Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 3. szám
SZÉCHENYI EMLÉKEZETE A MAGYAR FÁKLYAHORDÓ lyA magyar fáklyahordó nyomában a tűzvész jár” úja Herczeg Ferenc trA Híd” című drámájában. E híres szavaknak valóságtartalma volt. Egyesek a korhadt társadalom szárzúzóját, mások a reform későbbi hátráltatóját látták Széchenyiben. A legnagyobb magyar mindenképpen a láng hordozója volt, hiszen sem előtte, sem utána nem született olyan ember, aki annyit adott volna a magyarnemzetnek, mint Ó. Vajon tudta-e Görgen doktor, hogy döblingi intézetének betege a magyar társadalom és gazdaság fejlődésének útját nemcsak meghatározta, megteremtette, hanem mind a mai napig a magyar nép, urbánus polgár és gátőr, bankigazgató és bakter egyaránt Széchenyinek köszönheti létét. Nézem Friedrich von Amerling 1836-ban készült Széchenyi képmását. Az olajfestmény a Magyar Tudományos Akadémia tulajdona. Azé az Akadémiáé, melynek léte a gróf nevéhez fűződik. A nemes, kissé laza tartás, az átsütő tekintet, a Széchényi családra annyira jellemző dús semöldök előtt meg kell hajolnunk, és torkot szpritó az a márvány magány, amely a képről árad. A nagy ALKOTÓ mindig egyedül van. Tiszteljük, féltjük, akarjuk, de nem kívánjuk szoros közellétét, mert eleget bennünket! Ki is volt Széchenyi István ? Az 1791 -1860 közötti időszak mit ölel fel? Az apa, Széchényi Ferenc, két é-vel írta a nevét, a fiú, Széchenyi István, kiderítetlen okokból a másodikról az ékezetet elhagyta. Csak a kiejtés változatlan, mindkét nevet „Szécsényi”nek ejtjük. Az apa, „a nagy magyar”, a könyv fellegvárát, a mindnyájunk számára elérhető szellemi kincsesházat, a Széchényi Könyvtárat teremtette meg. A fiú, „a legnagyobb magyar” a reformkereső kalapos király halálát követő évben születik. Élete átöleli a francia forradalom, Napóleon tündöklésének és bukásának időszakát, az európai szabadságharcokat, Vörösmarty, Arany, Petőfi eget-földet elhomályosító nagyságát, a Bach-korszakot, Goethe, Beethoven, Byron, Schubert, Walter Scott, Puskin, Hegel, Faraday, Ohm, Heine, Balzac, Victor Hugo, Gauss, Humboldt művészeti és tudományos alkotó korszakát -, hogy csak néhány óriást ragadjunk ki a tudomány és a kultúra történetéből. A magyar fáklyahordozó beleszületett, és élte, harcolta, szenvedte a XIX. század orogenetikus folyamatait, az üdvözítő fausti pillanatot. Festetich Juliánná legkisebb fiaként jött a világra Bécsben 1791. szeptember 21-én. Az az őszi nap forradalmi tavasznak adott életet. A magyar népmesék csodálatos sejtése szerint mindig a legkisebb fiú fordítja meg a SORS kerekét. A fiatal magyar főhadnagy mint futártiszt segítette a lipcsei csata szerencsés kimenetelét. A Napoleónt legyőző szövetséges csapatokkal együtt vonult be Párizsba. Angliai és franciaországi utazásai ébresztették rá, hogy a magyar haza középkori sötétségében fáklyát kell gyújtani, a demokrácia fáklyáját. „Hitel”, „Világ”, „Stádium” című munkáival nemzeti programot adott, megnyitotta az utat az ipar, a kereskedelem, a korszerű pénzgazdálkodás előtt. Gigászi küzdelemmel harcolt a rendiség konzervatív beszűkültsége ellen. Akadémiát alapít, ő hozza létre az első lótenyésztési egyesületet, elősegíti az Első Dunagózhajózási Társaság működését, megépíti a Lánchidat, hozzáfog a Vaskapu szabályozásához, Vásárhelyi Pállal együtt nekilendül a Tisza szabályozásának, lerakja a Nemzeti Kaszinó alapjait, 1846-ban megnyitja a Pest - Vác közötti vasútvonalat, és vízre bocsátja az első balatoni gőzhajót, majd az első felelős magyar minisztériumban ellátja a közlekedésügyi miniszter feladatkörét. Aztán jönnek a látomások, a gyötrő önmarcangolások, az újra visszanyert szellemi frissesség, a gyilkos politikai pamfletek, a fokozott rendőri ellenőrzés és végül az a szörnyű április nap, amikor a golyó egy nemzet agyát robbantotta szét. „Nem tudom megmenteni magam!” írta utolsó bejegyzését a „Napló”-ba. A nemzet, a világ sem tudta - nem akarta?! - megmenteni őt. Ünnepeljük, emlékezünk, a különböző szakterületek hódolnak alapítójuk előtt, próbáljuk a Széchenyi-arcképet a magunk hasonlatosságára átalakítani. Csak arra vigyázzunk, hogy Széchényi ne sérüljön, hanem velünk és bennünk élje tovább a fáklyahordozó szerepét! DR. KÖTI LÁSZLÓ A Széchényi család címere, fafaragás ismeretlen mestertől a 17. sz.-ból Fotó: Schermann Ákos Széchenyi István és felesége 9
