Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 3. szám
m EGY VÁROS NEM HAGYJA MAGÁT Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter látogatása Hódmezővásárhelyen azért is példaértékű volt, mert e látogatáson a miniszter kíséretében ott volt az OVF főigazgatója is. Dr. Rapcsák András polgármester a város képviselőtestületével együtt fogadta a delegációt. A rövid városnézés, a mártényi holtág megtekintése jó bevezető volt a helyenként szenvedélyes hangú ismertetőkhöz, melyre a polgármesteri hivatalban került sor. Ami látszott. A város a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben sem hagyja magát. Megoldás útján a belterületi vízrendezés (1994-i évente több tízmilliót áldoznak rá). Megegyezés született a helyi szervek között a város víz-, és csatornalétesítményei tulajdoni (és üzemelési) kérdései tekintetében. A szennyvíztisztító telep tervezésére és kivitelezésére kiírt pályázatot - előnyös kondíciókkal - egy svájci cég nyerte el. Kezdeményezték a Tisza holtágak tulajdonba vételét, de a tárgyalások még nem zárultak le. Nem rejtették véka alá a város vezetői: a feladatok megoldásához állami segítséget várnak.: Szenvedélyes kritika hangzott el a város műemlékvédelmével is foglalkozó OMF munkájáról. Keresztes K. Sándor miniszter - megköszönve a meghívást - rámutatott:- a holtágak területe természetvédelmi terület, így annak önkormányzati tulajdonba adását az állam nem tartja célszerűnek, a hasznosításban azonban ésszerű megoldásra kell törekedni.- a város műemléki helyzete felülvizsgálatot igényel. A vízgazdálkodási kérdésekre - a miniszter felkérésére - az OVF főigazgatója reagált. Elmondta: dicséretes a város vízrendezési programja. A szennyvíztelepek építésére választott technológia korszerű. Az ezzel kapcsolatos céltámogatási igény - mindkét minisztérium részéről támogatásra érdemes. A holtágak frissvízpótlásának megoldását a vízügyi igazgatóság segíti, de az üdülőterületet tovább nem szabad terhelni. A találkozót követő fórumon (melyen a helyi újságírók is részt vettek) a miniszter rövid, őszinte válaszokat adott a felvetődő kérdésekre. A csongrádi vízlépcsővel kapcsolatos kérdésre az OVF főigazgatója válaszolt: a megvalósítás nincs napirenden. HÍREINK ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK AZ OVF SZERVEZETÉBEN Kérdéseinkre Dr. Szanati Henrik, az OVF igazgatási főosztályának vezetője válaszol. VT.: Mi indokolja a szervezeti változtatást? Dr. Szanati: Az OVF megalakulását követő időszak nem igazolta a korábbi irányítási elképzeléseket (például vagyonpolitika és privatizáció, személyi feladatok...), ezért ezeket a főosztályokat meg kellett szünetni, megmaradó feladataikat más főosztályokhoz kellett helyezni. VT.: Részletezné? Dr. Szanati: Szívesen. A maradó privatizációs feladatok a gazdasági főosztályhoz, a személyügyi és oktatási tennivalók az igazgatási főosztályhoz kerültek. VT.: És a kutatás, műszaki fejlesztés? Dr. Szanati: Ezeket a feladatokat a vízgazdálkodási főosztályon belül végzik ezután. VT.: Milyen változások történtek még és miért? Dr. Szanati: Az OVF vezetése úgy látta, hogy az OVF gazdasági feladatait célszerű a gazdasági főosztályon belül végezni, így az igazgatási főosztályról a gazdasági osztály a gazdasági főosztályba integrálódott. A vízminőségi kárelhárítási szolgálat - a vízkárelhárítás egységes végzése érdekében az árvízvédelmi és folyamszabályozási főosztályon belül tevékenykedik. VT.: Úgy hallottuk, hogy a tájékoztatási osztály is megszűnt. Dr. Szanati: Az osztály ugyan igen, de a feladat nem. A tájékoztatási ügyek az igazgatósági főosztályhoz kerültek. A korábbi saíjtóosztály vezetője az OVF sajtóreferenseként működik. VT.: Ilyen intézkedés nem jár konfliktusok nélkül. Dr. Szanati: Arra törekedtünk, hogy az átalakítás a legkevesebb konfliktussal járjon. Reméljük sikerült. VT.: Mikor léptek életbe az intézkedések? Dr. Szanati: 1992. április 1-től már így dolgozunk. Vt.: Nem babonásak? Dr. Szanafl: Ha azok volnánk, más időpontot választunk. VT.: Mennyire végleges ez a szervezeti módosítás. Dr. Szanati: Erre, ma nem hiszem, hogy bárki nyilatkozni tudna. Mi úgy látjuk, hogy ez a lépés az első a korszerű vízügyi irányítás kialakításához. Vt.: Úgy legyen. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK A DMRV-NÉL Farkas Vince igazgató meghívására Roszik Gábor, Kiss Róbert és Dr. Szét Péter országgyűlési képviselők 1992. április 23-án látogatást tettek a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatnál. A kötetlen baráti beszélgetésen - melyen a vállalat általános helyzetén kívül szó esett a lehetséges új üzemeltetési formákról is - részt vett Dr. Fábián Zsolt, Gödöllő város alpolgármestere és Perecsi Ferenc, az OVF főigazgatója. MINISZTERÜNK A VÍZÜGYRŐL 1992. április 5-én nem mindennapi eseménynek adott otthont a Budapesti Műszaki Egyetem. Az MDF által rendezett összejövetelen népes hallgatóság előtt a kormány elnöke Dr. Antall József mellett felszólalt Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési, Siklós Csaba közlekedés, hírközlési és vízügyi, valamint Dr. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter. Bevalljuk, örömünkre szolgált Siklós Csaba miniszter úr értékelése, amelyben kiemelte a vízigek törekvéseit a hazai vízügyi szolgálat (e speciális infrastruktúra) fejlesztésében és működtetésében. A kétségtelenül meglévő hibák ellenére jól esett az elismerés. KÖLTÖZIK A HIVATAL Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter megállapodása alapján 1992. április 1-vel az OVF újabb szervezeti egysége költözött át a Fő utcából a Márvány utcába. A vízrendezési, társulati és környezetvédelmi , valamint a vízgazdálkodási főosztályok után most a vízellátási és csatornázási főosztály munkatársainak kellett csomagolni. Mint az érintett kollegáktól megtudtuk, nem igazán fűtötte őket a lelkesedés (ki szereti, ha a megszokottból mozdulni kell), de - becsületükre legyen mondva - fegyelmezetten végrehajtották a feladatot. Legfeljebb halkan megkérdezik:- Tessék mondani, ez már végleges? Kérdésükre nehéz válaszolni.
