Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 3. szám
— s a korszerű technológiai és tározó medencék fejlesztését. A víztisztítási technológiák és berendezések fejlesztésének fő irányai kiterjesztendők: — a felszíni vizek tisztítására, ezen belül = a szerves és szervetlen mikroszennyezők eltávolítására, = a vegyszeradagolás és bekeverés gépi berendezéseinek továbbfejlesztésére, = a fázisszétválasztás (derítés, szűrés) hatásfokának növelésére csőköteges elemek beépítésével, többrétegű szűrőkkel, = az oxidációs technológiai lépcsők (KMn02, O3) alkalmazásának fejlesztésére, = az adszorbciós technológiák (aktív szén, GAC, ВАС) alkalmazására, — a partiszűrésű kutak víztisztításánál: = vas, mangán, ammónia eltávolítás fiziko-kémiai és biológiai módszereire, = a mikroszennyezők eltávolítására, = a nitrát szennyezés fizikai, kémiai, biológiai módszerekkel történő eltávolítás! lehetőségek továbbfejlesztésére, — a mélységi vizek esetén: = a hagyományos komponensek (vas, mangán, ammónia . . .), = a „különleges” anyagok (arzén, humin anyagok . . .) eltávolítására, = lágy vizek keménységének növelésére, = a komplex technológiák hatékony fejlesztésére. A változatlanul napirenden tartandó fejlesztési témák közül meg kell említeni : — a fertőtlenítés témakörét, ezen belül a klórozást kiváltó UV sugaras ózonos, klórdioxidos stb. eljárások alkalmazási lehetőségeit, — a regionális vízellátó rendszerek területén a vízkeverés okozta korróziós és egyéb vízminőségi problémák feltárását, — a tisztítási folyamatok élőmunka megtakarítását és szolgáltatási biztonságot szolgáló különböző mérési, irányítástechnikai rendszerek továbbfejlesztését. A tisztítási technológiák fejlesztése megköveteli a technológiai részelemek fejlesztéseit, azaz az új megoldásokhoz mindenkor mellé kell rendelni az optimális működéshez szükséges gépi berendezéseket (adagolók, keverők, stb.) segédanyagokat, s meg kell találni a legkedvezőbb hidraulikai alakzatokat. Figyelemmel az építőipar bizonyos jellegű kötöttségeire, továbbá az újabb építőanyagok és építés vég re hajtási technológiai módozatok megjelenésére a vízkezelési és építéskivitelezési technológiai szempontokat mindenkor úgy kell meghatározni, hogy a megvalósított létesítmények 30—40 évig zavarmentesen és jó hatásfok mellett legyenek képesek feladataikat ellátni. Az üzembiztonság kérdése világviszonylatban mindenütt prioritást élvez, amiről lemondani nekünk sem lehet I A szennyvíztisztítás fejlesztésének fő irányai: A szennyvíztisztítás fejlődésének dinamizmusa változatlanul szembetűnő. A tudomány egyre több szennyezőanyagot tár fel, elsősorban az ipari tevékenység hatására növekednek a fajlagos szennyezettségi értékek, ugyanakkor az élővizek és a talaj védelme a tisztítóművektől nagyobb hatékonyságot követelnek meg, melyben a biztonság hasonlóan kiemelt követelmény. A tisztítás alapvető célkitűzése, azaz a káros anyagok minél gazdaságosabb módon történő visszatartása nem változott, azonban ma már követelmény, hogy mind a tisztított víz, mind a viszszamaradó szilárd fázis újrahasznosítási lehetőségeit fel kell tárni. A tisztítás folyamata jelentős energiaráfordítást igényel, ugyanakkor köztudott, hogy kapacitástól függően a befektetett energia hő- és villamos energia formájában a biogáz átalakításával visszanyerhető. A szennyvízgyűjtés, -kezelés és-elhelyezés láncolatának legkritikusabb pontja — közismerten — az elhelyezés, melybe természetszerűen beleértendő bármely formában a hasznosítás is. A tisztított folyadék fázist a térségi vízgazdálkodás alapelemeként kell tekinteni, mely mezőgazdaságban, az ipari frissvíz kiváltásban egyformán számbavehető. A szennyvíziszap elhelyezési gondjait a tisztított szennyvízhez viszonyítottan sajnos összehasonlíthatatlanul kedvezőtlenebbek, éppen ezért a hasznosítás elsődlegesséqe mellett ezt a kérdést kell kiindulásként tisztázni, s ennek függvényében lehet, illetve kell a kezelési technológiát meghatározni. A szennyvízkezelés fejlesztésének viláatendenciái a fejlett országokban kialakult programok szerint a technológiák korszerűsítése, az energiaracionalizálás, a keletkezett anyagok hasznosítási lehetőségeinek kiterjesztése, a biotechnológia és az energetika kérdéseinek együttes, magasszintű elemzése. A magunk részéről szintén ezek szellemében kell a fejlesztéseink fő irányait kijelölni, melyek: — az elhelyezés módjától és a szennyezettségtől függő hatékony technológiai rendszerek megteremtése, — a tisztításra fordított energiamennyiségek csökkentése (racionális és gazdaságos energiagazdálkodás), — a reaktorvolumenek csökkentése (tér és anyagcsökkentés). — a folyamatok automatizált ellenőrzése és irányítása (élőmunka-megta karítás), — az egyszerűbb építéstechnológiák kialakítása (megvalósítási idő, anyag takarékosság), — az üzemeltetés feltételeinek javítása (munka, egészségvédelem), — a beavatkozások hatékonyságának tartós és biztonságos megteremtése (bírságelhárítás, környezeti ártalmak kizárása, stb.). A fő irányzatokból kitűnik, hogy az egyre szigorúbb egészségügyi és környezetvédelmi követelmények kielégítése mellett mind a létesítés, mind az üzemeltetés területén a legfőbb törekvés a fajlagos költségek csökkentése. Az egyes részterületeken a jelentősebb kutatás-fejlesztési témakörök az alábbiak: A fizikai-mechanikai eljárások területén : — ülepítési hatékonyság növelése = hidraulikai kérdések, segédanyagok, ülepedést elősegítő betétek vizsgálata, — a mérési módszerek továbbfejlesztése A biológiai és biotechnikai eljárások területén: — új technológiai eljárások fejlesztése, — aktív membrán transport, = komplex enzim rendszerek, = toxikus anyagokra rezintens bioflóra kifejlesztése, — a hagyományos eleveniszapos technológiák továbbfejlesztése, = heterogén — fixfilmes, diszperzaerob rendszerek, = kétlépcsős eljárások, = biológiai foszfor és nitrogén eltávolítás. Az egyszerű megoldású, energiatakarékos eljárások közül: — a tavas, — a gyökérzónás tisztítási megoldások kutatása. A kémiai eljárások közül: — a lúgos közegben történő nehézfémeltávolítás, — a kémiai foszfát-alga eltávolítás, — a szennyvíz és szennyvíziszap fertőtlenítési kérdései, A tisztítás hatásfokának javítását célzó témakörökből: — a levegőztetők hatékonyságának fejlesztése (кдОг/kW'h), — az iszapvíztelenítés berendezéseinek, segédanyagainak hazai fejlesztése, — a tisztítási hatásfok növelése folyamatirányítás segítségével, — nagy fajlagos szennyezettség esetén zárt anaerob rendszer fejlesztése, 27
