Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 5. szám
nyezetvédelmi, az ipari és a földművelésügyi tárca kijelölt szakembereinek a részvételével. A vízügyi igazgatóságokon lezajlott elsőszintű bírálat az egyes kategóriák tekintetében a következőképpen folyt le: 1., 2., 3., 4., kategóriák (vízellátás, szennyvízelhelyezés). A vízügyi igazgatóságok besorolták a pályázati felhívásban vízellátásra, illetve szennyvízelhelyezésre megjelent 4-4 fontossági kategória valamelyikébe a tartalmi és formai szempontból egyaránt megfelelőnek bizonyult pályázatokat. 1., 2., kategóriáknál (vízellátás) 1. Közegészségügyi szempontból veszélyeztetett, ellátatlan települések vagy településrészek vízellátása, illetve az ebbe a kategóriába sorolt, ellátott települések vagy településrészek vízellátásának javítása. 2. Ellátatlan, az előző csoportba nem sorolható települések vagy 100 főnél nagyobb településrészek vízellátása. 3. Vízkezelés megvalósítása az 1. csoportba nem tartozó településeken. 4. Az előző csoportok egyikébe sem sorolható fejlesztések. 3., 4., kategóriáknál (szennyvízelhelyezés) 1. Fokozott és kiemelt védelemben részesülő, sérülékeny környezetben lévő vízbázisok védelmét szolgáló szennyvízelhelyezés. 2. Egyéb vízbázis védelmét szolgáló szennyvízelhelyezés. 3. Kiemelt vízminőségvédelmi területeken történő szennyvízelhelyezés. 4. Egyéb, szennyvízelhelyezéssel összefüggő fejlesztések. Az egyes fontossági csoportokba tartozó pályázatok egymás közötti sorrendjét a Vízügyi Igazgatóságok területi ismereteik alapján, központi előírás nélkül állapították meg. Azzal, hogy adott fontossági csoporton belül a társulati beruházásoknak elsőbbséget kellett biztosítaniuk. (Ezt a céltámogatási rendszerben két egymás utáni évben is érvényben lévő megkülönböztetés indokolta, amely szerint a társulatok 20 százalékpontnyi hátrányban részesültek az önkormányzati beruházásokkal szemben, minden területen.) így tehát vízellátás, szennyvízelhelyezés vonatkozásában minden vízügyi igazgatóság négy listát tett az OVF asztalára, amelyen a négy kategória pályázatai sorolódtak fontossági csoportonként és a Vízügyi Igazgatóság által megállapított sorrendben. 5., 6., kategória (belterületi vízrendezés) A pályázatok sorolásának megkönnyítésére és a sorolásnál alkalmazott szempontok közös nevezőre hozása érdekében a vízügyi igazgatóságokkal közösen pontozási rendszert alakítottunk ki. A pontozásnál alkalmazott szempontokat a kiírásban szereplő bírálati szempontok figyelembevételével állítottuk össze. A négy szempontra egyenként adható minimális pontszám 0—10, míg a maximális pontszám 40—50 lehetett. Egy-egy pályázat ezek szerint minimálisan 20, maximálisan 160 pontot kaphatott. A Vízügyi Igazgatóságok feladata volt a pályázatok pontozásának elvégzése és a kapott pontszámok szerinti sorrendbe állítása. 7. kategória (üzemi vízgazdálkodás) Ebben a kategóriában nagymértékben alapozni lehetett az elmúlt években is jól működő ipari üzemek VA támogatására. Az ebből adódó tapasztalatokat jól lehetett alkalmazni az egész pályázati felhívás összeállításánál. Az üzemi vízgazdálkodási feladatok bírálati szempontjait, azok fontossági sorrendjét a pályázati felhívás előre megadta, így a pályázatok sorolása ezen szempontok alapján történt. 8. kategória (mezőgazdasági vízhasznosítás) Az eljárás hasonló volt az 5. és 6. kategóriánál alkalmazott módszerhez, azzal az eltéréssel, hogy itt 6 szempont alapján történt a pontozás, minimálisan 0—20, maximálisan 20—80 pont adásával. Egy-egy pályázat minimálisan 50, maximálisan 290 pontot kaphatott. 9. kategória (közcélú vízrendezés) A pontozásnál az 5. 6. 8. kategóriához képest az eltérést az jelentette, hogy a szempontok száma öt volt és az egy-egy pályázatra adható minimális pontszám 30, míg a maximális pontszám 170 lehetett. A vízügyi igazgatóságok összesen mintegy 900 pályázatot juttattak be az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízellátási főosztályára, ahol a második szintű bírálatot koordinálták. E pályázatok 1992. évi támogatásigénye meghaladta a 2,3 milliárd forintot, amely mintegy ötszöröse a rendelkezésre álló keretöszszegeknek! A felterjesztett pályázatok rendszerezése után első lépésként a feladatok megosztására került sor. A vízellátási, szennyvízelhelyezési, valamint az üzemi vízgazdálkodási tárgyú pályázatokkal (1., 2., 3., 4., 7. kategóriák) a vízellátási főosztály, míg a belterületi vízrendezési, mezőgazdasági vízhasznosítási, illetve a közcélú vízrendezési tárgyú pályázatokkal (5., 6., 8., 9. kategóriák) az OVF vízrendezési és társulati főosztálya foglalkozott. A második szintű bírálat következő lépése a Vízügyi Igazgatóságok sorolásának ellenőrzése volt. Ennek kapcsán megvizsgálták, hogy az megfelelt-e a pályázati felhívásban rögzített elveknek? Majd a pályázatok leglényegesebb adatait számítógépre vitték. A végleges sorrendre javaslatot tevő előterjesztés összeállításának első mozzanata nyilvánvalóan a rendelkezésre álló keretöszszegek kategóriák közötti felosztása kellett legyen. Ez a felosztási javaslat az egyes kategóriákban összesített támogatásigények, illetve a kategóriák által megtestesített feladatok szakmai mérlegelése alapján készült el. Az adott kategóriára eső keretösszeg lebontása az egyes pályázatokra végső soron tehát a támogatásra javasolt pályázatok meghatározása kategóriánként különböző elvek alapján, a következőek szerint történt. 1., 2., 3., 4., kategóriák (vízellátás, szennyvízelhelyezés) A támogatásra javasolt pályázatok kiválasztását minden esetben a pályázati kiírásban meghirdetett, fentebb felsorolt fontossági csoportok vezérelték. Az adott kategóriára eső keretösszeg fontos(folytatás a 24. oldalon) 15
