Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 5. szám
MAGYAR SZEMMEL A vízügyi ágazat és a szakmai szolgálat szakemberei lehetőségeikhez mérten gyarapíthatják ismereteiket határainkon túl is: a vízellátás- és felhasználás, a mezőgazdasági vízhasznosítás, az öntözés, avagy az ipari vízgazdálkodás legfrissebb technikai-, technológiai megoldásainak megismerésével. E rovatunk, amiként azt lapunk régebbi Olvasói már megtapasztalhatták, a szakmai utakon szerzett ismereteket kívánja bemutatni. „INTERPRAEVENT ’92” Nemzetközi konferencia Bernben Az INTERPRAEVENT című nemzetközi konferencia 1967 óta rendszeresen — 4—5 évenként — kerül megrendezésre. A nemzetközi tapasztalatcserére az úgynevezett 1967. évi Klagenfurti Nyilatkozat szolgált alapul, amelyben az Alpok-régió országai kinyilvánították szándékukat a nemzetközi együttműködésre az árvíz elleni védelem terén és megalakították a klagenfurti székhelyű „INTERPRAEVENT” nevű nemzetközi tudományos társaságot. A társaság 1967 óta összesen hat szimpóziumot rendezett Ausztriában (1967—Klagenfurt, 1971—Villach, 1978—Innsbruck, 1980—Bad Ischl, 1984—Villach, 1988—Graz). A 7. nemzetközi konferenciára „Életterek védelme az árvizektől, kőomlásoktól és lavináktól” címmel ez év június 29.—július 3. között került sor Svájcban (Bernben), amelyen a társaság megemlékezett fennállásának 25. évfordulójáról. A konferencia iránt igen széles körű érdeklődés nyilvánult meg, amit igazol a résztvevők nagy létszáma (közel 500 fő) a világ minden részéről (Európa, Kanada, USA, Japán, Kína, Skandináv államok, Izrael stb.). Érdekességként megemlítendő, hogy a japán küldöttséget közel 50 fő képviselte. Dr. Franz Fischer úr, az osztrák szövetségi mezőgazdasági és erdőgazdálkodási miniszter megnyitó előadásában hangsúlyozta a konferencia tematikájának egyre növekvő aktualitását és fontosságát, a természeti egyensúly fenntartása és megóvása érdekében. Kiemelt jelentőségűnek minősítette a széles körű nemzetközi összefogás szükségességét, globális jellegét, a természeti katasztrófákkal szemben való fellépés összehangolását, a közös védelmi programok és stratégiák kialakítását. Utalt a természeti katasztrófák összefüggésében a Rió de Janeiróban megtartott környezetvédelmi világkonferencia fontosabb megállapításaira is (klímaváltozás, erdők pusztulása, talajerózió stb.). A konferencia az árvízvédelem szempontjából a különböző okokból kialakult hegyvidéki jellegű árvizek ismertetése és elemzése mellett, elsősorban a megelőzés, illetve előrejelzés kérdését tárgyalta. Ezen megközelítés oka az, hogy a hegyvidéki jellegű, gyors lefutású, vagy különleges okok (például törmelék omlások, hegyomlások, lecsúszások) miatt keletkező (hasonlatosan Magyarországon a jégtorlaszok kapcsán kialakuló) árvizek esetében a megelőzésnek, megelőző védekezésnek van elsődleges jelentősége. Rendkívüli esetekben a gyors levonulás miatti védekezési időelőny hiányában elsősorban a katasztrófakárok csökkentésére, illetve minimalizálására törekednek (például a regionális biztonsági tervek gyors végrehajtása, szervezett kiürítése a veszélyeztetett területeknek). A konferencia elsősorban a nemzetközi kitekintés, a tágabb szakmai megközelítés, a más helyzetből adódó, különböző jellegű problémakezelés és a részletekbe menő problémafeltárás szempontjából volt jelentős. A konferenciára előterjesztett számtalan előadás illetve tanulmány közül — a teljesség igénye nélkül — szakmailag figyelmet érdemlőnek a következő tanulmányok emelhetők ki: Nevezetes árvizek Svájcban G. Röthlisberger és Flans M. Keller A tanulmány a Svájcban 1401. és 1990. között előfordult 119 árvíz alapján próbált összefüggéseket és tendenciákat meghatározni az árvizek előfordulásának okaira. Néhány öszefüggést sikerült megállapítani, azonban nem találtak megfelelő összefüggést az éghajlati periódusok és az árvizek előfordulása között. Folyómeder-elzáródások okozta árvizekkelfoglalkozott Y. Ishikawa — M. Irasawa — S. G. Kuang. Súlyos árvizek keletkezhetnek, amennyiben földcsuszamlások, vagy felsőbb területekről alázúduló törmelékek hatására a folyómedrek elzáródnak. A tanulmányban az ilyen jellegű árvizek folyamatának leírása, elmélete és a kialakulási okokat befolyásoló tényezők meghatározása történt meg. R. D. Flarr— I. W. Cundy az 1990. Novemberi Nyugat-Washington-i árvízről adott áttekintést. A hosszas esőzések és a hirtelen hóolvadások miatt 1990 novemberében két árvíz is sújtotta Nyugat-Washingtont, 250 millió dollár kárt okozva. Az árvizek kialakulását és következményeit súlyosbította a folyóágyak kiszélesedése és az árterületeken az erdők kitermelése. R. Blättler a Stubai Völgyben (Tirol) a morfodinamikai folyamatok és az árvizek egymásra ha-
