Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 3. szám
Az elmúlt években ennek jegyében fejlesztette frissvízrendszerét a Sarkadi Cukorgyár és folytatja ezt ma is. Példaként megemlítve: a földmedrű, nehezen kezelhető hűtőtó-rendszert kibetonoztuk, gépi gerebet építettünk be uszadék kifogására, és vízporlasztással működő hűtőberendezést alkalmazunk. A szivattyú-állomásokat felújítottuk, korszerűbb gépeket telepítettünk. Indikciós mennyiségmérés tájékoztat a vízfelhasználás pontos mértékéről. Szennyvízkezelés Az ipari szennyvízkezelés az előbbieknél is nagyobb feladatot állít(ott) a vállalat szakemberei elé. Műszaki, gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok, sőt elvárások késztették a cukorgyárat a problémakör komplex megoldására. A korábbi rendszer műszaki avultsága és tökéletlensége, a lehetőségeket túlnövő mennyiségi igények nem biztosították kellő szinten a kezeletlen állapotban környezetére káros hatalmas tömegű szennyvíz biztonságos kezelését, elhelyezését. Az élővíz szennyezése elkerülhetetlen volt, amit a vízügyi hatóság magas bírsággal sürgetett. Ennek a továbbiakban már tarthatatlan helyzetnek a feloldására program készült, amely 1976-ban indult el. A tervkészítés, a kísérletek és kutatások időszaka megalapozta a következő fázist, mely a megvalósítást jelentette több ütemben. 1983-ban elnyertük az OVH Vízügyi Alap támogatást, mely 23 millió forint vissza nem térítendő összeggel segítette a tervek megvalósítását. A három éves időszak lehetőséget nyújtott az alábbiak megvalósítására: az ipari frissvíz hűtőtér endszer teljes felújítására, a hűtővízrendszer beépítésére és mozgógereb telepítésére; a kommunális szennyvíz leválasztására az iparitól, a központi tisztítótelep bővítésére; ülepítőtavak kialakítására, az ülepített szennyvíz visszavételezésének kiépülésére; az ipari szennyvíztároló medencék felújítására, a kapacitás megnövelésére. Ezek a munkálatok megteremtették a lehetőséget arra, hogy az ipari szennyvíz kezelése és tárolása jól kézben tarthatóvá vált, ami egyben a befejező fázis terv szerinti előzményét jelenti. 1986-ban fogtunk hozzá a program befejező részéhez. Ennek lényege, a kezelt és tárolt ipari szennyvíz elöntözése nyárfával telepített elöntöző telepen, amikor is a talajon megszűrt víz olyan kémiai, biológiai és fizikai tulajdonságokat nyer, amely az élővízi bevezetésre alkalmassá teszi. A négyéves időszak alatt - 1988-ban ismét OVH Vízügyi Alap támogatást élvezve - kialakítottuk a 46 hektár területű nyárfás szennyvízelöntöző telepet. A területrendezett, alagcsövezett nyárfás szűrőmező lényege: a tárolt szennyvizet megfelelő műtárgyak segítségével elöntözzük a területen, a talajon átszűrődve megtisztul, a dréncsövek a szűrt vizet összegyűjtik egy árokrendszerben, amit szivattyúzással a Fekete Körösbe átemelünk. A területre telepített nyárfa az öntözés hatására intenzíven nő, a párologtatásban segít, és 16 év múlva jelentős kitermelést tesz lehetővé. Az öntözőtelep elsődleges haszna: a szennyvízbírság mintegy tizedére csökkent. A telepen 1989 októberétől -1990 májusáig próbaüzem folyt, s ennek alapján a Vízügyi Igazgatóság meghatározta a végleges működtetés feltételeit. A próbaüzemi időszak eredményeit, ezzel a telep legfontosabb működési paramétereit az alábbiakban mutatjuk be. A szennyvízre jellemző értékek: A kémiai oxigénigény (KOiK) nyers szennyvíznél: 3890 mg/l (átlagos érték) kiöntözésig tárolva: 648 mg/l szennyvízelöntöző telep után: 111 mg/l A biológiai oxigénigény (BŐIK) nyers szennyvíznél: 2250 mg/l kiöntözésig tárolva: 423 mg/l szennyvízelöntözés után: 55 mg/l Szervesanyag terhelés nyers szennyvíznél: 6720 mg/l kiöntözésig tárolva: 2300 mg/l szennyvízelöntözés után: 810 mg/l A három jellemző adat jól szemlélteti a szennyvízkezelés egészének és az öntözőtelepnek a hatékonyságát. Azok az eredmények, melyeket a fenti paraméterek mutatnak, a vállalat gazdálkodása szempontjából előnnyel bírnak. Az öntözés bevezetésével a szennyvízbírság mintegy tizedére csökken, nem kell számolni környezeti bírsággal sem. Ezen túlmenően a vágásérett faállomány kitermelése utáni bevétel az üzemeltetési költséget is részben csökkenti. A Sarkadi Cukorgyárnál végrehajtott 15 éves vízgazdálkodási-fejlesztési program eredményeként a vízzel való gazdálkodás spontán jellege tudatos tevékenységgé változott. A 115,5 millió forintot jelentő fejlesztés megnyugtatóan rendezni látszik a Sarkadi Cukorgyár vízgazdálkodási helyzetét, nemkülönben a térség környezetvédelmi gondját is. Várkonyi Zoltán ч I
