Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1993-02-01 / 1-2. szám
Ünnepségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Pusztító víztől az éltető vízig... 1992. októberében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több jelentős eseményre került sor, abból az alkalomból, hogy a megyében befejeződött a vízművesítési program. Attekinteve a helyi vízelllátás eddigi történetét, azt tapasztaljuk, hogy különösen az 1970. évi árvíz után - amikor 44 Számos-menti településen pusztított az árvíz - a helyreállítási munkálat követően gyorsult fel a társulati úton végrehajtott vízművesítési program, amelynek végrehajtása országosan is példaértékűnek tekinthető. Nem csoda tehát az ünnepélyesség, mely a befejezést övezte. rendezvénysorozat 1992. október 16-án kezdődött. Az első színhely Csenger város volt. Az ünnepségen a helyi, területi és országos szervek részéről mintegy 50 fő vett részt. Megjelentek az ünnepségen néhányan azok közül is (Pótor Pálné, Miskoczi Lajos, dr.Luczay Menyhért és Dávid Mihály), akik több évtizeden át elévülhetetlen érdemeket szereztek a vízműtársulatok szervezése és eredményes működése terén. Először ünnepélyes műszaki konferenciát tartottak, melynek előadói között ot volt dr.Németh Miklós, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Fazekas László, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője, Medgyesi József, a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés elnöke, és dr. Koltay József, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége Titkárságának helyettes vezetője. A műszaki konferenciát követően a résztvevők megtekintették Szamostatárfalván az. 1962-1963- ban társulati beruházásban épült községi vízművet. Itt Porkoláb Dániel polgármester méltatta a 30 éve üzembehelyezett vízmű jelentőségét. Szamostatárfalváról Komlódtótfaluba vezetett a vendégek útja, ahol a helyi lakosság is szép számmal megjelent. Az árvíz idején sokat szenvedett (és még most is hátrányos” helyzetben lévő) település - jelenleg is építési tilalom van a községben -vízmüvét dr. Németh Miklós, a KHVM helyettes államtitkára adta át Csorvási Gábornak, Komlódtótfalu polgármesterének. 1992. október 22-én a Felső-Tiszavidéki Vízgazdálkodási Területi Választmány ünnepi elnökségi ülésén emlékeztek meg a víziközmű társulatok meghatározó szerepéről a megye közművesítéseben. Ez alkalommal többen részesültek az Országos Szövetség (Titkárság) és a Területi Választmány által adományozott kitüntetésekben és elismerésekben. Az ünnepségre két rövid történeti összefoglaló készült Történeti áttekintés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közmű vízellátásához (Összeállította: Miskoczi Lajos a Vízügyi Igazgatóság műszaki tanácsosa.) Szabolcs-Szatmár megye vízellátását hosszú ideig a folyómenti településeknél a folyók vize, általánosságban a talajvízre telepített ásott kutak biztosították. E vízkészletek fokozatos elszennyeződése azonban szükségessé tette a mélyebben lévő rétegvizek feltárását és fokozatos hasznosítását. A térségben a fúrt közkutak időszaka az 1890-es években kezdődött, s ezzel a vízellátás tekintetében is új korszak kezdődött. Nagy vívmánynak értékelhető, hogy a századfordulót követő évtizedekben minden település rendelkezett egészséges vizet adó fúrt közkúttal. A vezetékes (közműves) vízellátás előfeltételét a villamosítási program végrehajtása tette lehetővé, ezért a közműves vízellátás kezdetét 1960-tól számíthatjuk. Vencsellő község egy részét ellátó kisvízmű ekkor kezdte meg működését. Az első (egész települést ellátó) törpevízmű Szamostatárfalván létesült lakossági összefogással (társulati úton). A társulat 1961. november 23-án alakult - a vízmű üzembehelyezésére 1963. évben került sor. A megye vízművesítési programja három -jól elhatárolható - fejlődési szakaszra bontható. Az első szakaszban - az 1970. évi árvízkatasztrófáig - a társulatokról szóló 1957. évi 48. sz. tvr. lehetőségeire alapozva - Nyíregyháza város kivételével - társulati formábati valósult meg a települések vízművesítése. A lendületes szervező munkának, valamint a vezetékes ivóvíz életkörülményt formáló jellege felismerésének köszönhetően a megyében is megindult a vízműtársulati mozgalom, melynek első eredménye 1967-ben volt, tapasztalható azzal, hogy nyolc település vízmüveit ekkor helyezték üzembe. A vízművesítési program azonban a megyében akkor kapott igazi lendületet, amikor a Fővárosi Vízművek fennállásának már a 100. évfordulóját ünnepelte. A jelentős (50 % feletti) helyi erőforrásokat mozgósító társulati vízművesítés 1969. év végéig töretlen volt. Az 1970. május 14-i árvízig öszesen 14 település vízművesítése valósult meg, s ezzel a megye lakosságának 12 %-át sikerült vezetékes ivóvízzel ellátni. A második szakaszt az 1970-73- as évek újjáépítési korszaka jellemzi. Három év alatt - az árvízkárt szenvedett területeken - 23 település gyorsütemű, de egyszerűsített (technológia nélküli) vízművesítése valósult meg elsősorban az Országos Vízügyi Hivatal anyagi támogatásából. A közel 130 millió Ft-os program során 133 km ivóvízvezeték épült, mely a megye lakosságának 6%-át érintette. A szakasz, befejezésével - 1973-ban - a megye 31 települése
