Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1993-08-01 / 8. szám
Lapról-Lapra Vízügyi igazgatóságunk lapjaiban, hírleveleiben, valamint az ágazat munkája, törekvése alapján figyelmet érdemlő hazai, illetve külföldi (szak)lapokban számos olyan hír, riport, információ, interjú avagy tudósítás jelenik meg, amely gazdagíthatja a szakemberek ismerettárát. A tavaly indult új rovatunkkal ezen lapokból tallózunk. Reméljük, hogy törekvésünk találkozik a szakma szolgálattevőinek igényeivel. Karsztvíz a Velencei-tóba Július 10-én megkezdődött a Velencei-tó régóta várt vízpótlása. A Kincsesbánya melletti rákhegyi vízaknánál kiemelt karsztvízből az idén 2,5 millió, a következő két évben pedig hét-nyolc millió köbmétert vezetnek a tóba. Lassan már négy éve, hogy a tó sorsáért aggódók az első figyelmeztetéseiket, felhívásaikat megfogalmazták. Közben a víz fokozatosan apadt; a két évvel ezelőtti nyáron a felszínén a kék algák is megjelentek, s akkor ősszel a tó szintje alig haladta meg a 80 centimétert. (Jelenleg 92 centiméter a vízszint, ami a szakemberek szerint aggasztóan alacsony.) Sokáig eredménytelen tárgyalásokat tartottak a tó körüli üdülőterület jövőjéről. A döntő kérdés az volt, honnan teremtsék elő a sürgős vízpótláshoz szükséges pénzt. Előbb az érdekelt minisztériumok egyezsége hiányzott a megnyugtató döntéshez, később az önkormányzatok anyagi hozzájárulása volt kétséges. A bizonytalanság éreztette hatását a tó környéki ingatlanpiacon is. Igazi áttörést az idén február 11-én született, a tó vízpótlását biztosító kormánydöntés hozott. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy jelenleg lényegében kihasználatlan hálózat, illetve 6,1 kilométeres új vezeték segítségével engedik a karsztvizet a tóba torkolló Császár-patakba. A mesterséges pótlás havonta körülbelül két centimétert emel a vízszinten, igazán számottevő hatása jövőre lesz érzékelhető. A beruházás teljes befejezésének határideje augusztus 31., összege pedig 169 millió forint, amit az érdekelt minisztériumok állnak. Az üzemeltetés további 35 millióját a tó környéki önkormányzatok fizetik. A következő évek üzemeltetési költségeinek 80 százalékát központi, a fennmaradó részt pedig helyi forrásokból finanszírozzák. (Népszabadság) Befürödtek a gyógyfürdők? Több gyógyfürdőt is be kell zárni a közeljövőben, ha az intézmények anyagi támogatását nem sikerül megoldani — mondta Horváth Gábor, a Magyar Fürdőszövetség elnöke. Az ország 46 gyógyfürdőjét tömörítő szövetség elnöke szerint az intézményekre vonatkozó tb-rendelet az összes fürdőt kellemetlenül érinti: mintegy 40-50 százalékos forgalomkimaradást okoz. A tb tavalyi 950 milliós támogatása ugyan idén is rendelkezésre állna, de egy márciustól életbelépett miniszteri rendelettel csak a keret közel harmadát sikerül felhasználniuk. A tb és a fürdők kétoldalú szerződést kötöttek, de a tb diktálta az árakat — állította Horváth Gábor, majd hozzáfűzte: a fürdők működőképességének fenntartásához a szerződésben foglalt összeg másfélszeresére van szükség. A 22 fővárosi gyógyfürdő és a tb között ráadásul nem jött létre szerződés. Horváth hangsúlyozta: mindenképpen szeretnének egyezségre jutni a tb-vel, különben be kell zárni a fürdőket. ^ (Népszabadság) Robot a szennyvízcsatornában A világon mindenütt komoly gondot jelent a szennyvizek kezelése és a csatornák állapota, amellett a csatornák felügyelete és tisztítása sem tartozik az eszményi munkák közé. A feladatok nagyságát jól érzékelhetjük, ha meggondoljuk, hogy például az egyesített Németországban több mint egymillió kilométer a közületi és magán-szennyvízcsatornák hossza. Érthető, hogy igen nagy érdeklődés kíséri a berlini IPK Fraunhofer Intézet és a német BCA cég által közösen kifejlesztett automatikus csatornaellenőrző rendszert, amely a modem villamos hajtástechnika, a feladathoz különlegesen kialakított érzékelők és a számítógépes képfeldolgozás szellemes kombinációjaként jött létre. A csatomarobot egy hatkerekű, kerekenként meghajtott és elakadásgátló szabályozással ellátott, rendkívül jól manőverező szerkezet, amelyet speciális, könnyű kábelcsatlakozása az indítási helytől számítva 500 méter hosszan enged behatolni a csatornába. A robot nem szűkölködik elektronikában: van rajta két számítógép, egy sereg érzékelő, hat vezérelt motor, egy digitális videokamera. A kezelő a föld felszínén egy kocsiban ül, ahol képernyőn figyeli a földalatti robotot és botkormánnyal tud közbeavatkozni. A meglehetősen drága berendezés gazdaságosságát jelentősen növeli, hogy a rendszer igen kiterjedt „szellemi” szolgáltatást is tud nyújtani automatikus kárfelismerő és -analizáló eljárásaival. A föld alatt járó szerkezet által továbbított képeket a számítógépek naprakészen kiértékelik, és a javítási munkákhoz azonnal felhasználható, pontos kárelemzési jegyzőkönyvet adnak. (Népszabadság) Szigorítások a Tisza-tó környékén is (Úszóstégek: csak kijelölt helyeken...) Már az elmúlt évben is megnőtt a rongálás, a szemetelés, a vadkempingezés a Tisza-tó környéki településeken. Erre a figyelmeztetésre reagálva — a természet megóvásának szándékával — az érintett önkormányzatok, valamint a Magyar Horgászok Országos Szövetsége a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatósággal egyetértenek abban, hogy a vízparti életet szabályozott keretek között tartsák. Vízgazdálkodási •' » .1»TMШ TÁRSULATOK TANÁCSADÓJA Biotechnológia és Környezetvédelem MA ÉS HOLNAP ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREK A MINDENNAPOK GYAKORLATÁBAN 16
