Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1993-10-01 / 10. szám
A víziközmű-társulatok meghatározó szerepe a közműves vízellátás és csatornázás fejlesztésében A víziközmű-társulatok (vízmű- és csatornamű- társulatok) 1958 óta működnek. Jelentőségük, hogy a helyi érdekeltek, elsősorban a lakosság saját elhatározása és jelentős pénzbeli hozzájárulása (érdekeltségi hozzájárulás) folytán korábban juthatnak víziközmű-szolgáltatáshoz, mint ha annak létesítményei kizárólag állami és önkormányzati erőforrásból épülnének meg. A víziközműtársulatok tehát több mint három évtizeden keresztül állami feladatot vállaltak át. Az önkormányzati törvény hatálybalépése óta (1991) a helyi önkormányzatok feladatkörébe utalt vízellátási és csatornázási (szennyvíztisztítási) feladatok gyorsabb ütemű megvalósítását segítik. 1. A víziközmű-társulatok jelentősége A víziközmű-társulatok eredményeinek összefoglaló bemutatása előtt indokolt röviden visszatekinteni a társulatok szervezése előtti (1957) időszakára és a közműves vízellátás és csatornázás korábbi igen alacsony színvonalú helyzetét felvillantani. A víziközművek építése és fejlesztése az 1950-es évek végéig a vízgazdálkodás legelhanyagoltabb területe volt. A városok és a községek a vízművek létesítéséhez jelentősebb állami támogatást nem kaptak, saját anyagi erejükből a költséges létesítményeket általában nem tudták megépíteni. A századfordulón a lakosságnak csak 10%-a volt vízvezetékkel ellátva és ez az arány 1960 végére 35%-ra, a közcsatorna-ellátottság pedig — melyről a századfordulón még nem beszélhettünk — 18%- ra növekedett. Elsősorban a víziközmű társulatok szervezésének és hatékony működésének eredménye, hogy 1957-től településeinkben a víziközművek — elsősorban a vízművek — építése folyamatosan felgyorsult. Különösen az elmúlt két évtized során olyan dinamikus fejlődésnek lehettünk tanúi, ami méltán nevezhető a hazai vízellátás és csatornázás történelmi korszakának is. Ma már egyértelműen bizonyítható, hogy a víziközmű-társulatok igen jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy 1992 végére az ország lakosságának 94%-a (9,8 millió fő) részesült már vezetékes vízellátásban és a közcsatornahálózatba bekötött állandó lakosság aránya 55%-ra (5,7 millió főre) növekedett. (A csatornázott területen élő állandó lakosság aránya 45%.) 2. A víziközmű-társulatok eredményei (1958-1992) A víziközmű társulatok eddigi tevékenységének értékelése — a teljesség igénye nélkül — a következőkben összegezhető: 1958-1992-es időszakban — 35 év alatt — társulati úton 2147 településen épült új vízmű és 159 településen csatornamű! A társulati beruházásban megvalósult kereken 27 000 km vízvezeték-hálózat útján mintegy 3,7 millió fő (állandó lakos) jutott vezetékes vízellátáshoz. Szerény, de mégis számottevő eredménynek kell tekinteni, hogy ez idő alatt (1958-1992) társulati beruházásban közel 2000 km szennyvízcsatorna is épült: elsősorban a várossá fejlődött településeken, a kisebb városokban, az országosan kiemelt jelentőségű üdülőterületen (a Balaton vízparti településein, a Velencei tó környékén, a Dunakanyarban) és több nagyközségben. Egyértelműen megállapítható: elsősorban a vízműtársulatok eredménye, hogy a községben élő vezetékes vízzel ellátott lakosság aránya az 1960. évi 9%-ról 1992 végére 86%-ra növekedett továbbá, hogy 1995-ben várhatóan befejeződhet valamennyi megyében a községek vízművesítési programja. (Természetesen 1994 végéig — az önkormányzati törvényben foglaltak szerint — kell gondoskodni valamennyi községben az állandó lakosság részére egészséges ivóvízről.) Számottevő eredménynek kell tekinteni