Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 2. szám
számunkra nagyszabású elképzeléseivel? Erre csak azt lehet felelni, hogy mindenképpen: még akkor is, ha számunkra az 1998-as határidők álomszernek. Az EK által javasolt nemzeti csatornázási program kidolgozása ugyanis lehetőséget adna arra, hogy felülvizsgáljuk, átalakítsuk eddigi tervezési szemléletünket, módszereinket, beidegzett szokásainkat; alkalmazkodjunk a megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyokhoz és ehhez saját szellemi és anyagi erőinken felül az EK Bizottság segítségét is igénybe vegyük. • Döntő jelentőségű a csatornázás cél- és feladat rendszerére vonatkozó alapelveink áttekintése, felülvizsgálata és korszerűsítése. Gondolok itt többek között az egyesített, illetve elválasztó - csapadék-szennyvíz - csatornázási rendszerek dillemáira; a közcsatornára kötő ipari szennyvizek problémáira, melyeket a csatornabírságolás rendszere teljesen téves és szakmailag helytelen irányba terel(t). Állást kell foglalni a korszerű, környezetbarát csatornaközműpótló berendezések és rendszerek kérdésében, melyekkel egyes vélemények szerint a lakosság 30-35%-ának szennyvízelvezetését közcsatorna nélkül meg lehetne oldani.- Nagyon fontos a csatornaművek olyan rendszerszemléletű tervezése, ami korszerű műszaki megoldásokkal biztosítja a könnyű, gyors és olcsó építést, valamint az energia és anyagtakarékos, vagyis költségtakarékos és üzembiztos működtetést. A csatornaműveket egységes műszaki-gazdasági rendszerként kell kezelni, amelyek az önkormányzatok tulajdonát képezik, önkormányzati feladatokat, önkormányzati felelősségi körben látnak el, amelyeket gazdaságosan önfenntartóan, állami támogatás nélkül, sőt tisztességes haszonnal lehet működtetni.- Át kell gondolni és át kell szervezni a fejlesztések előkészítési, beruházási, lebonyolítási, finanszírozási rendszerét. Tény, hogy a frissen létrejött önkormányzatokat a legtöbb helyen a csatornázással kapcsolatos feladatai egyelőre nem tudják profi módon kezelni, kénytelenek elsősorban a legégetőbb egyéb kérdésekkel foglalkozni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy viszonylag rövid időn belül nem kerülnek ezek a feladatok a saját megítélésük szerint is a sürgős és fontos teendők közé, mint ahogy a vízellátás és egyes alföldi területeken a csatornázás is már ott van. A jelenlegi - átmenetinek tekinthető - időszakban nagyon vegyes képet mutat a fejlesztések előkészítése, lebonyolítása és finanszírozása. Pillanatnyilag a csatornaművek esetében, amelyek - hangsúlyoznom kell, mindenütt önkormányzati felelősségi körbe tartozó feladatokat látnak el - a következő beruházók léteznek:- önkormányzatok,- megyei önkormányzatok,- megyei, vagy városi víz- csatornamű vállalatok,- regionális vízmű vállalatok,- társulatok,- OVF, illetve KHVM. A beruházási tevékenység végzése jelenleg még túlnyomóan az eddigi szokásos szereposztás szerint folyik, ami már nem felel meg az új ellátási felelősségi viszonyoknak. Ennek legszemléletesebb példájául az ún. kiemelt városok szennyvíztisztítási beruházásai szolgálnak, ahol a? a furcsa helyzet tapasztalható még ma is, hogy a másodfokú hatóság, az OVF bonyolítja egy-egy helyi önkormányzat (Győr, Miskolc, stb.) feladatkörébe tartozó szennyvízfőgyűjtők és tisztítótelepek beruházásait. Nyilvánvaló, hogy az ilyen és ehhez hasonló téves szereposztásokat helyére kell tenni. A finanszírozásban résztvesznek:- a helyi önkormányzatok,- a lakosság (társulatok esetén)- a költségvetés: = céltámogatással, = címzett támogatással, = kormányzati szervek (KHVM, OVF) beruházásaként:- regionális főművek költségeivel,- kiemelt városok szennyvíztisztításának költségeivel,- vízügyi alap (KHVM, OVF) támogatás,- környezetvédelmi alap (KTM) támogatás,- OTP hitelek. A finanszírozás bonyolultságát még fokozza, hogy a különféle támogatási formák igénylése és odaítélése nincs összehangolva, olyannyira, hogy ez már csaknem lehetetlenné teszi a beruházások előkészítését.- A kormányzat számára is be kell mutatni, hogy a vízközművek (ezen belül a csatornázás) fejlesztési feladatai milyen jelentőségűek és nagyságrendűek, ahhoz, hogy az állami költségvetés készítése során kellő súllyal megjelenhessen ezen az önkormányzati feladatok támogatási igénye. Ki kell hangsúlyozni, hogy a víziközművek fejlesztéséhez ezideig megszokott összegek biztosítása esetén beláthatatlan ideig elhúzódik a csatornázási művek létrehozása és ez is komoly hátráltatója lesz a gazdasági fejlődésnek, az Európához való csatlakozásnak. A nemzeti program kidolgozása erre is kiváló lehetőséget adhat.- A koncessziós törvény megalkotása nagy lehetőséget kínál a víziközmű szolgáltatás fejlesztési ütemének felgyorsításához. Ezen az „ajtón” már is komoly érdeklődést mutató, tőkeerős, elsősorban francia víz-csatorna vállalatok kopogtatnak. Ha sikerül a víziközmű szolgáltatás koncesszióba adásának feltételeit - az előnyök és hátrányok gondos mérlegelésével - jól megfogalmazni és megteremteni; akkor jelentősen megnövelhetők lennének a csatornázás fejlesztésére fordítható összegek. Az önkormányzatok költségvetéséből és az állami költségvetésből nyerhető ráfordítások abszolút összege ugyanis csak az ország általános gazdasági fellendülése esetén növekedhet jelentősen, a koncesszió segítségével viszont külföldi tőkebefektetésre kerülne sor. Nyilvánvaló azonban, hogy a csatornaművek létesítésében és fejlesztésében a külföldi tőke csak akkor lesz érdekelt, ha befektetései megfelelő időszakon belül megtérülnek. Ez pedig azt igényli, hogy a csatornaszolgáltatások díjai a tőkebefektetések megtérülésének megfeleljenek. A jelenlegi elképzelések szerint a jövő évtől kezdődően a víziközmű szolgáltatások díjait az önkormányzatok fogják megállapítani. Kérdés, hogy a piaci viszonyoknak megfelelő szolgáltatási díjak kifizetésére a lakosság képes lesz-e? BALÁZS LÁSZLÓ Magyarország településeinek csatornázási helyzete európai viszonylatban is igen elmaradottnak számít. Ez az elmaradottság azon túl, hogy környezeti ártalmat okoz, akadályozza a társadalmi, gazdasági fejlődést is. Az EK ajánlásai, irányelvei szerinti csatornázási nemzeti program kidolgozásával az új hazai társadalmi gazdasági viszonyok adta lehetőségek feltárásával és kihasználásával meg kell találnunk annak a lehetőségét, hogy településeink csatornázási viszonyait 10 éven belül alapvetően megjavítsuk, középeurópai szintre hozzuk.
