Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1993-03-01 / 3. szám
500 ezer angol font lesz a bevétel... IWSA Világkongresszus Budapesten Szántó Imrével, a DRV műszaki igazgatóhelyettesével az IWSA Magyar Nemzeti Bizottság elnökével és Dr. Kóti Lászlóval, az OVF nemzetközi osztályának vezetőjével, az IWSA 19.Világkongresszusa menedzserével beszélgettünk. Abból az alkalomból, hogy ez év októberében nagy megtiszteltetés éri a magyar vízgazdálkodás ezen belül a vízellátás szakembereit. Budapesten tartja 19. Világkongresszusát a Nemzetközi Vízellátási Szövetség (IWSA) VÍZTÜKÖR: Szántó úr! Ön a Nemzetközi Vízellátási Szövetség Végrehajtó Bizotságának tagja, a Magyar Nemzeti Bizottság elnöke és a Szxhetség ez év októberében Budapesten sorra kendő 19. kongresszusának magyar elnöke. Kérem, mutassa l>e a VÍZTÜKÖR olvasóinak a Nemzetközi Vízellátó Szövetséget. Sz. I.: A kérdés helyénvaló, de röviden nehéz rá válaszolni. Rövid mégis azért lehetek, mert a közelmúltban Dr. Kód úr unszolására készítettem egy összeállítást ebben a témakörben, melyben kísérletet tettem a Szövetség részletes bemutatására, egyben az eddigi kongresszusok legfontosabb megállapításainak összegezésére. Nagyon remélem, hogy a Kongresszusi előkészületek során sok szakembernek lesz módja ezzel az összeállítással megismerkedni. Röviden összefoglalva: a Szövetség a második világháború után legkorábban létrejött nemzetközi szakmai szervezet, amelyik kezdetben a háború okozta sebek begyógyításában igyekezett segédkezni az emberi élethez talán legfontosabb elem, a víz területén. A Szövetség gondolata angol és holland szakemberek fejében született meg, 45 év elteltével már 105 ország lett tagja, ha pedig az egyéni és tiszteleti tagok számát tekintjük, 150 országot reprezentál. Úgy gondolom, hogy - már a felsoroltak miatt is - a nemzetközi szervezetek sorában igen tekintélyes helyet foglal el. VÍZTÜKÖR: Megkíséreljük elősegíteni hogy az elnök úr által említett összeáüitás eljusson olvasóinkhoz is. Ön azonban a Magyar Nemzeti Bizottság elnöke is. Mióta működik ez a a szervezet ! Pontosabban fogalmazva: mióta vesz részt Magyarország a Nemzetközi Vízellátási Szövetség munkájában'! Ezen bellii további kérdés: mióta tagja Magyarorsz/ig a Szövetség Végrehajtó Bizottságának ! Ezt a megtisztelő feladatot Ön mióta látja el! Sz. I.: Egyfajta kronologikus sorrendet érdemes tartani. Az IWSA magyar Nemzeti Bizottságának Dr. Illés György7 volt az elnöke. Ót 1985. után Dr. Varga Miklós követte, aki ezt a tisztet 1991. december 10-ig töltötte be. Ekkor ugyanis a szervezetet a megváltozott helyzethez kellett igazítani. A szervezet tehát önálló jogi személyiségként újjáalakult. Erre a közelgő (ez évben megrendezésre kerülő) Világkongresszus miatt is szükség volt. Ekkor ért engem az a megtiszteltetés, hogy a Magyar Nemzeti Bizottság akkor jelenlévő ötven tagja elnökké választott. VÍZTÜKÖR: Jól tudjuk azt, hogy a Nemzetközi Vízellátási és Közegészségügyi Dekád lényegében a Magyar Nemzeti Bizottság égisze alatt valósult meg az országban ? Sz. I.: Igen. A Nemzetközi Vízellátási és Közegészségügyi Dekádot az ENSZ és az IWSA közösen hirdette meg. Ehhez a programhoz csadakozott