Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 1. szám
ábra alapján is — a hulladék szóhasználat megfelelőbb.) A legújabb adatok szerint 1,625 millió tonna ipari szennyvíziszap keletkezett egy év alatt hazánkban. Ebből toxikus 98,1 ezer tonna, organikus 382,3 ezer tonna, és inert 1144,6 ezer tonna. Természetesen az 56/1981 (XI. 18.) Mt. számú rendelet melléklete szerint I—III. veszélyességi osztályba sorolt veszélyes hulladékok között a toxikus, organikus és inert ipari szenyvíziszapok bizonyos hányada szerepelhet, vagyis az évente keletkező veszélyes hulladék mennyiségében (1,8—2 millió tonna) ezek is megjelen(het)nek. (Sajnos, ilyen részletezéssel vizsgálódásaim során sehol sem találkoztam.) Az azonban biztos, hogy a szennyvíztisztítási technológiák áttekintése kapcsán részletezett eljárásokat kevés kivétellel fázisszétválasztás követi, vagy maga az eljárás egyfajta fázisszétválasztás — tehát hulladékok, így veszélyesnek minősülő hulladékok keletkezésével is okkal számolnunk kell. A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI technológiák ÁTTEKINTÉSE Amennyiben az ábrában foglaltakhoz maradéktalanul ragaszkodnék, a szennyvíztisztítás mellett — ahogy ezt helyesen számos hazai és külföldi szakcikk szerzője tárgyalja — a vízkezelési technológia során keletkező hulladékokról is említést kellene tennem. Ezúttal azonban — a terjedelmi korlátokra is tekintettel — kizárólag a szennyvizekre, ezen belül is főként az ipari szennyvizek kezelésére, tisztítására koncentrálok. Ezt is csak összefoglaló jelleggel, gondolatébresztési célzattal, a teljesség igényére törekvés mellőzésével tehetem, hiszen az ipari üzemekben keletkező szennyvizek rendkívül eltérő minőségűek, és ezekhez számtalan kezelési, tisztítási eljárás rendelhető. A témakör taglalását viszont fontosnak tartom, hiszen ebből derülhet ki, hogy milyen sokféle hulladékkeletkezési forrással kell, lehet számolnunk. A szennyvíztisztítási technológiákat a következő rendszer szerint (1.) javaslom áttekinteni : 1 1. Elsődleges (mechanikai) tisztitás 1.1. Durva szennyező anyagok eltávolítása — Szűrés durva és finom rácson (esetleg aprítással) — Szűrés dobszűrőn — Homokfogás 1.2. Lebegőanyag eltávolítása — Centrifugálás (hidrociklon) — Olaj- és zsírlefölözés (flotációs úton) 1.3. Előkészítés (A másodlagos vagy harmadlagos tisztítás megkönnyítése érdekében, vagy a finom lebegő anyag eltávolítására.) — Tározás, kiegyenlítés — Semlegesítés — Koagulációs eljárás 2. Másodlagos (biológiai) tisztítás (Szerves anyag eltávolítása, nitrifikálás, esetleg denitrifikálás.) — Csepegtetőtestes rendszer — Eleveniszapos rendszer — Anaerob rothasztás 3. Harmadlagos (fizikai-kémiai) tisztítás 3.1. Finom lebegő anyag eltávolítása — Homokszűrés — Mikroszűrés 3.2. Kolloid és foszfor kicsapása (koagulációs eljárások) 3.3 Nitrogén eltávolítása — Ammónia kiűzés — Töréspontig való klórozás — Szelektív ioncsere 4. Helyi előkezelések 3.4. Oldott szerves anyag, baktérium, vírus eltávolítása — Aktív szén adszorpció — Kémiai oxidáció 3.5. Sótalanitás — loncsere — Fordított ozmózis — Elektrodialízis — Ultraszűrés — Desztilláció — Elpárologtatós Az előzőekben felsorolt 9-féle technológiai cél eléréséhez tehát legalább 25 alkalmazási eljárás rendelhető. Ahhoz azonban, hogy az ipari szennyvizek közcsatornába bocsáthatók és központi szennyvíztisztító telepen kezelhetők legyenek, úgynevezett helyi előkezelések szükségesek, amik a következők szerint foglalhatók össze. Az ipari szeny- Eljárások a nyezés megnevezése, ill. jellegzetessége fizikai szennyező anyagok kivonására, semlegesítésére kémiai biológiai Megjegyzés 1. 2. 3. 4. 5. Savasság— lúgosság semlegesítés vegyi üzemek, galvanizálók, acélgvá rtás, pácolás Nagy sókon- elpárologtatós, centráció, el- dialízis, forsősorban al- dított ozmózis káli és alkáli ultraszűrés, földfémek desztilláció, szulfátjai, ioncsere fluoridjai vegyi üzemek, bányavizek (költséges eljárások, tározás?) Mérgező nehéz— fém vegyületek méregtelenítők (kicsapatás) ioncsere stb. — galvanizálók, bőrgyárak Oldószerek kilevegőztetés, ülepités gyógyszergyár, vegyi üzem (légszennyezés?) Zsír, olaj, kát- flotálás, ülepírány, bioló- tés giailag bonthatatlan szerves anyag emulzióbontás kicsapatás, derítés petrolkémiai üzemek, vágóhidak stb. Detergens — adszorpció — mosodák, festő üzemek Cianidok —• oxidáció klórral lúgos közegben — galvanizálók Szulfidok — oxidáció elemi kénig — bőrgyárak Szabad klór ki levegőztetés redukció lehetőleg szerves anyagokkal — vegyi üzemek (légszennyezés?) Biológiailag hígítás bontható, adott koncentráción túl mérgező szerves vegyületek (pl.: fenol) extrakció, ioncsere ipari jelleggel vegyi üzemek, olajfinomítók 9
