Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 3. szám
általuk megkötött kétoldalú „Moll"-k közül a legeredményesebbnek a magyar féllel kialakítottat tartják. A holland tapasztalatok hasznosságát az OVF főigazgatója - Perecsi Ferenc úr - által vezetett küldöttség közvetlen benyomásai is igazolták. A látogatás programját régi partnerünk, dr Jan Leentvaar úr, a Magyar-Holland Vízügyi Közös Bizottság társelnöke, a RIZA tudományos igazgatója szervezte. A program folyamán többek között alkalom nyílott közvetlen megbeszélésekre dr. deJongúrral, a RIZA főigazgatójával, J. Hooglandúna\, a Rijkswaterstaat Vízgazdálkodási Főosztálya vezetőjével, J.P.A. Luiten úrral, a PAWN project szakértőjével és a RIZA számos munkatársával. Az előzetes programnak megfelelően Lelystadban a Rijkswaterstaat Belföldi Vízgazdálkodási és Szennyvíztisztítási Intézetében (RIZA) részletes tapasztalatcserére került sor a holland vízgazdálkodási politikáról. A természetföldrajzi körülményeknek megfelelően Hollandiában a vízügyi feladatok szorosan kapcsolódnak a belvízi hajózás biztosításához. így a központi kormányzatban a vízgazdálkodási feladatok többsége a Közlekedési és Közmunkaügyi Minisztérium felelőssége. A minisztériumon belül a vízügyekért egy külön operatív főigazgatóság az un. Rijkswaterstaat a felelős. Megjegyzendő, hogy a „waterstaat" általános kifejezés, ami felöleli a vízgazdálkodás, vízi-szállítás és közlekedés összes infrastruktúrális ügyét. Ilyen, a hazaihoz viszonyítva szélesebb tartalommal végeznek vízgazdálkodási teendőket a holland központi-, tartományi szervezetek és a társulatok. Hollandia 1968-ban kiadott első Vízgazdálkodáspolitikai Irányelve (First National Policy Document on Water Management) kiemelt fontosságot tulajdonított az árvízvédelemnek, a vízügyi infrastruktúra fejlesztésének és az édesvízkészletek biztosításának. A 70-es illetve a 80-as években mind inkább előtérbe került a vízminőségvédelem kérdése. Ugyancsak komoly gondokat okozott a talajvízszint-csökkenés okozta dehidráció. Ezek figyelembevételével készült a 2. Policy Document 1984-ben. A 3. Vízgazdálkodás-politikai Irányelvek az integrált vízgazdálkodás igényeinek megfelelően készültek az 19901994 közötti időszakra. A legutóbbi irányelv-gyűjtemény egyaránt figyelembe veszi a fenntartható fejlődésre vonatkozó ökológiai követelményeket, a biztonsági (árvízvédelmi) szempontokat, a mezőgazdaság, a vízellátás és valamennyi gazdasági szektor érdekeit. A vízi ökoszisztémák jellemzésére az AMOEBA (A general Method of Ecological and Biological Assesment) módszert alkalmazzák. Hatvan növény és állatfaj elterjedtségét viszonyították a viszonylag háborítatlannak minősített referencia évekhez (a tengervíz esetében 1900-hoz, a folyók esetében az 1930hoz). Az irányelvek kidolgozásakor matematikai modellek alkalmazásával több változatban politikaanalízist végeztek. A PAWN-project kidolgozásában amerikai tapasztalatokra támaszkodva a Delft Hydraulics és a RIZA működött közre a Rijkswaterstaat irányításával. A kormány, valamint a parlament számára végzett döntéselőkészítő munkát project szervezetben az összes érdekelt fél bevonásával végezték. Nagy hangsúlyt fektettek a közvélemény folyamatos tájékoztatására is. A PAWN projectért első helyen a közlekedési és közmunkaügyi miniszter volt a felelős. A lakásügyi, területfejlesztési és környezetvédelmi miniszter, továbbá a mezőgazdasági, természetvédelmi és halászati miniszter részleges felelősséggel működött közre a dokumentumok kidolgozásában. A nemzetközi együttműködés szempontjából a holland vízügy számára kiemelt fontosságú feladat a Rajnai Akcióprogram végrehajtása, a folyóvizeket terhelő szennyezések csökkentése. A RAP leltárban szereplő szennyező bebocsátásokat 50 százalékkal tervezik csökkenteni. A program végrehajtását az évenkénti miniszteri konferenciák alkalmával ellenőrzik. Az Északi-tenger és a Watt-tenger (Waddenzee) védelme érdekében Hollandia aktívan közreműködik az Északi-tengeri Akcióprogram végrehajtásában is. A kétoldalú kapcsolatokban kiemelten kezelik a Maas és a Schelde határvizeivel kapcsolatos kérdéseket. Ennek érdekében államközi megállapodást szeretnénk elérni Belgiummal. A Lelystad-i megbeszéléseket követően az OVF küldöttsége szemleúton vett részt az Alsó-Rajna Amerongen-Arnhem közötti szakaszán. Amerongennél megtekintettük az Alsó-Rajnán (Niderrijn) épített három nagy zsilip egyikét. Az Arnhemi RIZA részleg képviselője Havinga úr tájékoztatást adott az Alsó-Rajna (Niderrijn) árvízvédelmi és folyamszabályozási jellemzőiről. Hollandiában a folyók karaktere és vízgazdálkodási jelentősége lényegesen eltér a Duna vagy a Tisza jellemzőitől. A Rajna és a Maas torkolatközeli szakaszukon több egymásba kapcsolódó ágra szakadnak, így előtérbe kerülnek a vízkormányzási feladatok. Ez jellemző a folyószabályozási feladatokra és az árvízvédelmi művek építésére egyaránt. Az intézményes vízügyi kapcsolatok létrehozásának 10. évfordulója alkalmából örömmel állapítjuk meg, hogy a jó szakmai együttműködés közvetlen emberi kapcsolatokat is eredményezett. Mindez nagyban hozzájárult egymás problémáinak jobb megértéséhez, megismeréséhez. Papp Kálmán 1 Л
