Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 2. szám
Á szennyvíztisztítás, a szennyvíziszapkezelés elhelyezés helyzete és fejlesztési irányai II. 4. A fejlesztés irányai A szennyvíztisztítással kapcsolatos fejlesztési tendenciáknak nemcsak technikai vonatkozásai vannak. A megvalósítás területén a piacgazdálkodás szempontjait szintén figyelembe kell venni. Az előzőekben körvonalazott előkezelő és elhelyezési feltételek biztosítására korszerű, nagy hatékonyságú és gazdaságos eljárásokra és berendezésekre van szükség. Ám ugyanakkor azt is mindenkor mérlegelni kell, hogy a kedvező helyi lehetőségek hogyan hasznosíthatók akár költségkímélés, akár a tisztítási hatásfok javítása érdekében. A kis lépések integrálásával történő előrehaladás elvének, azaz a megvalósítás szakaszolhatóságának — mely egyformán vonatkozhat a kapacitásra, vagy a tisztítási hatékonyságra — helyt kell adni. A szükséges gazdasági háttér hiánya gyakran „ideiglenes" megoldások megvalósítására készteti az építtetőket. Ezeket a — pl. helyi lehetőségeket kihasználó — ideiglenes megoldásokat, úgy kell azonban kialakítani, hogy az később ne váljék feleslegessé, azaz illeszkedjék a végleges megoldáshoz. A kutatás-fejlesztésre vár tehát az a feladat, mely a hazai sajátosságokat (jelenlegi és várható!) figyelembevéve keresi vagy adaptálja mindazokat a lehetőségeket, melyek a kitűzött célok megvalósítását lehetővé teszik. A világtendenciákat is figyelembe véve a kutatás fő irányai : — a hatásfok növelése, az üzemeltetés egyszerűbbé tétele stb. érdekében a technológia korszerűsítése, — az energiaracionalizálás, azaz a tisztítás energiaigényeinek közvetlen vagy közvetett módon való csökkentése, az anyagfelhasználás csökkentése, — a hulladékok és másodlagos nyersanyagok (szennyvíz és szennyvíziszapok) hasznosítása, „környezetbarát" módon való ártalmat nem okozó elhelyezése. Az elektronika és a biotechnika a fogyasztási hulladékok újrahasznosítása előkészítésére irányuló feldolgozó, átalakító, vagy éppenséggel megsemmisítő technológiai rendszerek fejlesztési területén rendkívül fontos szerepet fog betölteni. Éppen ezért a szakterület kutatási stratégiája elsősorban e témakörökre kell hogy koncentrálódjon. A fejlődés ezek által odavezet, hogy az eddig nem termelőnek tekintett infrastrukturális szolgáltató tevékenység egyben terméket hoz létre (energia, hasznosítható víz, talajtápanyag, állati takarmány, építési adalék stb.), azaz egy második láncolatban termelő tevékenységet fejt ki. Mind a szolgáltatás, mind az előállított termékek minőségi igénye maga után vonja a szükséges háttéripar fejlesztését. Korszerű technológiai folyamat csak korszerű és biztonságosan működő berendezésekkel együtt valósítható meg, azaz a kutatás-fejlesztésnek a kiszolgáló háttéripar fejlesztésére is ki kell terjednie. 4.1. A kutatás-fejlesztés fejlesztési irányai A kutatás-fejlesztés területén hazai lehetőségeinket tekintve döntő súlyt az alkalmazott kutatásokra kell helyezni. A megvalósítást tekintve két fő irányt kell figyelembe venni: — meglévő technológiai elemek és berendezések továbbfejlesztése, — új megoldások kutatása, mely, = a hagyományostól eltérő, új technológiai rendszerek megvalósítását eredményezi, = új eljárások és berendezések, melyek a meglévő vagy hagyományos megoldások hatékonyságát növelik, = a kutatási és feljesztési feladatok meghatározásánál tekintetbe kell venni azt, hogy a biológiai módszerekkel — a világ tendenciák szerint — nemcsak hogy továbbra is gerincét fogják képezni a szennyvíztisztításnak, hanem számos eddig még fel nem ismert anyag eltávolításánál is fontos szerepet fognak betölteni. A kutatás kiemelten kezelendő témaköreire — fontossági sorolás nélkül — az alábbiak javasolhatók: 4.11. Fizikai-mechanikai eljárások fejlesztése — ülepítési hatékonyság fokozása = hidraulikai kialakítás = segédanyag-felhasználás = ülepítést elősegítő betétek — szűrési módszerek továbbfejlesztése = többrétegű szűrők alkalmazása. 4.12. Biológiai és biotechnológiai eljárások fejlesztése — technológiai fejlesztések = aktív membrán transzport elősegítése = komplex enzimrendszerek = bakteriális adaptáció kutatása szerves anyag lebontásához a folyamatokat elősegítő aktivátorok adaptálási kérdéseivel = toxikus anyagokra rezisztens biofióra kitenyésztése — a hagyományosan eleveniszapos tisztítás teljesítményének növelése = heterogén-fixfilmes rendszer = diszperz-aerob rendszer = aerob fixágyas = fluidágyas = különböző kétlépcsős rendszerek = biológiai úton foszfor és nitrogén eltávolítása. 4.13. Egyszerű megoldású, energiatakarékos eljárások továbbfejlesztése — tavas szennyvíztisztítás = hagyományos tavak = növényes tavak = halastavak — gyökérzónás szennyvíztisztítás. 4.14. Kémiai eljárások feljesztése (ahol a mechanikai-biológiai módszerek nem, vagy csak gazdaságtalanul alkalmazhatók) — lúgos közegben való nehézfém eltávolítás (az iszapok nehézfémtartalmának csökkentésénél) — kémiai foszfát-, algaeltávolítás — felúszó, felfúvódott iszapok ülepedőképességének fokozása vegyszeradagolással — szennyvíz, szennyvíziszap fertőtlenítési lehetőségeink továbbfejlesztése. 4.15. Szennyvíztisztító berendezések hatásfokjavítását célzó fejlesztések — levegőztetők (кдОг/kWh) hatékonyságának fejlesztése — tisztítási folyamatok üzemirányítása (modellezés az optimális hatékonyság érdekében) — lebegőanyagok eltávolítási hatékonyságának továbbfejlesztése (lásd 4.11 pont) — mérőhelyképzés célszerű meghatározása — fajlagos energiafelhasználás általános csökkentése — szennyvíz, illetve szennyvíziszap reaktorterének a hatékonyság növelése céljából való optimális kialakítása (lásd 4.11. pont hidraulikai kialakítás) 9
