Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 1. szám
tás stb.), előállítása során is eredményesen alkalmazott módszerek. Egy-egy eljárás részletesebb kifejtésére itt nincs lehetőség, azonban ehhez ajánlom a (11.) számon szereplő összeállítás tanulmányozását. 1. Fizikai eljárások 1.1. Anyagelőkészitési eljárások — Aprítás, hideg aprítás, nedves őrlés és pulperozás — Rostálás (főként vibrációs rostán) — Tömörítés, préselés (pelletizálás) — Szárítás 1.2. Fázisszétválasztási eljárások (Többfázisú hulladékok előkészítése, térfogatcsökkentés) — Olepítés — Szűrés — Centrifugálás — Flotálás — Flokkulálás — Ultraszűrés — Fagyasztva kristályosítás — Bepárlás — Desztilláció — Fordított ozmózis — Adszorpció szénen, gyantán 1.3. Komponens szétválasztási eljárások (Egyaránt alkalmasak anyagelőkészítési és anyagátalakítási feladatokra; egyfázisú, többkomponensű hulladék komponenseinek ionos vagy molekuláris formában fizikai, illetve fizikai-kémiai módszerekkel történő szétválasztására használják.) 1.3.1. Nehézfémek és toxikus anionok kinyerése vizes oldatokból — loncsere — loncsere folyadékban — Fordított ozmózis — Elektród ial ízis — Oldószeres extrakció — lonflotáció (fejlesztés alatt) 1.3.2. Szerves alkotók kinyerése vizes oldatokból — Ultraszűrés — Oldószeres extrakció — Adszorpció szénen, gyantán — Sztrippelés levegővel, gőzzel, ammóniával 1.3.3. Szervetlen alkotók kinyerése folyadékokból, zagyokból, iszapokból — Fagyasztva kristályosítás (fejlesztés alatt) — Nagy térerejű mágneses szeparálás (fejlesztés alatt) 1.3.4. Oldószer visszanyerés — Desztilláció — Vízgőzdesztilláció — Bepárlás 1.3.5. Szilárd hulladékok komponensszétválasztási módszerei — Rostálás (dob- és vibrációs rosták) — Nehézközegű szeparálás — Mágneses folyadékokkal dolgozó nehézközegű szeparálás — Mechanikai szeparálás (légosztályozás, légszérelés, ballisztikus, súrlódásos és ütköztető elválasztás) — Hidromechanikai szeparálás (ellenáramú hidroszeparálás, nedves üzemű szérelés, pulzációs ülepítés, hidrociklonok, spirális osztályozok) — Mágneses szeparálás — Elektrosztatikus szeparálás — örvényáramú szeparálás — Flotálás (szennyvíziszap kezelése) — Optikai szeparálás — Infravörös szeparátor, lézertechnika alkalmazása 1.4. Egyéb fizikai feldolgozási eljárások — Sajtolás — Töltőanyagkénti bekeverés — Tűnemezelés (szálas anyag nem szőtt termékké alakítása) — Hidromechanikai hulladékfeldolgozási eljárások (habképzés, rostosítás, nemezelés stb.) — Termikus eljárások (fémújraolvasztás, üveg beolvasztás, üveghab és üvegszál előállítása, extrudálás, kalanderezés, fröccsöntés) 2. Kémiai eljárások (Főként anyagátalakítási feladatokat, alapvetően valamilyen kémiai reakció vagy reakciósorozat segítségével látnak el.) 2.1. Cianidok, fenolok, szulfidok, szulfátok és szerves anyagok vizes oldatokban — Oxidáció — Égetés — Ózonizáciá — UV-ózonizáció — Beágyazás — Nedves oxidáció — Fotolízis (fejlesztés alatt) — Katalízis (fejlesztés alatt) — Szuperkritikus vizes oxidáció (fejlesztés alatt) 2.2. Nitrátok, karbonátok, szulfátok, hidroxidok iszapokban, kátrányokban és szilárd anyagokban — Égetés — Kalcinálás — Beágyazás 2.3. Nehézfémek vizes oldatokban — Kicsapás — Redukció — Beágyazás — Elektrolízis — Kicsapó flotálás 2.4. Szerves folyadékok, zagyok, iszapok, kátrányok, szilárd anyagok — Égetés — Hidrolízis (fejlesztés alatt) — Katalízis (fejlesztés alatt) — Hőbontás (fejlesztés alatt) — Hidrogénezés (fejlesztés alatt) 2.5. Savak és lúgok — Semlegesítés 2.6. Szerves folyadékok — Égetés — Hőbontás (fejlesztés alatt) — Klóról ízis (fejlesztés alatt) 3. Termikus eljárások (A hőátadással járó kémiai eljárások közül szerepük, jelentőségük, valamint az alkalmazott különleges megoldások miatt részletezem. Az anyagátalakítási folyamat döntő mértékben hő hatására következik be.) 3.1. Hulladékégetés — Forgó dobkemencékben — Égetőkamrákban — Emeletes kemencékben — Fluidizációs kemencékben — Egyéb, speciális tűzterekben, új termikus eljárásokkal — Sóolvadékos égetőkemencében — Plazma ív technológiával — Nagy hőmérsékletű fluidfalas reaktorban — Infravörös hőközlési technikával — Mikro- és rövidhullámú elektromágneses sugárzással 3.2. Höbontás (pirolízis) (Szerves anyagoknak hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben, esetleg inert gáz pl.: nitrogén bevezetése mellett, szabályozott körülmények között bekövetkező vegyi lebontása.) 4. Biokémiai eljárások (A hulladék szerves alkotóit élő mikroszervezetek dolgozzák fel, kizárólag vizes közegben.) — Komposztálás (aerob eljárás) — Biogáz előállítás (anaerob eljárás) — Fémek biokémiai kinyerése (mikroorganizmusokkal) — Enzimes fermentáció (fehérjék, zsírok, komplex szerves anyagok lebontására) A hulladékok elhelyezése (elsősorban ártalmatlanítási célból) Az elhelyezés fogalmán a hulladékok talajon vagy talajban történő rendezett lerakásos ártalmatlanítását értjük. Az eljárás a hulladékokkal kapcsolatos technológiai folyamatok utolsó, befejező fázisa. A szükséges műszaki védelmi megoldások és az alkalmazott beépítési technológiák eltérő jellemzői alapján különböztetjük meg a rendezett lerakási és a kizárólag veszélyes hulladékok elhelyezésére alkalmazott rendezett, biztonságos lerakási módszereket. (11.) 1. Rendezett lerakás A szilárd és iszapszerű kommunális, valamint nem veszélyes termelési hulladékok ártalmatlanítására szolgál. A hulladékokat előre megszabott technológiai rendben helyezzük el a talajban lévő üregekben, vagy a talaj felszíne alatt. 11
