Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 1. szám
— Alkatrész-felújítás, korrózióvédelem fémszórással. A III. negyedévben üzembe állított fémszóró berendezés kopott fémalkatrészek (tengelyek, csapágyak stb.) felújítására alkalmas. Szinte tetszőleges anyagminőséget lehet pótlásként felhordani az elhasználódott felületre, így széles körben alkalmazható az eljárás. Speciális korrózióvédelmi munkák is elvégezhetők pl. acélra alumínium-, ólomfelhordás stb. Dekorációs és speciális célokra is használható a berendezés, mivel fára, textilre is felhordható a fémbevonat. — Vízzel töltött vb.-medencék szivárgásainak megszüntetésére ez ideig alkalmazott eljárások a medencék leürítését tették szükségessé. A vállalatnál alkalmazott injektálási eljárás lehetővé teszi vízzel töltött medencék javítását is. Az üszögi 25 000 m3-es medencénél a javítási munkákat már így végeztük el. A vezetéképítések egyik kritikus pontja az ágyazat és a visszatöltött talaj tömörségének terv szerinti biztosítása. A problémakör részleteitől eltekintek, kiemelem viszont a tömörség munka közbeni ellenőrzésének szükségességét. Az eddigi gyakorlat szerint csak arra van mód, hogy a helyszínen vett talajmintákat a laboratóriumban értékelve ellenőrizhető a tömörség. Kis túlzással lehet, hogy akkor már le is van aszfaltozva az utca, amelyekben a vezetéket fektettük. Beavatkozásra a tömörséget illetően már nincs lehetőség. Szükséges lenne egy olyan tömörség ellenőrzési módszer, amelyik a munka közben, ott a helyszínen lehetővé teszi a tömörség meghatározását. A módszer és a szükséges eszközök kifejlesztését az Ybl Miklós Műszaki Főiskolával közösen végezzük. Minden reményünk megvan, hogy a téma sikerrel záruljon. Közép-Duna Töprengések a vecsési vízmű ügyében. Az egész ország figyelmét felkeltette a Monori-erdőn és Apajpusztán történt környezetszennyezés — pedig még el sem felejtettük, mi történt a váci déli vízbázissal. Nem kell így különösebben magyarázgatni, miért is vagyunk fokozottan elővigyázatosak a felszín alatti vízkészletek védelmének érvényesítésében — holott ez ritkán tekinthető egyszerű kérdésnek. Hazánk földrajzi-földtani viszonyai egy speciális helyzetet tükröznek: fiatal ívköri medence, mely a körülölelő hegykoszorú relatív erózióbázisa. Mit is jelent mindez számunkra? Ez határozza meg, hogy az Alpok, Kárpátok belső lejtőiről — az egyetlen Olt kivételével — minden folyó a medence felé igyekszik a harmadkor vége óta folyamatosan változó medrével, időben és térben változó üledékfeltöltődő tevékenységével. Budapest közvetlen környékének vízföldtani áttekintése jól szemlélteti e helyzet sajátos gondjait is; tőlünk északra a Börzsöny, Cserhát és Mátra a belső-kárpáti vulkáni övezet tagjai, melyek déli lejtőinél intenzíven süllyedt a medence, vastagodó porózus üledékösszletet akkumulálva. E folyamat eredménye, hogy a kőzetek viszonylag nagy mennyiségű vizet is tárolnak —melyeknek most minőségi védelme az adott beszivárgási viszonyok mellett sok gondot jelent. E problémakör „állatorvosi ló” jelle iű példáját láthatjuk a vecsési vízmű körül kialakult helyzetben is. A vízmű kútjai a kitermelt víz zömét két szinttájból nyerik; az előzőekben vázolt fiatal, pleisztocén képződmények durvább szintjeit csapolják meg 50—70 m körüli mélységben, illetve a felsőpannoniai sekélytenger partszegélyi jellegű homokos üledékeit 300 m körül — ez utóbbinak azonban vízkészlete, utánpótlódása nyilvánvalóan sokkal korlátozottabb az előzőnél. A vízmű telepítésekor a felszínhez közelebb lévő és jobb vízadó képességű rétegekből történő kitermelésre törekedtek abból a kavicsrétegből, mely néhány km-rel északabbra még felszínen van, s a pesti félmedencéből egységes hordalékkúpnak tekinthető. Ugyanezen üledékösszlet felszínközeli kavicslencséit évtizedek óta bányásszák a környéken, míg