Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 3. szám
Környezetvédelem az Álsó-Tisza vidékén4 Igazgatóságunk működési területe a Dél-Alföld középső térsége. A Duna— Tisza-'közi hátság, a Tisza—Hármas Körös vonala, a Békés—Csanádi.'löszháton húzódó vízválasztó, valamint a déli országhatár alkotják határait. Az ország egyik legmélyebb fekvésű területe. Élővizekben viszonylag gazdag, erdősültsége alacsony fokú. Vízrajzát a Tisza, a Maros, a Hármas-Körös folyók, illetve a hozzájuk kapcsolódó holtágak és csatornák határozzák meg. Jellegzetes sik, alföldi táj, jó mezőgazdasági terület. Mepessége 'megközelíti az egymilliót. A la'kosság többsége falun él, de van két nagy városunk is Szeged és Kecskemét. A népsűrűség nem éri el az országos átlagot. Az ipar főleg a városokban vetette meg a lábát, a falvakra elsősorban a mezőgazdaság jellemző. Az ipar szerkezete környezetvédelmi szempontból kedvező, mert dominál a kevésbé ártalmas könnyű és feldolgozóipar, a nehézipar és vegyipar aránya kisebb. Sajátosan kell megítélnünk a térségben jelentős szénhidrogén-bányászatot, mert egyrészt nemkívánatos módon terheli a környezetet, másrészt a földgáztüzelés alapanyagát szolgáltatva áldás a környék levegőjének védelme szempontjából. Jelentős a területen déli irányba áthaladó tranzitforgalom. Elsősorban a Jugoszláviába és Romániába irányuló közúti forgalom érdemel a mi szempontunkból figyelmet. Sajnos, a tiszai vízi szállítás nem jelentős. Az infrastruktúra fejlettsége összefoglalóan az országos átlag alatti jelzővel" illethető. E rövid leírással jellemzett terület környezetvédelméért visel felelősséget — sok más intézménnyel közösen, de mégis meghatározható súllyal — az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Technikai ellátottságunk, műszerezettségünk nem magas színvonalú, de a mai realitásokon alapuló és magyarországi viszonyok figyelembevételével megfogalmazható követelményeket kielégíti. Természetesen a fejlesztés napirenden lévő probléma. Számítunk arra, hogy a következő években legalább a jelenlegi ütemben fejleszthetjük, korszerűsíthetjük eszközeinkét. Az alábbiakban igazgatóságunk hatáskörébe tartozó szakágazati munkáról, a kapcsolódó környezeti elemek állapotáról és azokat károsító hatásokról kívánunk némi képet alkotni. Vízminőség-védelem A régió vízminőség-védelmi helyzetét alapvetően a Tisza határozza meg, de jelentősen befolyásolja a Maros és a Hármas-Körös állapota is. Területünkre eső folyószakaszokon a vízrajzi mérőszolgálat rendszeres menynyiségi méréseket, környezetvédelmi mérőközpontunk pedig hat törzshálózati szelvényben vízminőség-ellenőrző vizsgálatot végez. Természetesen ilyen vizsgálatot nemcsak folyóinkon végzünk. Célvizsgálattal ellenőrizzük nagyobb csatornáink vizeit is. E feladatok ellátása céljából évente összesen mintegy 700—900 db vízmintát dolgoztunk fel. A mérések célja a vízminőségi állapot folyamatos regisztrálása, valamint a víz különböző felhasználhatóságának elbírálása. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a Tisza Tiszaug és Tápé között biológiailag stabil víz, amely öntözővízként minden esetben felhasználható. Halgazdasági célokra" történő igénybevétel esetén a vízben lévő ammóniumion koncentráció kismértékben rontja ugyan a víz m'inőségét, mert a kívánatos 1 mg I határértéket kissé meghaladja, de a még tűrhető 2,5 mg I alatt marad. A víz üdülési és sportcélokra történő alkalmasságát elsősorban a mikrobiológiai paraméterek döntik el. A kémiai mutatók alapján a Tisza vize e szempontból tisztának tekinthető. Igaz ez a megállapítás annak ellenére, hogy a terület szennyvizeinek végső elvezetője a folyó. A Tisza jobb parton négy, a bal parton hét vízgazdálkodási rendszer szennyvizeit fogadja be. Az összes szennyvízterhelés mintegy 42 * A cikk nyomdába adása a környezetvédelem új szervezeti keretének kialakítása előtt történt. 1.4
