Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 3. szám
TŐLE IDÉZÜNK A hon vizei korlátlan dühükben mindig öntsék el az ország legtermékenyebb vidékeit?... ’s az önök posványok méregleheló önkényök kint és halált szüljenek? - Severin bércei ’s Duna kószirtjei mindig gátolják a’ világ egyéb lakosaival közlekedésünket? * (1831) A vízszabályozásoknál egyik végletből a másikba esnek Azelőtt egyetlen ember malma meggátolhatta az általános haladást... most pedig gyakran a malmot, mely gazdájának egyetlen vagyona - kártalanítás nélkül lerombolják. Így járnak el az átvágásoknál! ezért a sok ellenzékieskedés. * (1830 A’ folyók... sem lerendezni, sem egybekötni magokat nem fogják Ahhoz kéz és sok kéz kell, de legnagyobb összhangzásban valódi tudomány által vezérelve. * (1834) ... nem hihető, hogy egy Deus ex machina fogja vizeinket regulázni, utóinkat mac-adamizálni ’ stb. ekép mondom, senki a’ tágas világon rajtunk segíteni nem fog ha értelmi súlyunk ’s férfiúi tenyereink nem ... * (1831) Figyelmeztessük hevesebb véríi honfiainkat, hogy a nagyobbszeru haladás és a nemzeti bukás közt... még egy harmadik vágás is van, melyen lépten lépve, mákszemet mákszemre hordva, cseppet csepphez adva, a bölcs végkép tovább ér, s nagyobb termések szerzője, mint az elbizakodott „bár törik, bár szakad” áll, vagy a kétségbeesett gyenge, ki mindjárt bukni s másikat magával buktatni kíván, ha felszínes combinatioinak nem felel meg az eredmény, és inai a magám vett súlyt nem bírják. * (1846) Június vége felé... hajóm ülök, s a Fekete-tengerig úszók a Dunán. Tán kapcsolásba hozom honunkat a tengerekkel! Merész gondolat; de elbírom. * (1830) Láttunk több embervontatta hajót. Egy emberre 200 mázsát számítanak. Naponta 15 bécsi garast kapnak n(ota) b(ene) ha hajóznak, mert ha vesztegelnek pl. a szél miatt, akkor semmit. És ezt a munkát szívesen végtik. Ilyen országban hogy versenyképes a gőzhajó? * (1830) A törököket mindenki, illetve majdnem mindenki igazságtalanul ítéli meg. A világ legrongyosabb, legzülöttebb legpiszkosabb fickói is rengeteg kivetni valót találnak a törökökön - kinevetik szokásaikat öltözködésüket... Ilyen lehetett a magyar életmód azokban az időkben, amelyeket Kisfaludy Sándor megsimt. * (1830) ...vízszabályozásban alig van magyar táblabíró, ki magát competensnek ne hinné ... * (1846) Dolgozom szorgalmasan és önérzettel. - Ha levágják szárnyaimat - a lábaimon járok. - Ha levágják lábaimat - a kezemen megyek. Ha azokat is kitépik, hason fogok csúszni. * (1832) Törökkel, románnal többet bajlódván, mint dunai szíriekkel, itt ülök, minden vágyaim mellett veszteglő rab. ...Itt maradásom bizonytalan és meglehet, az őszt és tél nagy részét itt, s ha a sors kedvez, tán a Vaskapu közepette tollendem, melybe már mélyen vágtam a hazai baltát; ki tudom-e onnan megint húzni, s irigyeim (!) - szeetném tudni miért? - nem fognake végkép a baltával együtt elsüllyeszteni, tudja Isten. * (1834) Hogy lehetett volna... - új hatáskörömben - bármilly előbbi gondolatom, mint a Tiszavölgy, mellyben legtöbb és legeredetibb magyar lakik, s mely naprul napra inkább közelít végpusztuláshoz... A magyar...miként szaporodjék, ha nagyobb és eredetibb része sátorát épen olly lapályokban üté fel, mellyek naprul napra, a helyett, hogy kies kertekké varázsoltatnának, mire annyian