatározásukból nem bontják le, kikény szentem nem tudjuk. Véleményem szerint a Szlovákiában eddig megvalósítottakat adott helyzetként kell tudomásul vennünk, és ehhez kell keresni a környezetvédelmi szempontból még elfogadható kiegészítést — végleges megoldásként — magyar területen. Biztos, hogy ez komoly és végleges visszalépést — egyes környezetvédők szemében szinte árulást — jelent. Mégis érzelemmentesen és minél előbb tudomásul kellene vennünk az európai természetföldrajzi, valamint a műszaki és politikai realitásokat is. Annak az Európának a realitásait, amely számára egyáltalán nem kardinális kérdés, hogy miként is gondolkodnak egyesek a folyók szabályozásáról a Duna két partjára települt Budapesten. ^ HATFALUDY BÁLINT 15
