Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 5. szám
Folyóhasznosítás többcélú beruházásssal történhet, amikor két vagy több igényt egy beavatkozással elégítenek ki. Ilyen a világszerte alkalmazott vízlépcsőépítés. A bős (Gabcikovo)—nagymarosi vízlépcsőrendszer jellemzője, hogy nagyon magas, árvízszint fölötti duzzasztási szinteket tartanak a lépcsők. A másik megoldás: több, alacsony duzzasztású lépcsőt építünk. A szomszédos Ausztriában például, amikor az ismert okokból nem valósult meg a hamburgi vízlépcső építése, készítettek egy többlépcsős, alacsony duzzasztású tervváltozatot a Bécs—Pozsony közötti Duna-szakasz hasznosítására. Mindkét változatot véleményeztették az ökológusokkal, akiknek egybehangzó véleménye szerint: bár az egylépcsős megoldás a legolcsóbb, de a folyó és környezetének élővilága, ezek kapcsolata, valamint az üdülési és sportolási hasznosítás szempontjából az alacsony duzzasztási szintek kedvezőbbek. A lépcsőzés tényével egyetértettek, mert a víziüt és vízienergia Ausztriának igen fontos. Érdemes lenne nekünk is megvizsgálnunk egy többlépcsős alternatívát. A dunakiliti duzzasztómű és a bősi erőmű gyakorlatilag elkészült. Az eredeti duzzasztási szült a maximális energianyerést és távlati hajózási igényeket elégítene ki. Ha a hajózásnál a 2,5 méteres vízmélységet tekintjük mértékadónak, akkor a megépült betonszerkezetek figyelembevételével, Dunakilitinél 3—4 méterrel alacsonyabb duzzasztási szinttel is ki lehet elégíteni a hajózás igényét. A termelt energia természetesen csökken, és miután nincs tározótér, csúcsüzem sincs. A nagymarosi lépcsőt két alacsony duzzasztású vízlépcsővel lehetne kiváltani. Az egyik lépcsőt Vác fölött, a másikat Dunaalmás térségében kellene elhelyezni. A duzzasztási szültek megválasztásánál szempont, hogy a folyó és a parti területek harmonikus kapcsolatban maradjanak, a parti szűrésű vízbázisok mindig a folyó felől szívják a vizet, így jó minőségű ivóvizet adjanak. Az árvízvédelmet külön árvízvédelmi töltések biztosítanák. Ez tehát a „nagymarosi” szakaszon olyan megoldás, amikor a vízlépcsők nem minden igényt elégítenek ki, az árvízvédelemről külön kell gondoskodni. Ilyen megfontolásokkal a keretes anyagban sorra szedett változatokon túl még további változatok is előállíthatok. A változatok összehasonlítása a cost-benefit analízis segítségével történhet. Az összehasonlítás alapkövetelménye, hogy minden változat azonos szintű igényeket elégítsen ki. (Minden változatnál az árvízvédelem 100 százalékos, a termelt és vásárolt energia azonos legyen.) Minden változatra ki kell dolgozni a számszerűsíthető hatásokat (előny és hátrány) és ezeket együttesen kell figyelembe venni. A nem számszerűsíthető hatások körében nemcsak a bizonyítható vagy valószínűsíthető környezeti ártalmakat és előnyöket kell bevonni: a vizsgálat kiterjeszthető egyéb, egészen más jellegű szempontokra is, mint példul az ország nemzetközi megítélése. Az analízishez jól felhasználható a már 5 éve működő monitoring-rendszer adatbázisa is. Az analízis akkor teljes, ha mindkét partra vonatkozik, ezért ezt a vizsgálatot a két parti államnak közösen lehet csak elvégeznie. Ez az analízis sok időt A teljes Pozsony—Budapest közötti Dunaszakaszt egyszerre szemlélve, az egycólú és többcélú beruházásokat variálva, számos változat alakítható ki. Néhány közülük — címszavakban: I. Változat — árvízvédelem külön töltésekkel, — optimális területhasználat külön, például szivattyútelepekkel, — vízbázisvődelem külön, — Pozsony-Gönyű vasúton, — Gönyű alatt vízi ütőn — energia külföldről vásárolva. II. Változat — árvízvédelem külön töltésekkel, — Dunakiliti—Bős alacsony duzzasztással, — dunaalmási vízlépcső, — váci vízlépcső — hiányzó energia vásárolva. III. Változat — bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer IV. Változat — árvízvédelem különös töltésekkel, — Dunakiliti—Bős alacsony duzzasztással, — Gőnyű-Dunaalmás között folyószabályozás, — váci vízlépcső, — hiányzó energia vásárolva vesz igénybe, a dunakiliti—bősi rész pedig csaknem elkészült. Ezért helyes lenne, ha ezt a komplexumot alacsony duzzasztási szinttel helyeznék üzembe. Az üzem környezeti hatásai könnyen ellenőrizhetők egyrészt a califomiai Bechtel Corporation által rendelkezésre bocsátott oxigénháztartási modell működtetésével, másrészt a monitoring rendszer adatbázisával való összevetéssel. Az alatta lévő szakaszra készüljön el a cost-benefit analízis, és a döntés ennek birtokában történjen, hiszen minden javasolt megoldás az államközi szerződés fő céljait kielégíti, de esetenként más müvekkel Befejezésül azt azért világosan kell látni, hogy a folyóhasznosítás mellett az országban sok hasonló igény tapasztalható, (közutak rekonstrukciója, hírközlés, iparszerkezet-átalakítás). Ezek egyidejű kielégítését nehéz elképzelni, közöttük nyilván rangsorolni kell, a sorolás pedig az ország vezetésének a feladata. Mindezek mellett kár, hogy a folyóhasznosítás kérdéseire létrehozott titkárság az ebnúlt két évet nem használta fel ésszerű alternatívák kidolgozására. Kollár Ferenc 5
