Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1993-04-01 / 4. szám
TÜKÖRBEN E rovatunkkal a tavaly megkezdett tükörbenézésünket szeretnénk egységesebbé tenni. Hiszen eddig is közöltünk olyan írásokat, amelyek a vízfogyasztás és -felhasználás, a mezőgazdasági vízhasznosítás, a kutak, folyók és tavak vizeinek minőségi védelmét (elő)segítő technikai, technológiai megoldásokat tárt a szakemberek és a szakmán kívüli, de a szolgálat törekvéseit figyelemmel kísérő lakosság elé. Nyitott kapuk (Ismét nyílt napot rendezett a Fővárosi Vízművek) Az elmúlt évben a Fővárosi Vízművek budaújlaki és kőbányai vízműtelepeivel ismerkedhetett meg a főváros lakossága. Az idén 1993. március 6-án ez a rendezvénysorozat Csepelen folytatódott, s erre a Víztükör is meghívást kapott, melynek szívesen tettünk eleget. Ez az írás tudósítónk helyszíni tapasztalatairól számol be A Fővárosi Vízművek vezetői és munkatársai a tőlük megszokott alapossággal szervezték meg a bemutatkozást, melynek során az érdeklődők belülről is megtekinthették - a kívülről már annyiszor megcsodált - Lakatos utcai víztornyot. Fenntről igazán szép a panoráma, kár, hogy a párás délelőtt miatt ebből ezúttal keveset lehetett látni, viszont mód nyílott a déli főtelep megtekintésére is. A rendezők figyelmességének köszönhetően két autóbusz közlekedett ingajáratban a víztorony és a vízműtelep között. Udvarias és felkészült szakemberek ismertették meg a látogatókkal a Fővárosi Vízművek történetét, működési területét, fontosabb vízműtelepeit. Az érdeklődők szakavatott vezetők kíséretében csoportosan tehettek körsétát a déli főtelepen. Öröm volt látni a több száz érdeklődőt, kicsiket és nagyokat, iskolásokat és nyugdíjasokat, a szabadnapos embereket, akiknek ez a bemutatkozás bizonyára nagy élményt jelentett. Az újságírók részére Cséri Pál igazgató tartott részletes sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy a Fővárosi Vízművek ez évben ünnepli fennállásának 125. évfordulóját, mint ismeretes 1868. decemberében kezdett vizet adni az első pesti vízmű. Ebből az alkalomból az idén gyakrabban rendeznek nyílt napokat. E rendezvénysorozattal, továbbá azzal, hogy több budapesti iskolában szinte már tantárgy a vízellátás. E látogatások tapasztalatait az órákon feldolgozzák. Sikerül megismertetni a főváros lakosságával a vízellátás rendszerét, technikai színvonalát, a vízműdolgozók munkáját és nem utolsósorban azt is, hogy mire nyújt fedezetet a vízdíj. Ez utóbbival kapcsolatban azt is megtudjuk, hogy az elmúlt évben a hatóságilag megállapított vízdíj 13,50 Ft/m3 volt, míg az önköltség kereken 14.00 Ft/m3 értéket képviselt, így a vállalat ivóvízszolgáltatási tevékenysége veszteséges volt. Problémát jelent az is, hogy a lakosság egy része nem tudta megfizetni még ezt a vízdíjat sem. A vállalat kintlévősége 1992. évben kereken 400 millió ft-ot tett ki. Az új, 1993. évre megállapított vízdíj összetétele szemléletesen mutatja a vállalat és a főváros stabilizációs törekvéseit: 1992. évi tényleges önköltség 14,00 ft/m3- anyag, bér és inflációs többletköltség 2,40 "- rekonstrukciós feladatok többletköltsége 1,40 "- karbantartási többletköltség 1,40 "- fejlesztésre (Csepeli tisztítómű) 0,60 " Összesen: 19,80 ft/m3 ÁFA (6%)____________________________1,20 " 1993. évi vízdíj: 21,00 ft/m3 Északpesti ipari vízmű 1500 m3-es víztorony A rekonstrukciós munka keretében 1000 km csővezeték újrafektetéséről vagy felújításáról kell gondoskodni. A vezetékek zömét jó 60 éve fektették le. A főváros ivóvízellátási rendszerének jelentős része elavult vagy elhasználódott, s ez a karbantartási szükségleteket a tervezettnél is nagyobb mértékben indokolná. Az elmúlt évben a teljes hálózaton végzett kisjavítások száma meghaladta a 18 ezret. Ebből közel ezerötszáz volt a csősérülések javítása, melyből 48 eset az NA 500-as vagy annál nagyobb átmérőjű vezetékeken történt. A vállalat 12
