Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 4. szám
Nemzetközi összefogás Az évek óta tartó szárazság az ennek következtében csökkenő dunai vízállások illetve az árhullámok rövid idejű tartóssága napjainkra egyre élesebben vetik fel a holtágak és ezen belül a gemenci holtágak helyzetét. Pusztul a századok óta fennmaradt természeti örökség. A fehszapolódás hatásaként jelentős mérvű fapusztulás következett be a területen. Ezekre a veszélyekre képviselői interpellációk hangzottak el már 1986-ban a Parlamentben. Tüneti kezelésként az Alsó-Duna-völgyi VÍZIG a Veránaki mellékágban kotrási munkákat végzett, de már akkor látszott, hogy ez csak rövid távra, 3 évre szól. Mostanában elértük, hogy világossá vált: nem lehet tovább halasztani a beavatkozásokat. Ennek keretében elhatározás született, hogy egy részletes tanulmányterv készül Gemencre a természetvédelem, a VITUKI, az Alsó- Duna-völgyi - és a Közép-dunántúli VÍZIG közreműködésével. A tervben felül kell vizsgálni a korábbi folyószabályozási műveket, melyek elsősorban hajózási célokat szolgáltak és szolgálnak, és így csak korlátozottan biztosítanak élővizet a holtágakba. A szabályozási művek átalakításával kell megtalálni a jobb betáplálás lehetőségét. Kotrásokkal el kell távolítani a nagymennyiségű összegyűlt iszapot. Az eltávolítás mértékét a hasznosítási követelmények és az ökológiai érdekek szabják meg. A három főág vízpótlásának megoldásával, a távolabbi kisebb ágak és tavak vízutápótlását is biztosítani kell. Erre szivattyús átemelés illetve belső árkok révén nyílik lehetőség. Nemzetközi érdeklődés is mutatkozik a Gemenci Tájvédelmi Körzet megmentése érdekében. A holland és a magyar illetékes minisztérium megállapodott egy közös kutatásban, melynek során az alábbi célokat kell megvalósítani:- A vizsgálatoknak ökológiai adatokat, ismereteket kell adnia a ligeterdőkre és fejlődésükre, valamint ezzel párhuzamosan a folyódinamikára illetve a talajösszetétel meghatározására.- Módszerjavaslatot kell tennie a vizsgálatoknak a gemenci ligeterdővidék állapottérképezésére. A táj mért és leüt paraméterei a következő tényezőkre terjednek ki:- a termőhely térségi helyzetére a folyam ágban,- talaj szemnagyság összetételére,- a folyó lefolyási viszonyaira,- a vegetációstruktúrára és a vegetációösszetételre. A vizsgálati helyek kiválasztásánál elsőrendű szempont volt, hogy ott emberi beavatkozást ne vagy csak kismértékben lehessen kimutatni. A holland partner a vizsgálat eredményeit a Rajna hasonló vidékein kívánja felhasználni, mivel a dunai ligeterdők nagyon hasonló fajtaösszetételt mutatnak a németalföldi ligeterdőkkel. Különbség az árvízi periódusban van, mert míg a dunai árhullámok leginkább nyárra, addig a rajnai árhullámok leginkább télre esnek. Eddig az alábbi munkákat végezték el: a J Terepmunkák- a szigeteken és az őságakon keresztül felvett kilenc keresztszelvény elhelyezkedése, magassági fekvése, talajösszetétele és vegetáció- a Páltanya sziget vegetációjának és magasági helyzetének térképezése- tizenöt dunai mellék- és őság rövid leírása. bj Adatfeldolgozás, analízis Ennek eredményeképpen elkészült- vegetációtipológia- talajtipológia- mellék-és őságak tiplógiája- Duna lefolyási viszonyainak jellemzése Az analízis eredményeket keresztszelvények szerint szintetizálták, melyből az első ökológiai következtetések adódtak. Ezért nagyon lényeges volt a keresztszelvények helyének kiválasztása, melyek öt különbözőtájtípuson fekszenek:- a folyótól eltávolodott őság- 30 - 40 éves fűzfákkal benőtt sziget- 70-100 éves vegyes ligeterdő- 10-20 éves kis sziget (Páltanya)- keresztül a nagy Rezéti Duna mellékágon és a Veránkai szigeten. A munkaterületekről talajleírást készítettek. Becslési módszerrel határozták meg a színt, a szemnagyságösszetételt, a mésztatlalmat és a talajvízmélységet A talajokat szemnagyságszerint 11 csoportba sorolták, melyekben a tisztaságot illetve keveredést és az altalajt vették figyelembe. A mintaterületek magaságát abszolút értékben (mBf.) mérték és a bajai vízmércére számíitották át. A vegetációt 145 mintavételi helyen figyelték meg és írták le a vegetáció struktúráját és fajtaösszetételét. A besorolás 20 vegetációtípusban történt. Az egyes típusok között az elhatárolódást a különböző tisztaságú erdők és aljnövényzetek jelentették. A Páltanya, Bajától délre, 3 km-re természetes módon keletkezett két újonnak épített sarkantyú között. A létezését 20évre tehetjük, így jó példa a természetfejlődés lehetőségére a folyó mentén. Remények és tanulságok A tanulmány a gemenci erdőterület hasznosítását 70 %-ban a fakitermelésben jelöli meg. A fafajták közül 5% alatt van akeményfák aránya, míg a döntő rész a fűzfélék. Az erdő kialakításában nagy része van a vadaknak, melyek a természetes életmódjukkal alakítják és pusztítják az alakuló környezetet. CRTTinwfiJiTS'Jíap дуа&Ю'омтято névjegyek, nyomtatott levélpapírok. borítékok, öntapadós matricák, meghívók, értesítések, szórólapok készítése megvárható Budapesten az V., Honvéd u. 18. szám alatt és a Déli ABC Áruházban. Legyen a kézjegye a Credit névjegye Quantum Nyomdaipari KFT Teljes nyomdai vertikum a kézirattól a késztermékig. Budapest XV., Kolozsvár u. 3/b. 25