ajánlkoznak, mindinkább a’ korlátlan vizek martalékaivá válnak, s meltyekben süppedékes és egészségtelen létük miatt, valamint a népesedés, úgy minden egyéb munka is valódi sisyphusi kárhozat. * (1846) Ne várjunk rövid idő alatt nagy előmeneteleket, s csak Istenért ne higyjünk azoknak, kik rövid idő és csekély fáradság után óriásiakat ígérnek. * (1846) Sok előmenetelt tett ugyan, s kivált újabb időkben a technika és eszerint a vízmémökiség is,... de azért vannak nehézségek, mellyek legyőzésére, jóllehet felfogásukra a természetes ész is elégséges, a csupa hydraulika korántsem elegendő még. S illyesek sorában a Tisza völgyének rendezése legelső helyütt áll. Mert hogy annyi bajnak, mellyek kivált a lefolyt években érték víz dolgában a Tiszán túli kerület nagy és ekkép Magyarország tetemes részét, csupa vízmémöki ügyesség vehesse gyökeres elejei, a nélkül, hogy ... legnagyobb támaszát találja a parti lakosok lelkes vállvetésében, sót még szellemi kifejtésében is, e körül csak az ringathatja magát édes ámításokban, ki ...csudákban hisz.. (1846) Siklós Csaba miniszter elhelyezi az emlékkoszorút Für Lajos honvédelmi miniszter idézi Széchenyit A nagycenki kastély „Hajó” Fotó: Vizy Zsigmond 200 évvel ezelőtt - 1791. szeptember 21-én - született gróf Széchenyi István, az ország versengve ünnepli őt. Kiváltképp azok az intézmények, melyek szakterületén kiemelkedőt alkotott. Természetes tehát, hogy a Magyar Vízügyi Múzeum, a Közlekedési Múzeum és a Mezőgazdasági Múzeum örömmel vett részt a bicentenárium alkalmával felújított nagycenki Széchenyi-Emlékmúzeum kiállításának megrendezésében. A kiállítás emeleti részén, ahol Széchenyi nagy alkotásait mutatják be az említett múzeumok, az első kiállítás alkalmával öt közül három teremben Széchenyinek a gőzhajózás, Al-Duna szabályozás és a Tisza-szabályozás terén kifejtett munkásságával ismerkedhettek meg a látogatók. Azt a tényt, hogy a vízgazdálkodás három termet is kapott, nem csak a téma gazdagsága és súlya indokolta. A háttérben egyéb nyomós indokok is meghúzódtak. Megértésükhöz vissza kell lépnünk az időben húsz évet. A múzeum alapításának gondolata 1969-70-ben született meg, amikor a Győr-Sopron Megyei Tanács fogyatékos gyermekek otthonát tervezte létrehozni benne. Ekkor még romos állapotban volt az épület. A Közlekedési Múzeum főigazgatója dr. Mészáros Vince szorgalmazta, hogy a kastélyt Széchenyi emlékét ápoló múzeum számára alakítsák ki. Az ügy támogatására megnyerte a Hazafias Népfrontot is. A közlekedési tárca időközbeni visszalépése után Dégen Imre államtitkár, az OVH elnöke karolta fel az Emlékmúzeum ügyét és a VIZDOK keretében működő Magyar Vízügyi Múzeumra bízta a kiállítás megszervezését és a vízgazdálkodási rész megrendezését. Húsz év múltán az idén újra rendeztük a kiállítást. Tartalmilag feladatunk nem változott, viszont a korábbihoz képest kissé összébb kellett húznunk magunkat, mert ezúttal már csak két termet kaptunk. Ezt a területbeli csökkenést Széchenyi szerepének hangsúlyozottabb bemutatásával igyekeztünk ellensúlyozni. Kiállításunk tartalmilag e tekintetben hozott újat: Felhasználva az utóbbi húsz év kutatásainak eredményeit, megkísérelte Széchenyi igazi helyét és szerepét a gőzhajózás, az Al-Duna-szabályozás és a Tisza-szabályozás területén kijelölni. A kiállításban szereplő Széchenyi do-ШШ&Я: ШШш