továbbá, hogy jelenleg a városainknak mintegy 2/3-ában is társulati úton épült meg mind a vízmű, mind a csatornamű. Kedvezően segítették a kisebb települések (községek) dinamikus fejlődését, hogy a víziközmű-beruházásoknak mintegy 85-90%-a a községekben valósult meg! A helyi érdekeltek — elsősorban a lakosság — kedvező hozzáállását bizonyítja, hogy az állandóan fokozódó nehézségek ellenére (pl. beruházási költségek növekedése, a lakosság teherbíró képességének folyamatos csökkentése) is vállalta a növekvő terheket. Országosan is példa értékű, hogy a társulati víziközmű beruházási összegének 52%-át közvetlenül a helyi érdekeltek — elsősorban a lakosság — vállalták. Az elmúlt két év (1991-1992) eredményeit értékelve elmondható, hogy a helyi önkormányzatok csaknem minden megyében kellő időben "értékelték" a víziközmű-társulatok jelentőségét és tényleges előnyeit az önkéntes szerveződésű társulásokkal szemben, különösen a szennyvízcsatomázási feladatok megoldásában. A víziközmű-társulatok jelenlegi, számos esetben meghatározó (kiemelt) szerepét bizonyítja többek között, hogy 1992 évben a társulatok országosan kereken 4,8 milliárd forintot fordítottak víziközmű-beruházásokra. A beruházási összegek 57%-a (2,75 milliárd Ft) csatornázási (szennyvíztisztítási) célra került felhasználásra. Megjegyzendő, hogy 1993ban — a ténylegesen fennálló problémák és nehézségek ellenére is — számolni lehet országosan mintegy 4-4,5 milliárd Ft összegű társulati beruházás megvalósításával. 3. Összefoglalás 1992 végén a víziközmű-társulati mozgalomnak 35 éves, eredményekben rendkívül gazdag, „történelmi időszaka” fejeződött be. (1993. már egy újabb időszak kezdetének tekinthető). Az elmúlt három és fél évtized eredményeit és azok elemzését összefoglalva elmondható, hogy a víziközmű-társulatok igen eredményesen szolgálták a víziközművesítési program dinamikus fejlődését. A társulati eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a lakosság egészséges ivóvízellátásának biztosításáért folytatott több évtizedes küzdelemben a víziközmű-társulatoknak meghatározó volt a tevékenységük. Az elmúlt 35 év során a közműves vízellátásban részesült állandó lakosságnak 63%-a — 3,7 millió fő—társulati úton jutott vízvezetéki vízhez! Számottevő eredménynek tekinthető továbbá, hogy ha mérsékelt ütemben is, de megkezdődhetett számos községben és több kisebb városban, továbbá a kiemelt üdülőterületeken a társulati csatornázási program. A vízgazdálkodási társulatokkal szemben támasztott elvárások kielégítéséhez rugalmasan alkalmazkodó társulati szervezetek (vízközmű- és vízitársulatok) a társadalmi, gazdasági változások időszakában, a jelenben is igyekeznek eredményesen működni, — jelentős segítséget nyújtva többek között a helyi önkormányzatoknak feladataik végrehajtásához — a gyakran nagy feszültséget okozó, elsősorban gazdasági problémák ellenére. A víziközmű-társulatokat a csatornázás területén jelentkező növekvő feladatok (a községben élő lakosságnak mindössze néhány %-a él közcsatomázott területen) további felelősségteljes munkára serkentik. A már működő és alakítandó csatornamű-társulatokra háruló feladatok következetes végrehajtása azonban szükségessé teszi valamennyi érintett helyi és területi szervezet széleskörű összefogását és eredményes közreműködését, továbbá a helyi önkormányzatok és az illetékes országos szervek, minisztériumok hatékonyabb támogatását. c$> Dr. Koltai József fó'tanácsos, a Társulatok országos szövetségének titkárhelyettese 16 A lakosság segítségével With the cooperation of the poppulation Dr. Kottái József főtanácsos, a Társulatok országos szövetségének titkárhelyettese
