Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1993-02-01 / 1-2. szám

Ünnepségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Pusztító víztől az éltető vízig... 1992. októberében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több jelentős eseményre került sor, abból az alkalomból, hogy a megyében befejeződött a vízművesítési program. Attekinteve a helyi vízelllátás eddigi történetét, azt tapasztaljuk, hogy különösen az 1970. évi árvíz után - amikor 44 Számos-menti településen pusztított az árvíz - a helyreállítási munkálat követően gyorsult fel a társulati úton végrehajtott vízművesítési program, amelynek végrehajtása országosan is példaértékűnek tekinthető. Nem csoda tehát az ünnepélyesség, mely a befejezést övezte. rendezvénysorozat 1992. ok­tóber 16-án kezdődött. Az első színhely Csenger város volt. Az ün­nepségen a helyi, területi és orszá­gos szervek részéről mintegy 50 fő vett részt. Megjelentek az ünnep­ségen néhányan azok közül is (Pó­­tor Pálné, Miskoczi Lajos, dr.Luc­­zay Menyhért és Dávid Mihály), akik több évtizeden át elévülhetet­len érdemeket szereztek a vízmű­társulatok szervezése és eredmé­nyes működése terén. Először ünnepélyes műszaki kon­ferenciát tartottak, melynek előa­dói között ot volt dr.Németh Miklós, a Közlekedési, Hírközlési és Vízü­gyi Minisztérium helyettes állam­titkára, Fazekas László, a Felső-Ti­­sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság ve­zetője, Medgyesi József, a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés elnöke, és dr. Koltay József, a Víz­gazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége Titkárságának helyet­tes vezetője. A műszaki konferenciát követő­en a résztvevők megtekintették Szamostatárfalván az. 1962-1963- ban társulati beruházásban épült községi vízművet. Itt Porkoláb Dá­niel polgármester méltatta a 30 éve üzembehelyezett vízmű jelentősé­gét. Szamostatárfalváról Komlódtót­­faluba vezetett a vendégek útja, ahol a helyi lakosság is szép számmal megjelent. Az árvíz idején sokat szenvedett (és még most is hátrá­nyos” helyzetben lévő) település - jelenleg is építési tilalom van a köz­ségben -vízmüvét dr. Németh Mik­lós, a KHVM helyettes államtitkára adta át Csorvási Gábornak, Kom­­lódtótfalu polgármesterének. 1992. október 22-én a Felső-Tisza­­vidéki Vízgazdálkodási Területi Vá­lasztmány ünnepi elnökségi ülésén emlékeztek meg a víziközmű tár­sulatok meghatározó szerepéről a megye közművesítéseben. Ez alka­lommal többen részesültek az Or­szágos Szövetség (Titkárság) és a Területi Választmány által adomá­nyozott kitüntetésekben és elisme­résekben. Az ünnepségre két rövid történeti összefoglaló készült Történeti áttekintés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közmű vízellátásához (Összeállította: Miskoczi Lajos a Vízügyi Igazgatóság műszaki ta­nácsosa.) Szabolcs-Szatmár megye vízel­látását hosszú ideig a folyómenti településeknél a folyók vize, általá­nosságban a talajvízre telepített ásott kutak biztosították. E vízkész­letek fokozatos elszennyeződése azonban szükségessé tette a mé­lyebben lévő rétegvizek feltárását és fokozatos hasznosítását. A térségben a fúrt közkutak idő­szaka az 1890-es években kezdő­dött, s ezzel a vízellátás tekinteté­ben is új korszak kezdődött. Nagy vívmánynak értékelhető, hogy a századfordulót követő évtizedek­ben minden település rendelke­zett egészséges vizet adó fúrt köz­­kúttal. A vezetékes (közműves) vízellá­tás előfeltételét a villamosítási program végrehajtása tette lehető­vé, ezért a közműves vízellátás kezdetét 1960-tól számíthatjuk. Vencsellő község egy részét ellátó kisvízmű ekkor kezdte meg műkö­dését. Az első (egész települést ellátó) törpevízmű Szamostatárfalván lé­tesült lakossági összefogással (tár­sulati úton). A társulat 1961. no­vember 23-án alakult - a vízmű üzembehelyezésére 1963. évben került sor. A megye vízművesítési prog­ramja három -jól elhatárolható - fejlődési szakaszra bontható. Az első szakaszban - az 1970. évi árvízkatasztrófáig - a társulatokról szóló 1957. évi 48. sz. tvr. lehető­ségeire alapozva - Nyíregyháza város kivételével - társulati formá­­bati valósult meg a települések víz­­művesítése. A lendületes szervező munkának, valamint a vezetékes ivóvíz életkörülményt formáló jel­lege felismerésének köszönhetően a megyében is megindult a vízmű­társulati mozgalom, melynek első eredménye 1967-ben volt, tapasz­talható azzal, hogy nyolc település vízmüveit ekkor helyezték üzembe. A vízművesítési program azon­ban a megyében akkor kapott iga­zi lendületet, amikor a Fővárosi Vízművek fennállásának már a 100. évfordulóját ünnepelte. A jelentős (50 % feletti) helyi erőforrásokat mozgósító társulati vízművesítés 1969. év végéig tö­retlen volt. Az 1970. május 14-i árvízig öszesen 14 település víz­­művesítése valósult meg, s ezzel a megye lakosságának 12 %-át sike­rült vezetékes ivóvízzel ellátni. A második szakaszt az 1970-73- as évek újjáépítési korszaka jel­lemzi. Három év alatt - az árvíz­kárt szenvedett területeken - 23 település gyorsütemű, de egysze­rűsített (technológia nélküli) víz­­művesítése valósult meg elsősor­ban az Országos Vízügyi Hivatal anyagi támogatásából. A közel 130 millió Ft-os program során 133 km ivóvízvezeték épült, mely a megye lakosságának 6%-át érin­tette. A szakasz, befejezésével - 1973-ban - a megye 31 települése

Next

/
Thumbnails
Contents