Magyarország is, ezért kézenfekvő volt, hogy a szervezésben és a végrehajtásban a Magyar Nemzeti Bizottság is jelentős szerepet vállaljon, és vállalt is. Bár ennek a megmozdulásnak komoly eredményei voltak, (szerte a világban és Magyarországon is), többszörösen értékelve a magyar helyzetet az állapítható meg, hogy a Dekád célkitűzései már csak a mostani Kormány által meghirdetett vízellátási program végrehajtásával érhetők el. Mint ismeretes, ez a program a kurzus végére egészséges ivóvizet kíván adni minden magyar állampolgárnak. Ez pétiig nem más, mint a Dekád célkitűzéseinek megvalósítása. VÍZTÜKÖR: Hogy jutott a Magyar Nemzeti Bizottság arra a gondolatra, hogy ringbe szrílljon egy világkongresszus megrendezéséért ! Mikor született az a javaslat., hogy a Kongresszus színhelye Budapest legyen! Sz. I.: A gondolat magvát 1984- ben az IWSA akkori elnöke Marten Schalekamp úr hintette el, aki az év derekán látogatást tett Magyarországon azzal a nem titkolt szándékkal, hogy Magyarországot, — s ezzel együtt a Szövetség keleti régióját - szorosabb szálakkal kösse a Szövetséghez. Ezt követően - még 1984 őszén - a Tunéziában rendezett Kongresszuson Magyarországot beválasztották a Szövetség Végrehajtó Bizottságába. Az akkori képviselő - Dr. Krempelst Tibor, aki azóta sajnálatos módon elhunyt — lett személy szerint a magyar képviselet. Én az ő elhunytával az akkori OVH javaslatára kerültem a testületbe és látom el a képviseletet a mai napig. A kongresszussal kapcsolatos bejelentést is én tettem az 1986-os Világkongresszuson, az 1993. évi Világkongresszus megrendezésére irányuló magyar szándékról. Hogy érzékeltessem a helyzetet: körülbelül olyan versengés folyik egy' ilyen kongresszus megrendezéséért, mint az olimpiák megrendezési jogáért. Az, hogy végül is nekünk Ítélték az 1993. évi rendezési jogot azért is fontos, mert egy ilyen rendezvény az illető ország szakmai színvonalát és becsvágyát egyaránt jelzi. A magyar vízügy nincs egyiknek sem híjával külföldön, s ezt jól jelzi a kongresszus rendezésének joga is. Itt lényegében arról van szó, hogy a külföldön jó hírnevet szerzett magyar vízügyi szakemberek ismertessenek el hazájukban is. Egyébként: jó alkalom lesz a rendezvény arra is, hogy bemutassuk a világnak a hazai szakmai színvonalat. VÍZTÜKÖR: Kóti úr ! Ön a Kongresszus menedzsere. Mi a feladata a kongresszusi menedzsernek ! K. L.: A menedzser minden ilyen rendezvénynél a “szükséges rossz”. Itt tulajdonképpen sokrétű szervezési feladatról van szó. Gondozni kell valamennyi szerződést, illetve az azokból eredő feladatok végrehajtását, melyek összefüggnek a Kongresszussal. Minden ilyen rendezvény üzleti alapokon nyugszik - ezt nem lehet tagadni - de elsődleges a szakmai cél. Ez esetben a vízellátás nemzetközi szakemberei jönnek össze. Mi hozzávetőleg kétezer vendéget várunk. Ebből 1500 körül lesz a szakember, a többi kisérő. Persze ezek az arányok változhatnak. Mi annak örülnénk, ha minél többen jönnének el hozzánk. Magam részéről úgy tapasztalom, hogy hazánk iránt még mindig nagy az érdeklődés. Elég csak arra gondolni, hogy az elmúlt években bekövetkezett változások miatt előtétbe kerültünk. Hazánk az első kö/.ép-ke-8
