Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 1. szám

Jelenleg kidolgozás alatt van az a pályá­zati feltételrendszer, amelynek alapján a tár­sulatok beruházásaikhoz VA támogatást kap­hatnak. A fenntartáshoz, üzemeléshez -1992- től - normatív alapon kapnának támogatást a társulatok. A társulatok sajátos jellege a megválto­zott gazdasági, tulajdonosi körülmények mind sürgősebbé teszik az új társulati tör­vény kialakítását, Ezért az új társulati törvény téziseinek kidolgozására 1992. januárjában az OVF vezetésével team alakult. A bizott­ság feladata, hogy a már említett megvál­tozott körülményeket figyelembe véve - de megtartva a társulati forma előnyeit-, meg­határozza azokat a paramétereket, ame­lyek a vizekről szóló törvénnyel egyidőben parlament elé kerülő társulati törvény alap­kövét adják. A tézisek összeállításánál né­hány „sarokpont" rögzítésre került. Ilyen pél­dául (többek között):- a vízgazdálkodásnak, a vízügynek a tár­sulatokra a jövőben is szüksége van, a társu­lat a vízügyi ágazat szerves része,- a társulat - továbbra is - vízgyűjtő-terület­re szerveződhet,- a társulati tag az érdekelt lehet,- a többségi akarat érvényesülése (kény­szerérdekeltség megtartása) elengedhetet­len,- a társulat célhoz kötött gazdálkodást folytat, feladatra létrehozott, küldetése van, nem piacorientált szervezet. Az új törvény készítése során az állami irá­nyítás és felügyelet, valamint az ellenőrzés tartalmi kérdéseit is át kell tekinteni. Ennek eredményeként - mind elvi, mind gyakorlati szempontból - átfogóan és a társulati sajá­tosságokra is figyelemmel, világosan meg kell határozni a társulatok tevékenységének azon szféráit, amelyekre a különböző fel­ügyeletek (ágazati, szakmai, törvényességi) hatni kívánnak. A törvényességi felügyeleti munkából ere­dő tapasztalataink azt mutatják, hogy a tár­sulatok állami felügyeletének egyes tartalmi kérdéseiben a területi gyakorlat bizonytalan és nem egységes. Gyakran átfedések, pár­huzamosságok mutatkoznak. Célunk ezek megszűntetése és a társulatok működését meghatározó közcélú vízgazdálkodási fel­adatok hatékony, szakmailag megfelelő és a jogszabályban meghatározott keretek között történő végrehajtásának egységes szabá­lyozása. Újévi koncert a Zeneakadémián A miniszteri értekezlet, majd az ezt követő továbbképzés után Siklós Csaba miniszter a minisztériummal kapcsolatban álló diplomá­ciai testületek tagjait, egyetemi tanárokat és az irányítása alatt álló vállalatok, intézmé­nyek vezetőit feleségeikkel újévi koncertre invitálta a Zeneakadémiára. Az időpont is és a műsoron lévő program összeállítása is már előre sejtette azt, amit a miniszter úr a meg­nyitó szavaiban is megerősített. Szándéka szerint minden évkezdet alkalmából azoknak a szakmáknak a művelőit, akik részesei az ország nemzetközi vérkeringésben való tar­tásának, egy koncertre kívánja meghívni an­nak a reményében, hogy ez egy szép hagyo­mány kialakulásához vezethet. A műsoron igazi sikerdarabok szerepeltek, ami egyben a rendezők jó ízlésére és óvatos­ságára utalt. Rossini Semiramis - Nyitányát érezhető elfogultsággal indította az egyéb­ként kitűnő produkciót nyújtó zenekar, élén Óberfrank Géza karmesterrel. Grieg: Peer Gynt -1. szvitjének első tétele a zeneirodalom egyik legtisztábban csengő darabja, azt hi­szem a hallgatóság nagy részében a kris­tálytiszta fjordok vizét is felidézte. E remekmű hallatán joggal remélhette mindenki, a jelenlévő vízügyi vendégek is azt, hogy a világgal való kapcsolódásnak nem­csak a közlekedés és a hírközlés, hanem a vizekkel való foglalkozás is egyik láncszeme. Valószínű, hogy az eredeti műsoron felül programra tűzött Liszt hősköltemény a Les Preludes tisztelgés a zseniális magyar zene­szerző előtt, aki az életművével szintén népe­ket, nemzeteket kötött össze. A szünet jó alkalom volt arra, hogy régi ismeretségeket elevenítsünk fel és újakat kös­sünk, mindezt már nemcsak a vízügyi berke­ken belül. A hangverseny második felében a Zene­­akadémián egy igazi újévi bécsi hangulat keletkezett az idősebb és ifjabb Strauss nép­szerű melódiái hatására. Az ütemes tapsra ingerlő Radetzky-lndulóval záruló hangver­seny főszereplője a Magyar Szimfonikus Ze­nekar nagy ünneplésben részesült. A Közlekedési Múzeum, gyűjteménye né­hány eredeti darabjának (pl. 1870-ből szár­mazó fakerekű bicikli) helyszíni bemutatásá­val, apró bélyeggyűjtemény ajándékozásá­val járult hozzá az est fényének emeléséhez. Beck Irén 19

Next

/
Thumbnails
Contents