Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 2. szám
A vízügyi informatika fejlesztése I. A személyi számítógépek megjelenése a hazai piacon a ’80-as években, majd ezek minden elképzelést meghaladó gyors ütemű fejlődése lehetővé tette, hogy a Vízügyi Igazgatóságok saját feladataik megoldására széles körben alkalmazzák e gépeket, sőt az e területen legaktívabbak már helyi hálózatok kialakítására is vállalkozhattak. A vízgazdálkodás állami irányítási és végrehajtási rendszerében bekövelkezett ismert változások, a társadalom vizekkel, vízgazdálkodással kapcsolatos jogos információigénye sürgető szükségességgel vetik fel a szakmai döntéselőkészítés, szakigazgatás és felügyelet, valamint a megváltozó vízügyi szervezet irányítását segítő információs háttér újragondolását. Azaz egy korszerű számítógépes informatikai koncepció kidolgozását és végrehajtásának megindítását. Az önálló alkalmazási lehetőség fokozottan veti fel a koordináció és az ágazati egységes megoldások szükségességét, ennek halogatása később már ellehetetlenítheti az országos rendszerek kialakítását. Informatika - ma 1991. második felében kérdőíves és interjús részletes helyzetfelmérést készítettünk a VIZIG-ek számítástechnikai helyzete, terveik feltárása, az együttműködés lehetséges formáival kapcsolatos, elképzeléseik érdekében. Megtudtuk, az utóbbi évek központi irányításának többszöri átszervezése nyomán a Vízügyi Igazgatóságok, gyakorlatilag magukra maradva, egyéni ambíciók és lehetőségeik által behatároltan fejlesztették informatikai hátterüket. Napjainkra így az egyes igazgatóságok egymástól erősen eltérő szintre jutottak, de a jelentős központi támogatások elmaradásának következtében a 80-as évek végén még országosan jó helyzetben lévő vízügyi számítástechnika területén jelenleg erőteljes lemaradás tapasztalható:- A felmérés idején a 89 százalékban IBM kompatibilis gépekből álló számítógéppark felét 1988-ban, vagy ezelőtti beszerzésű, korszerűtlen öreg gépek (PC-к, XT-k, kis memóriájú AT-286-osok) alkották, melyek a mai korszerű szoftverek alkalmazására egyre kevésbé alkalmasak.- A korszerű hálózatkiépítést és az új generációjú programrendszerek futtatását lehetővé tevő AT-486-os egyáltalán nem volt, de van olyan VÍZIG, ahol még AT-386-ost sem találtunk.- Csupán a gépek 11 százaléka mondható korszerűnek, melyben 1 MB-nál nagyobb RAM, matematikai társprocesszor, és nagy felbontású grafikuskártya is található.- Hasonló a helyzet a nyomtatókkal, melyeknek 83 százaléka elhasznált, 9 tűs matrlx-nyomtató, lézernyomtató összesen őt van.- A számítógépes hálózatok terén jobb a helyzet: mindössze négy Igazgatóságon nincs hálózat kiépítve, igaz, a hálózatokba csak a gépek egynegyede van bekötve.- A távadatátvitel gyakorlatilag megoldatlan, mindössze öt helyen működik összesen 12 darab telefon-modem, de ezek sem a legkorszerűbb adatátviteli eszközök közül valók.- A szoftverek terén még a hardverekhez képest is lesújtó helyzet alakult ki. A saját kategóriájában korszerűbbnek nevezhető szoftverekből csak elenyésző számú jogtiszta példány van, ha egyáltalán van. Megállapítható, hogy még a napi munkához feltétlenül szüksé22 ges egyszerűbb programok sincsenek meg kellő számú jogtiszta és dokumentált példányszámban. A felmérés során megkérdeztük a számítástechnikai összekötőket, hogy a szoftverek főbb csoportjaiban milyen típusokat ajánlanának ágazati beszerzésre és alkalmazásra. Rendkívül heterogén kép alakult ki, melynek alapvetően az az oka, hogy az ajánlások többnyire a kipróbált rendszerekre vonatkoztak, kipróbálni pedig a véletlen és eseti úton használatba került szoftverekre volt mód. A kollégák alig ismerik a szoftverpiacot, a legújabb eredményeket, javaslataik a megszokott szoftver általánosítására irányultak, (10 féle adatbázis kezelőre, 7 féle fordító programra, 6 féle operációs rendszerre, 5 féle szövegszerkesztőre, 5 féle táblázatkezelőre... érkezett javaslat, melyet még a feladatok sokrétűsége sem indokol.)- Az alkalmazásokat jellemzően 50-50 százalékban műszaki és ügyviteli alkalmazások teszik ki, mivel a számítógépesítés az ügyvitel területén kezdődött és fejlődött dinamikusabban, ezért kívánatosabb lenne, ha ez az arány növekedne a műszaki alkalmazások javára. A rendszeresen használtnak minősített 217 szoftver közül mindössze huszonhetet jelöltek meg, mint olyat, amelyet a 4 ágazati szinten elvileg egységesen használt információs rendszerhez tartozónak lehet minősíteni. A többi egyedi, helyi igényt elégít ki. Gyakorlatilag ahány szervezet, annyiféle közgazdasági, munkaügyi, bérszámfejtési, igazgatási, statisztikai, szakágazati nyilvántartási program van, ezek 44 százaléka saját készítésű, a többi külső szervezettől vásárolt, rendelt. Az is csak elvétve fordult elő, hogy a valamelyik vízügyi szervnél készült és bevált programot mások is átvegyenek, alkalmazzanak. Ennek megfelelően a gazdasági és igazgatási változások követésével is az egyes szervek maguk küszködnek.- A legváltozatosabb a helyzet a szakemberellátottságban: az 1-2 fős „lelkes" amatőr csoporttól az önálló szervezeti egységként profi hardveresekkel és szoftveresekkel felfegyverzett formációkig különböző felkészültségű és helyzetű egységek találhatók az igazgatóságokon, de mindenhol találhatók a szakfőosztályok dolgozói között a számítástechnikát értő és azt eszközként alkalmazni tudó munkatársak.
