Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1993-02-01 / 1-2. szám

•Jagyszöllőstől - Aradig, illetve a Ma­os, Berettyó, Sebes, Fekete és Fehér vörös mentén, az erdélyi hegyek lá­­láig terjedő, országos szintezési háló­­atot alakítottak ki. Vízhozamméréseket is végeztek: í Körösökön, a Berettyón és mellék­­ízfolyásain 24 helyen, a Tiszán 8 íelyen, a Maroson egy helyen. A kő­éi hat évig tartó körösvidéki mun­­ákban hosszabb-rövidebb ideig öbb mérnök dolgozott. Ezek közül a egtehetségesebb a fiatal Vásárhelyi Jál volt. A törökök által középkori állapotba ásszasüllyesztett körösvidék volt a ví­­rmérnökök legnehezebb terepe, duszár e nagy munkát - emberfeletti ramban hajtva magát és munkatársait - 1823-ban fejezte be. Összesen 70 db tagyméretű 42x63 cm méretű térkép­­apót készítettek, minden korábbi ha­­:ai munkát felülmúló pontossággal, 1.000 Ft költséggel. FOLYTATÁS A DUNA MENTÉN A Körösvidék felmérése után - 4uszár rátermettségét elismerve - a Duna-mappáció vezetésével bízták neg. A térképezési munkálatok elvég­­:ésére létrehozták a Duna-térképésze- i Hivatalt. A munkák 1824 tavaszán kezdődtek és folyamatosan haladtak :lőre. A Duna medrének és árteriile­­ének felvétele a Körösökön szerzett apasztalatok alapján hatalmas, de négis rutinmunka volt. Nehezebb feladat volt a vízhozam nérések megoldása, a nagy vízsebes­­;ég és a vízmélységek miatt. Huszár 11 mérnök munkáját vezette, egye­­liilálló hozzáértéssel. 1535 lapnyi íelyszínrajzot, kereszt - és hosszszel­­/ényt készítettek a Dunáról. Ezek íemcsak a meder szélességi és mély­­;égi adatait tüntették fel, hanem a 'íz sebességét is. Hosszú gyakorlata dapján Huszár szintező műszert is ervezett, állványzattal és mikrómé­­eres csavarral, kezdeményezésére tevezették a tízes számrendszert a ;zintezőléceken s általában a geodé­ziai gyakorlatban. Huszár puritán tudós volt, akit sakis a munka, a kitűzött cél mielőb­bi elérése érdekelte. Beosztottjaitól s ugyanezt követelte. Emiatt saját rév ekjei, beosztott ifjú mérnökei kö­zött néliányan ellenlábasai lettek. Az 1805-1810 évi Nyugat-Európai anulmányútjain a népek öntudatra ébredése, a forrongó eszmék, a hala­dás útjának lázas keresése nagy hatás­sal voltak reá. De ez történt országosan is 1825. november 3-án a magyar or­­szággyűlés alsótáblájának kerületi ülé­sén Felsőbüki Nagy Pál, Sopron me­gye követe a magyar nyelv ügyét szor­galmazta lelkesítő beszédben. Ugyan­ekkor Széchenyi István egy esztendei jövedelmét ajánlotta fel erre a célra, megvetve a Magyar Tudományos Akadémia alapját. Huszár is pártolója lett a hazai irodalomnak és nyelvújí­tásnak. A Helytartótanács rendelkezé­se ellenére - hazafias lelkesedésből - 1827. március 20-án a Duna-mappáció jelentőségéről és a munka állásáról szóló terjedelmes jelentését, nem a kö­telező latin vagy német nyelven, ha­nem magyar nyelven terjesztette fel. Ezután a politikai okok és a szolgálati Huszár Mátyás szabályzat megszegésén bőszült oszt­rák Rauchmüller építési főigazgató (és helyettese Ekler) többé már nem ke­zelte nélkülözhetetlennek . A követke­zőkben egy veszedelmes éleslátásu ön­tudatos magyart láttak Huszárban és gondosan kidolgozott hajszát indítot­tak ellene. VISSZA NAGYVÁRADRA - MEGALÁZTATÁSOK Hat évi dunai munka után, a mun­kálatok befejezése előtt a nemzeti ér­zelmű Huszárt leváltották és a Körös­szabályozás igazgató mérnökeként visszahelyezték Nagyváradra. A dunai munkálatoknál helyére, 1829. április 14-én tanítványa és munkatársa, a ki­váló szakemberré vált Vásárhelyi Pál került. Huszár 1829. október 15-én érkezett Nagyváradra. 1830. év őszén felmentették eddigi munkaköréből és a kerületi mérnöki hivatal v vetésével bízták meg. A vízügyek végzését Var­ga Jánosra bízták, Huszárnak 'z egyéb mérnöki munkák maradtak. / mél­tánytalanságok megtörték és egvre jobban kiütközött rajta a korábbi meg feszített munka hatása. Fiirdőről-für­­dőre járt, de elhatalmasodó szívbaján az orvosok sem tudtak segíteni A leg­nagyobb magyar geodéták és vízimér­nökök egyike mellőzve, anyagilag hát­térbe szorítva, teljesen elfeledve halt meg 1843. március 10-én Nagyvára­don. A Velence városrész temetőjében temették el. Ezt a temetőt 1932-ben városfejlesztési okok miatt felszámol­ták. Csontjai a Rulikov köztemetőben, tömegsírba kerültek. A FELEDÉKENY UTÓKOR EMLÉKEZETÉBE Húszai Mátyás neve tehát már éle­tében megkopv u és halála után lassan a Körös-vidéken, később az egész or­szágban elfelejtették. Pedig Beszédes József után idő­rendben az első nagy vízimérnökünk Huszár Mátyás volt. О alapozta meg Vásárhelyi Pál nagyszerű munkássá­gát a körösi, illetve a tiszai munkála­tokban és a Duna-mérésben-is közvet­len elődje ''olt. Neve mégis sokkal ke­vésbé ismert, mint a két nagy vízimér­nöké sőt sokkal kevesebbet tudunk róla , mint munkássága után megér­demelné. Huszár Mátyás életét és munkássá­gát csak a legutóbbi időben tárta elő a technikatörténeti kutatás, és talán azért nem korábban, mert születési és eltemetési helye is több mint hetven éve az országhatáron kívülre került. 1964-ben a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és az Országos Vízügyi Fői­gazgatóság a kishortobágyi csárda é­­piiletén Huszárnak és két mérnöktár­sának emlékére emléktáblát helyezett. A Körösvidékről 1823-ból készült víz­rajzi értekezését 1985-ben Gyulán közreadta Körös-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság. Beszédesről és Vásárhelyiről több felé az országban szobrokat és emlék­táblákat helyeztek el, utcák és terek kaptak róluk nevet. Huszár Mátyás az első önálló emléktáblát fogja kapni, amikor Gyulán halálának 150. évfor­dulóján megemlékeznek róla, hogy folyamszabályozási és az ármentesíté­seket megalapozó munkásságát ne fe­ledhessük el. =» Gőg Imre 15

Next

/
Thumbnails
Contents