a letermelt bányákat szeméttel töltik, a hegykoszorú déli lejtőitől kiindulóan rengeteg szennyvizet elszikkasztanak — a zömét pedig a hordalékkúp fejénél Pesten — s mindezek mellé még gyógyszergyári raktártelep is épült néhány km-re északra a kutaktól, a mezőgazdasági eredetű szennyezésekről nem is beszélve. Csoda-e, hogy a kijelölni kívánt hidrogeológiai védőidomon belül már szennyezettnek találtuk a talajvizet? De ki ezért a felelős? Pest megye vízmüvei közül alig néhánynak van a jogszabályi előírásokat kielégítő módon határozattal is kijelölt hidrogeológiai védőidoma, Vecsésen — fokozott veszélyeztetettsége miatt — évek óta szorgalmaztuk ezt. Most már viszont, az elszennyeződött területen belül, értelmetlen dolog „vesztett fejsze nyele” volna jogi védelmet biztosítani egy túlhaladott állapotnak. De hogyan tovább más vízmüveinknél is a relatív erózióbázis beszivárgási-szennyeződési viszonyai mellett? Tegyünk meg napi munkánk során mindent annak érdekében, hogy csökkentsük a felszín terhelését — ne felejtsük el, ezek döntő többsége ivóvizeinket szennyezi I Megyei tanácstag a környezetvédők közül Mindennapi helyzet állt elő: az irkutszki megyei tanácson megüresedett egy hely. Pótválasztást kellett kiírni. Korábban egy ilyen problémát csendben és békésen oldottak meg. A „felülről” ajánlott jelöltet általában egyhangúan megválasztották. Am ez alkalommal nem működött a szokásos forgatókönyv. Az egyik irkutszki terület lakói, ahol a tudományos központ számos kutatóintézete tevékenykedik, alternatív jelölést tettek: A. Buharovot, a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozata földkéregtani kutatóintézetének vezetőjét, a tudomány doktorát, az ismert geológust és V. Naumovot, a szibériai energetikai intézet tudományos fokozat nélküli munkatársát jelölték. Buharov programjának középpontjába a tudomány és termelés közötti kapcsolatok erősítését állította, míg Naumov a tanácstagok tényleges hatalomgyakorlásának problémáira helyezte a hangsúlyt. A választást megelőző, meglehetősen heves kampányban döntő többséggel Vlagyimir Naumov győzött. Naumovot a választók mint a nem formális ökológiai mozgalom résztvevőjét ismerték. Neki és társainak több mint 100 ezer aláírást sikerült gyűjteniük annak érdekében, hogy megakadályozzák egy olyan csővezeték építését, amelyen keresztül a bajkáli cellulózkombinát szennyvizét az Irkutszk folyóba kívánták vezetni. A tudósok által támogatott nem formális szervezet győzött. A tanácstaggá választott Naumov továbbra is kapcsolatban marad a nem formális mozgalommal. Közreműködésével szervezték meg az állampolgári kezdeményezések városi klubját. A peresztrojka elgondolását és a gyakorlati igényt támogató klub célja az irkutszki népfront mozgalom megszervezése. Naumov kezdeményezésére a tudósvárosban tevékenykedik a választók klubja. Tagjai ellenőrzik kerületük tanácstagjának tevékenységét és segítenek neki. Naumov legutóbb tiltakozott az ellen, hogy a tudósvárosban felépítsenek egy biológiai takarmány-kiegészítő anyagot gyártó üzemet. Naumov érvei a következők: a gyár felépítését a régi hagyományoknak megfelelően úgy határozták el, hogy nem hallgatták meg a szakembereket és a lakosságot, az ökológiai és egészségügyi szakértőket. Kétségek merültek fel az iránt is, hogy vajon a takarmánykiegészítő segítségével előállított termékek ártalmatlanok-e? „Az emberek a pangás évei után felébredtek — mondja Naumov. — A társadalmi kezdeményezéseket szeretném tanácstagi szintre emelni. A város, a kerület lakóinak, az általuk választott tanácstagoknak kell eldönteniük, hogy felépüljön-e területükön egy ilyen üzem, vagy sem.” Naumov tanácstagi jogainak felhasználásával folytatja a küzdelmet. Nem tudjuk, hogyan végződik a komplexum ügye. A főhatósági önkényt védelmezőknek azonban nem lesz könynyű életük. 28
