Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1993-11-01 / 11. szám

Átalakult a VITUKI Az 1992. évi Lili. és LIV. törvény értelmében a VITUKI-nak gazdasági társasággá kellett átalakulnia, amelyben az állam tartós részesedése legalább 50% + 1 szavazat. A vonatkozó rendelkezé­seket betartva a VITUKI megbízására az Ernst and Young cég elkészítette az átalakuláshoz szükséges iratokat és azokat az 1993. február 28-ai határidő előtt beteijesztette az Állami Vagyonkezelő Rt.-hez. Az ÁV Rt. igazgatótanácsa jóváhagyta az átalakulást részvénytársasággá 1992. december 31-i visszamenőleges hatállyal. Az átalakulásról szóló határozatot dr. Teleki Pál, az ÁV Rt. elnök-vezérigazgatója 1993. május 25-én írta alá. Ezzel az átalakulási folyamat döntési része befejeződött, már csak a formális intéznivalók maradtak hátra, így a cégbírósági bejegyzés. A VITUKI hivatalos elnevezése Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság. Az Rt. teljes vagyona egyelőre az állam kezében van, amelynek tulajdonosi jogait az ÁV Rt. kutatási-fejlesztési portfolió igazgatója a VITUKI-ban adta át. Ezzel egyidejűleg az ÁV Rt. elnök-vezérigazgatója igaz­gatóságot, felügyelő bizottságot nevezett ki és hites könyv­­vizsgálót bízottmeg. A VITUKI 5 tagú Igazgatóságának tagjai: Almássy Endre, dr. Kováts Gábor, dr. Lánszki Imre, Ottlik Péter és dr. Starosolszky Ödön. A VITUKI 3 tagú Felügyelő' Bizottságának tagjai: dr. Bényey Zoltán, Bakó Emőné, Kopomoky Róbert. A VITUKI hites könyvvizsgálója: Fenyvesi Józsefné. A Felügyelő Bizottság elnökévé dr. Bényey Zoltánt válasz­tották. Az Igazgatóság elnökét később választják meg. A három és fél éve elkezdett gazdasági átalakulási folyamat ezzel lényegé­ben befejeződött. A gazdasági átalakulás szellemében végbement változás során sikerült megőrizni a VITUKI egységét és aszerint alakulni át - a vonatkozó törvény és kormányrendelet figyelem­­bevételével - ahogy a VITUKI dolgozói 1989. december óta több alkalommal kinyilvánították kívánságukat. Az elkövetkező idő­szakban a szervezeti átalakulást követően a gazdasági helyzet megerősítése az elsődleges cél, és ehhez a munkavállalók, köztük elsősorban a kutatók nem kis erőfeszítése szükséges. A VITUKI mintegy 1,5 milliárd Ft értékű vagyonáról való okszerű gazdálkodás mintegy fél milliárd Ft-nyi éves árbevételt követel meg, amely mellett a jelenleginél jobb bérszínvonalat lehet biztosítani a pillanatnyi gazdasági szabályozók és ügyvitel mellett. Ilyen megbízási mennyiség előteremtése nem kis feladat és a munkavállalóink erőteljes összefogását kívánja meg. Az ÁV Rt. 1993-ra is pozitív mérleget követel meg. El kell váijuk, hogy- munkavállalóink munkaidejüket célszerűen használják ki, törekedjenek a kiadások ésszerű csökkentésére és a határ­idők pontos betartására,- az ún. nem termelő egységek a legnagyobb mértékben segítsék a hatékony termelő munkát végzőket feladataik ellátásában,- a három fő termelő egység, az intézetek egymással jó együttműködésben lássák el feladataikat,- a megbízóinkkal szemben a vállalkozói körben elvárt maga­tartást minden munkavállalónk sajátítsa el és gyakorolja! Az új szervezeti forma fokozott követelményeket állít mun­kavállalóink elé, amelynek a nagy többség minden bizonnyal meg fog felelni. Ehhez kéri a VITUKI vezetősége a változó piaci körülmények között a munkavállalók bizalmát, egyetértését és aktív közreműködését. Budapest, 1993. június 4. Dr. Starosolszky Ödön 16

Next

/
Thumbnails
Contents