Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1993-09-01 / 9. szám

egyébként meggondolást igénylő veszélyek ezzel is csökkenthetők. A szigorú szennyvíziszap használati szabályozás ellenére még min­dig mutatkozó gazdasági rizikó a szennyvíziszapot fogadó mezőgaz­dákat terhelheti. A német mezőgazdák ezért megkövetelik a szenny­víziszap leadótói a szennyvíziszap átvételéből származó esetleges károkból származó felelősség átvállalását. Minden esetben és min­denképpen szükség van tehát a szennyvíziszapátvételi szerződés megkötése a szennyvíztisztítót üzemeltető vállalat és a mezőgazda ill. mezőgazdák, vagy valamely nagyobb mezőgazdasági üzemegy­ség között. 4. Technológiák és költségek a mezőgazdasági szennyvíziszap hasznosítása esetén Az alkalmazandó technológiai eljárás kiválasztásánál a kezelt iszap szárazanyag tartalmának meghatározó jelentősége van. A mezőgaz­dasági értékesítés annál egyszerűbben oldható meg, minél kisebb az iszap víztartalma. Mivel a szennyvíziszap folyamatos keletkezése és annak az időben a mezőgazdasági területeken való felhasználása csak meg­határozott körülmények között hajtható végre, közbenső tárolás válik szükségessé, ami a gyakorlatban a szennyvíztisztító telepek területén történik. Az értékesítésre figyelembe vehető területekre történő szállítás távolsága — különösen a száraz jellegű iszapoknál — 100 km-ig terjedhet. Ennek megfelelően gazdasági- és munkagazdasági okok­ból a szakaszos szállítási eljárás az uralkodó. A trágyázandó terület határán a szállítási- és a felhasználási tech­nológiák közé technológiaváltás beiktatása szükséges. Németország­ban:- ha az iszap folyékony, úgy decentralizát földmedencés tárolót használnak 20-30 m térfogattal,- ha az iszap száraz jellegű, úgy nem megerősített tároló .alapfelü­letet képeznek ki, csurgalékfelfogó tartállyal. A szennyvíziszapot a mezőgazdaságban szokásos szállítóeszkö­zökkel lehet ill. kell kihordani. A folyékony állapotú iszapot 12% szárazanyag tartalomig hígtrágya szállító tankkocsikkal, árasztó- és esőztető öntözéssel, 12-25% szárazanyag tartalom esetén speciális járművekkel hordják ki. A víztelenített 25-40% szá.a tartalmú szennyvíziszap kezelésére és szállítására az istállótrágya kezelési­szállítási módszereket használják. — A szárított iszapot 65% szá.a tartalomig, mint a műtrágyát centrifugál szóróval juttatják ki a talajra. A szennyvíziszap átvevő részére a gazdaságosság, a megegyezés (szerződés) szerinti költségáthárítási mérték, valamint a szennyvízi­szapban fellelhető tápanyag trágyázóhatási mértékének arányában határozható meg. Közepes nagyságú tápanyag tartalmú szennyvíziszap esetében, valamint a műtrágyákkal vásárolható tápanyagárak figyelembevéte­lével 80-90 DM/t iszap szá.a. tömegár kalkulálható. A szennyvízisza­pot előállítók Németországban az iszapot a gazdáknak legtöbbször költségtérítési igény nélkül bocsájtják rendelkezésre. Gyakran ezen felül a kiszállítás költségeit is magukra vállalják, sőt az átvételi készség növelése érdekében — ráadásként — pénzbeli ösztönzést is adnak. A szennyvíziszap felhasználása a mezőgazdasági vállalkozó ré­széről — az eddigiek figyelembevételével — akkor lenne kedvezően alkalmazható, ha a saját üzemi istállótrágya és hígtrágya teljes mér­tékben és kömyezettűrő formában felhasználásra kerül. Ezek után a helyileg jelentkező szennyvíziszap mennyiségek elsőbbséget kell kapjanak a máshonnan érkező szennyvíziszap-importtal szemben. A mezőgazdasági egységeknek még a nehéz gazdasági helyzetben is, a rövid táphatási határidőn belül, a gazdasági előnyök ellenére is kon­zekvensen be kell tartani az ismertetett iszaphasznosítási korlátozá­sokat. Az átadható tömegek, a bedolgozási költségek és a költségme­goszlások megkövetelik, hogy a mezőgazdák és a szennyvíziszap előállító üzemek között elfogadható, elviselhető gazdasági kapcsolat alakuljon ki. 5. Összefoglalás A szennyvíziszap a kommunális szennyvizek tisztításánál egész év­ben és folyamatosan keletkezik. Az abban lévő szerves- és tápanya­gok maximális visszaforgatására való törekvés (növény,- állat,- talaj körforgalommal) előnyben kell részesíteni (ökonómiai és ökológiai okokból) az iszapok depóniába való helyezésével, vagy elégetésével szemben. Az iszap eredete és kezelési módszerének megfelelően a száraz-, a tápanyag és a káros hatású anyag mennyiségei változók. A szenny­víziszapok mezőgazdasági felületeken való felhasználását Németor­szág területén az 1992-ben kiadott rendelkezés szabályozta, megköt­ve az iszapban a nehézfémtartalom és a szerves károsító anyagok megengedett határértékeit a talajra és a szennyvíziszapra, ha avval trágyázást akarnak végrehajtani. Ugyanez a rendelet tartalmazza az összes tilalmakat és engedé­lyeket, melyekkel a szennyvíziszap felhasználásából származó veszélyek emberre és állatra a gyakorlatban teljesen kizártnak tekinthetők. Az előadás után a hallgatóság különböző kérdéseket tett fel. Az ezekre kapott válasz megtárgyalása után az előadással kapcsolatos problémákat még tovább megvilágította, ezekből a fontosabbakat itt részletezzük:- Németország területén folyékony szennyvíziszaphoz más szerves hulladékokat nem kevernek és azzal közös komposztálást nem hajtanak végre.- Németországban Thüringia területén a 260 szennyvíztisztító te­lepnél mindenütt törekednek az anaerob rothasztás megvalósítá­sára, amelynek alsó határa 20.000 (lakos egyenérték).- A különböző folyékony iszapok talajba injektálását a növények gyökérzónájában (15-20 cm) hajtják végre.- A kivitt iszapokkal kapcsolatos felelősség térben és időben a szennyvíztisztító telep üzemeltetőit terheli.- A trágyázási hatás méretezésénél a németek a foszfort tartják mértékadónak a hazai nitrogénszámítási módszerrel szemben.- A lakosság meggyőzése a szennyvíziszap mezőgazdasági értéke­sítésével kapcsolatosan az üzemeltetők érdeke. с» Dr. Bartha István 14

Next

/
Thumbnails
Contents