Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1993-09-01 / 9. szám
Lapról-Lapra Vízügyi igazgatóságunk lapjaiban, hírleveleiben, valamint az ágazat munkája, törekvése alapján figyelmet érdemlő hazai, illetve külföldi (szak)lapokban számos olyan hír, riport, információ, interjú avagy tudósítás jelenik meg, amely gazdagíthatja a szakemberek ismerettárát. A tavaly indult új rovatunkkal ezen lapokból tallózunk. Reméljük, hogy törekvésünk találkozik a szakma szolgálattevőinek igényeivel. Kerekasztal beszélgetés Borsod-Abaúj-Zemplén megye infrastruktúrájáról Bárhol a világon a gazdaság egyik tartópillére az infrastruktúra. Ez a nagyon fontos téma volt a napirendje annak a kerekasztal megbeszélésnek, amelyet június 25-én Miskolcon a Köztársasági Megbízotti Hivatalban tartottak. A megbeszélést Rajkai Zsolt a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára vezette, amelyen részt vettek a tárcához tartozó megyei intézmények és vállalatok vezetői, valamint dr. Gyulai Gábor címzetes államtitkár a régió köztársasági megbízottja. Az eszmecserén tájékoztatók hangzottak el a megye közúti, vasúti, távközlési és vízügyi helyzetéről, a jelenleg folyó és a szükséges fejlesztésekről. Borsod-Abaúj-Zemplén megye infrastruktúrája sajnos az ország más régióihoz képest is meglehetősen elmaradott. Ez a felismerés motiválta a kormányt és az 1991. novemberében megtartott kihelyezett ülése után, aminek kapcsán született meg a 1070/1992-es Kormány határozat a régió gazdasági felzárkóztatására. Örvendetes, hogy a 3 évre szóló mintegy ötmilliárdos fejlesztési programból közel 2 milliárd Ft a víziközművek kiépítésére és fejlesztésére fordítható. Azonban emellett számos más jelentős fejlesztési igény is van a vízgazdálkodás területén. A megbeszélésen a régió aktuális vízgazdálkodási kérdéseiről dr. Pados Imre vízügyi igazgató adott tájékoztatást, amelynek rövidített tartalmát közöljük. A vízügyi igazgatóság működési területén az év eddig eltelt időszakában kedvezőtlen hidrometeorológiai viszonyok alakultak ki. A téli hóhiány után egy csapadékban igen szegény tavasz következett. Főleg a május hónap zárult igen nagy csapadékhiánnyal. Ez a száraz időjárás június eddig eltelt időszakára is jellemző maradt. Területi átlagban a sokévi átlaghoz képest 110- 150 mm csapadékhiány halmozódott fel. Különösen kedvezőtlen a helyzet a Sajó- és a Tarna-völgyében, ahol ezek az értékek 170 mm körüliek. Ez a jelentős csapadékhiány mind a felszíni, mind a felszín alatti vízkészletekre kedvezőtlenül hatott. Folyóinkon, vízfolyásainkon tovább folytatódott a lassú apadás, maradtak az alacsony mederteltségek. A vízállások, vízhozamok közelítenek az eddig mért legkisebb értékekhez. Különösen kedvezőtlen a helyzet a Bődvánál, de ide sorolható a Sajó és a Tárná is. A működési területünkön üzemelő víztározók teltsége különböző mértékű. Ezek közül külön ki kell emelni az ivóvizet szolgáltató tározókat, amelyek telítettsége 55-70%-os. (Lázbérci, Rakacai, Köszörűvölgyi, Csórréti tározók). A jelenleg uralkodó hidrometeorológiai helyzet determinálja a megye ivóvízellátási viszonyait is. Ennek ellenére mind ez ideig az ivóvízszolgáltatásban különösebb korlátozó intézkedésekre nem volt szükség. Kivételt képez ezalól Nyékládháza-Mályi térsége, amelynek feloldására az érdekelteknek nagyon gyorsan megoldást kell találni, (ti. a meglévő kutak vízadó képessége olyan mértékben csökkent, hogy az ellátásban zavarok keletkeztek). Eszakborsod térségében az ellátás szempontjából fontos szerepet betöltő Lázbérci tározó mintegy 60%-os telítettségű. A vízkészlet kímélése érdekében a vízmű csökkentett kapacitással üzemel (10 ezer m/d). A hiányzó vízmennyiséget a kazincbarcikai vízművek pótolják. Ugyancsak itt fontos vízkészletbázist jelentő Bódva-patak vízkészlete folyamatosan csökken. Ezért a Rakaca tározóból 22-től vízpótlás történik. így a patak vízhozama 0,56 m/s-ról 1,05 m/s-ra emelkedett a szendrői szelvényben. Erre feltétlenül szükség van, mert ivó-, és ipari vízhasználati oldalról tartósan, 0,5 m/s vízigény jelentkezik. Heves megye területén a szalajkai vízmű által kivehető vízmennyiség folyamatosan csökken. A május végi átlag 1800 m/d június közepére 1400 m/d-ra csökkent, jelenleg 1100-1200 m/d. A térségbe a lázbérci távvezetéken átlag 1800 m/d vízmennyiség érkezik. A Mátra körzetét ellátó Köszörűvölgyi-tározó 54%-os, míg a Csórréti-tározó 76%-os telítettségű. A Köszörűvölgyi- Csórréti távvezeték beüzemelésére ez ideig nem volt szükség. Felszíni vizet hasznosító iparivízműveknél vízhiányból adódó üzemelési problémáról —- a már említett Bódvai vízművek kivételével — nincs tudomásunk. Mezőgazdasági vízhasználatok vonatkozásában a vízkészletek az igények kielégítésére a főműves rendszerben egyenlőre elegendőek. A taktaközi rendszerben a Vízgazdálkodási *' I ut~ wB TÁRSULATOK TANÁCSADÓJA Biotechnológia és Környezetvédelem ma és holnap; ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREK A MINDENNAPOK GYAKORLATÁBAN ■ KOROS VIDÉKI Щ hírlevél' 16
